A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-26 / 4. szám
EUMBUNK FELLEGV&BA Zvolen - az egykori Zólyom - ősi város, és a Szlovák Nemzeti Felkelés egyik fellegvára, mintegy 750 éves múltra tekinthet vissza. A Salgótarján - Losonc - Zólyom — Ruttka-i vasútvonal 1871—72-ben történt megépülte után gyors fejlődésnek indult. Megépült az Államvasutak fűtőháza és kocsijavító műhelye, majd a bécsi Uniontársulat nagy vas- és bádoglemezgyára, bútorgyár és kályhagyár működött itt- Híresek voltak marhavásárai is. Az el$ő Csehszlovák Köztársaság idején azonban az Union vas- és bádoglemezgyárat, a város legnagyobb, legtöbb embert foglalkoztató üzemét bezárták, leszerelték, s a munkások kikerültek az utcára, elvesztették kenyerüket. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a dolgozók elkeseredett harcot folytattak a burzsoáziával a munkáért, kenyérért. Csak a felszabadulás és a dolgozó nép februári győzelme után változott meg a helyzet. A CSKP kitűzte Szlovákia iparosításának programját, s már 1946-ban megkezdődött Zvolenben a Bučina fafeldolgozó kombinát építése. A munka gyors ütemben haladt előre, úgyhogy már 1947-ben megindult itt a termelés. Az üzem kezdetben 545 embert foglalkoztatott, ma már 2200 az itt dolgozók átlagos száma. Zvolen lett a korszerű szlovákiai faipar központja. Kézenfekvő volt, hogy - a Selmecbányái erdészeti akadémia utódaként - itt alapították meg az Erdészeti és Faipari Főiskolát. A CSKP és az SZLKP XI. plénumái következtetései alapján megállapítást nyert, hogy a fafeldolgozó ipar nem fejlődik arányosan. Az egyik oldalon gyorsan fejlődik a különböző, lakberendezések gyártása, a másik oldalon lényegesen lemaradt a késztermékek előállítását szolgáló üzemek termelési és technikai fejlesztése. Ezen két ágazat egyenlőtlen fejlődése azt eredményezte, hogy a növekvő bútorgyártáshoz szükséges nyersanyagokat — mint például a falemezeket - a faipar nem tudta fedezni. Szöveg és képek: PAVEL HAŠKO Ebből a helyzetből az egyedüli kiutat a belső tartalékok és kapacitások mozgósítása jelenti. FőlSg azokban az üzemekben, melyeknek döntő jelentőségük van a vállalatok közötti termelési egyensúly megvalósításában. E tekintetben a faipar területén a bučinai kombinátban a legkedvezőbb a helyzet. Ezt igazolják Jozef Cigánik vállalati igazgató szavai is, amikor a következőket mondja az 1979-es évi terv teljesítéséről: ,,A közös munka termelékenysége csak abban az esetben érhető el, ha minden munkahelyen fokozott f.gyelmet szentelnek a minőségnek és azt megfelelő módon fejlesztik minden üzemrészlegben. “ A Bučina vállalat 01. számú zvoleni üzeme különböző keményfaféleségeket, elsősorban bükkfát dolgoz fel. Furnér- és farostlemezeket gyárt a bútoripar számára. A bükkfarönköket, az ún. gömbfát az üzem a környékbeli erdőgazdaságoktól kapja s 70 000 erdei méter gömbfó_t tud egyszerre raktározni, amit azután saját fűrésztelepén dolgoz fel. Kap azonkívül alapanyagot, fahulladékot a cellulózgyáraktól is, ezt a farostlemezgyártásnál használják fel. Az üzem egyik igen keresett terméke a parkett. Készítenek ezenkívül speciális műanyagfóliával bevont furnérlemezeket is, ezekét a vasúti kocsik építéséhez használják. Noha az üzem általában kiegyensúlyozottan teljesíti termelési feladatait, a múlt év elején a kedvezőtlen időjárás következtében bekövetkezett súlyos energetikai helyzet itt is éreztette hatását, lemaradáshoz vezetett, de ezt a munka jó megszervezésével s a szocialista verseny kibontakoztatásával a harmadik negyedév végéig sikerült behozni. Az üzem szeptember 30-ig, 100,5 százalékra teljesítette termelési tervét, s a túlteljesítés 3 millió 470 ezer korona többletterméket eredményezett. A szocialista versenyben gyakorlatilag az üzem valamennyi dolgozója részt vesz; csaknem 60 százalékuk olyan kollektívában dolgozik, amely már elnyerte a szocialista brigád címet vagy versenyben áll e cím elnyeréséért - tudom meg Kamill Sottoy mérnöktől, az üzem igazgatójától. Igen kiterjedt a felajánlási mozqalom: a kötelezettségvállalások elsősorban a termékek minőségének növelésére, a villamos és a hőenergiával s az anyagokkal való takarékosságra irányulnak, s az egyéni és kollektív kötelezettségvállalások értéke 16 585 000 koronát tesz ki. A zvoleni Bučina az összesen 10 000 dolgozót foglalkoztató szlovákiai faipar fellegvára, bútoriparunk legnagyobb alapanyag-szállítója. 4