A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-07 / 23. szám
A S7««an HAZA A csehszlovákiai magyar irodalom háború utáni fejlődése lassú és korántsem zökkenőmentes. A jogfosztottság, a hallgatás évei, az intézmények és a lapok hiánya nem kedvezett az indulásnak. Akkor tapasztalható szembetűnőbb fejlődés, amikor sorra megjelennek a ma is ismert és kedvelt lapok. Az Új Szónak, a csehszlovákiai magyar dolgozók heti-, később napilapjának, majd az SZLKP KB hivatalos napilapjának oroszlánrésze van az indításban, szárnybontásban, az irodalmi fejlődés megindulásában. Kulturális rovata műhelyévé, ha úgy tetszik, fórumává vált kezdő költőinknek, prózaíróinknak. Az ötvenes évek elején jelentkező lírikusainknak, prózaíróinknak a kötetüket megelőző bemutatkozáshoz az Új Szó biztosított lehetőséget. Az Új Szón kívül a Fáklya, a CSEMADOK KB havonként megjelent társadalmi és művelődéspolitikai folyóirata s később a Hét szintén nagy szerepet töltött be irodalmunk életrehívásában. Az Új Szóhoz hasonlóan a már ismert és idősebb írók mellett havonta új, fiatal tehetségeket mutatott be. Azonkívül verses novellapályázatokat írt ki, s a pályázatok jó eredménnyel zárultak, új neveket hoztak felszínre. Az Új Ifjúság, a Szabad Földműves, a Dolgozó Nő ugyancsak komoly teret szentelt a harmadvirógzás irodalmának. Elég A SZABAD HAZA 18 35 4L Ul U4 > ÉTÉ OĹ UJ Ui M > t/> A Madách Könyvkiadó könyvei gyakran jelentettek meg verseket, novellákat, sőt olykor-olykor a folytatásos regények közlésétől sem tartózkodtak. Nem véletlen, hogy a magyar lapok ügybuzgólkodása nyomán vers- és szépprózai kötetek láttak napvilágot egymás után. Megjelentek az írókat, költőket fölvonultató első antológiák, KÉRDÉSEK: szemtanúi lehettünk újabb és újabb lírai és prózai rajzásoknak, irodalmunk lassú, de ugyanakkor megnyugtató fejlődésének. Az ötvenes években jelentkezett nemzedék írásaiban a munkásosztály hatalmát igenelte és a jogaiba visszaálfított magyar szót ünnepelte. Soraiból markáns írói egyéniségek figyeltettek fel magukra. Egyik-másik könyvük ismertté vált szinte az egész magyar nyelvterületen. A második hullám az SZKP XX. kongresszusa, a személyi kultuszt ért bírálat után jelentkezet. A Nyolc fiatal költő antológiája mögött már ott érezni azt a bizonyos társadalmi megújhodást, amely egy kötetlenebb, művészileg elmélyültebb irodalmi törekvés számára lehetőség. A második hullám költői abban egyek elődeikkel, hogy az ő verseik zömében is a szülőföld, a szocialista valóság szeretete kap hangot, de már művészileg érettebben, időtállóbban. Az újféle, a korábbihoz képest szokatlan verselés vitát provokál, s a hatvanas években a Hét hasábjain felfogások csapnak össze a csehszlovákiai magyar líra küldetéséről. A vita úgy zárul, hogy az első nemzedék alapállása helyes, de a formai újítás mindenképpen hasznos líránk fejlődése író-olvasó találkozó (Gály Olga dedikál) szempontjából. A hatvanas években indult költők antológiabeli bemutatkozása ismét vihart kavar. Ennek a hullámnak o legjobb költői ma már többkötetesek, s mind meggyőzőbben közelednek valóságunk művészi megformálásához. A csehszlovákiai magyar próza a hatvanas évek elejétől fejlődik erőteljesebben. Ekkor egymás után látnak napvilágot sorsproólémás regények, amelyek a háború utáni indulatoktól és feszültségektől terhes évekből merítik témájukat, s méltán keltették fel az érdeklődést határokon innen és túl. A kritikának kezdettől nagy szerepe van irodalmunk fejlődésének elősegítésében. Számos értékes könyv jelzi a változást irodalmi életünkben. Az ötvenes évek közepétől beszélhetünk csehszlovákiai magyar könyvkiadásról. Először a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, aztán a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, később a Tatran Kiadóvállalat magyar szerkesztősége, 1969-től, pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat jelentet meg magyar könyveket. A kiadói cél mindig is az volt, hoav az eredeti műveket megkülönböztetett figyelemben kell részesíteni. Természetesen ugyanilyen figyelmességgel és gonddal ielentette s jelenteti mea a kiadó a legjobb cseh és szlovák irodalmi alkotásokat, tehát felbecsülhetetlen szerepet tölt be néüeink kölcsönös megismertetésében. Ma már örvendetesen meanövekedett az évenként meaielen-' tetett csehszlovákiai magyar nvelvű könyvek száma, és ez azt bizonvítia. hoqv irodalmunk a több mint három évtized alatt eavre iohban bizonvítia életrevalóságát. 1. Nevezzen meg Csehszlovákiában három magyar költőt és három magyar prózaírót. 2. Hány könyvet adott ki a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat az 1979-es esztendőben? (15 - 30 — 45?) 4
