A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
” A SZABAD HAZA Ezerkilencszáznegyvennégy őszén a legfelsőbb szovjet hadvezetés elérkezettnek látta az időt, hogy a Szlovák Nemzeti Felkeléssel összhangban megkezdődjön Csehszlovákia felszabaditása. A szovjet hadvezetés azzal számolt, hogy a Kelet-Szlovákiában állomásozó szlovák katonai egységek megkönnyítik a Kárpátokon keresztül történő átkelést. A Svoboda tábornok vezette csehszlovák hadsereg-csoporttal együtt a szovjet hadseregek is felkészültek a Kárpátokon való átkelésre. Közben a kelet-szlovákiai szlovák katonai egységek támogatásába vetett remények szertefoszlottak, mert az egységeket a németek lelegyverezték, amiben nem kis része volt az ott állomásozó szlovák katonai alakulatok tisztikara határozatlanságának. Ennek ellenére a szovjet hadvezetés Csehszlovákia gyors felszabaditása érdekében a legrövidebb, de egyben a legnehezebb utat választotta: a Kárpátokon való átkelést. Itt kezdődött el 1944 őszén a második világháború egyik legvéresebb csatája, mely igen sok emberáldozatot követelt, miután a német fasiszta csapatok, kihasználva a Kárpátok terepelőnyeit, elkeseredetten védekeztek. A leiszabadító ' szovjet és csehszlovák csapatok' úgyszólván csak méterről méterre nyomultak előre a csehszlovák határ leié. Az őszi időszak szinte emberfeletti akadályokat álitott a katonák és a haditechnika elé. Fagy, hó, sár szinte mozgásképtelenné tette a haditechnikát és az embert is. Mindez a szívósan védekező fasiszta német hadsereg számára jelentett előnyt, melynek soraiban SS-alakulatok is harcoltak. A felszabadító csapatok katonái azonban mindezeket az akadályokat leküzdötték és meghátrálásra kényszerítették a fasiszta német hadsereget. A szovjet harcosok mellett példátlan hősiességről tettek tanulságot a csehszlovák hadseregcsoport tagjai is Svoboda tábornok vezetésével, kinek példamutatása, a tisztikarhoz és a katonákhoz való emberi viszonya naponta serkentette hőstettekre a csehszlovák hadseregcsoport katonáit. A szovjet és csehszlovák csapatok kárpáti átkelésénél a hősiességnek és áldozatkészségnek örökké maradandó példáival találkozunk. Az átkelés színhelyéről valóban el lehet mondani, hogy minden négyzetméterét a felszabadító csapatok katonáinak vére öntözte. 1944 őszén végre eljött a nap, amikor a felszabadító szovjet és csehszlovák csapatok elérték a határt. Ezzel a harcok súlypontja Csehszlovákia területére helyeződött át, és ezzél KÉRDÉSEK: megkezdődött Csehszlovákia városainak és falvainak felszabadítása. A duklai harcokban a szovjet és csehszlovák katonák vérével pecsételődött meg a csehszlovák-szovjet barátság, mely Csehszlovákia legerősebb támasza volt és marad a jövőben is a szocializmus építéséért vívott harcban. Ez a barátság hazánk függetlenségének záloga, az imperializmus erőinek minden ármánykodásával szemben. És Dukla örök szimbóluma ennek a barátságnak. A szovjet és csehszlovák katonák hőstettei kimeritétlen forrását képezik az ifjú nemzedék hazalias és internacionalista nevelésének is, e nemzedék, magasra emelve az internacionalizmus és a szocialista hazaliság zászlaját, ma az idősebb generáció tagjaival együtt következetesen építi az új szocialista társadalmi rendet. Dukla volt a kezdet. Utána egymás után következtek az újabb győzelmek, melyek Prágának, hazánk fővárosának felszabadításával tetőztek. Csehszlovákia ismét szabad lett, népei szabadon dönthettek arról, hogy milyen úton akarnak járni. S a nép a szocializmus útját választotta. Ezt az utat járjuk ma is, melynek helyességéről minden hazáját szerető gondolkodó ember naponta meggyőződhet. L. Denes felvétele ' \ \ . . .. 1. Mikor (év, hónap, nap) és hol lépték át a szovjet hadsereg és az 1. csehszlovák hadtest katonái a II. világháborúban először Csehszlovákia határát? 2. Melyik volt az első felszabadított község Csehszlovákia területén a II. világháborúban? Emlékmű a duklai csatatéren — az első felszabadító szovjet harckocsi Dukla-határállomás csehszlovák-len gyei határon 4
