A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-26 / 4. szám
Kőhidgyarmat (Kamenný Most) Énekelte: Zeller Józseíné Kocsis Ilona - (1922) Gyűjtő: Ág Tibor, 1971 J=11Z Bajta (Bajtava) Énekelte: Hollósi Józseíné Vajda Anna - (1915) Gyűjtő: Ág Tibor, 1954 íf® ISbish® A GARAM MENTE NÉPZENÉJE Vili. Folklórhagyományunk egyik értékes és figyelemre méltó területe a gyermekkor költészete. A gyermekek énekkel kísért jótéka mindig ritmikus mozgással egybekötött tevékenység. Itt a költészet, a zene, a mozgás oly szorosan & rv* *** ^ T egybeolvad, mint az ősi primitív társadalmakban. „A gyermekjáték mindennél mélyebb betekintést enged a népzene őskorába" — írja Kodály Zoltán. „A mozdulattal, cselekménnyel egybekötött ének sokkal ősibb és egyben bonyolultabb jelenség, mint az egyszerű dal" .........Amint a gyermek fejlődésében megismétli az emberiség fejlődését, úgy a zenei formái is mintegy eleven zenetörténet, sőt bepillanthatunk általuk a zene történetelőtti korába. A legkisebb parányi motívum ismételgetésén kezdve, előttünk áll a zene minden fejlődési fokozata az európai népdal átlagos terjedelméig, a nyolcütemes periódusig." 30-40 évvel ezelőtt, még sok helyen, - de különösen a hagyományőrző vidékeken - a serdülő lányok vasárnaponként összejöttek a falu valamelyik részén és kapus vagy hidas játékokat játszottak. Néhol végighaladtak a falu utcáin. Lontón (Lontov) például még a felszabadulás utáni években is játszották a „Ki népei vári vagytok" kezdetű hidas játékot. Mai számunkban a „Bújj, bújj, zöld ág" kezdetű közismert gyermekjáték dal két garammenti dallamváltozatát közöljük. Mindkét változat dallama eltérő az általánosan ismert játék dallamától. A kőhídgyarmati (A dallam) ütempárokból áll, de csak a második fele használja a gyermekdalok szokásos dallamkészletét. Az első rész moll jellege a felnőttek dallamvilágára utal. A bajtai (B dallam) nemcsak szerkezetében tér el a gyermekdalok szokásos ütempáros felépítésétől, de formailag is a művészi zenében használatos úgynevezett „háromszakaszos dalformát" idézi. ÁG TIBOR ■
