A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-24 / 21. szám
óceántól. Éghajlata igen kellemes. elegendő az évi csapadék, a levegő tiszta és aránylag száraz, sok a napfény, a talaj termékeny. A magas fekvésű medencékben burgonyát, kukoricát, árpát, búzát, hagymát, gyümölcsöt termelnek; szarvasmarhát, lovat, öszvért, juhot, lámát tenyésztenek. Az ország területének csak 4,5 százaléka áll állandó mezőgazdasági művelés alatt, 8 százaléka legelő, 73 százaléka erdő. Az összes birtokosok 1 százalékát kitevő nagybirtokosok kezében van a földterület 40 százaléka, a szegényparasztság (főként indiánok és meszticek), amely a birtokosok 92 százalékát teszi ki, a földterület 31 százalékával rendelkezik. A földelek megmunkálásánál elterjedt a „huacipungo", félig jobbágyi bérleti rendszer. Quito, az ország és Pichincha tartományának fővárosa a Központi-fennsíkon, az egyenlítőhöz közel, 2850 m tengerszint feletti magasságban, a Pichincha vulkán fekszik. Spanyol konkvisztádorok alapították 1534-ben San Francisco de Quito néven. A spanyol gyarmati és barokk építészet nagyszerű emlékeivel találkozunk a város legrégibb részében. Ilyenek a csodálatosan szép székesegyház, az egykori kormányzói (ma elnöki) palota, több hatalmas kolostor és számos kisebb-nagyobb palota. Számos temploma és 55 egykori kolostora van. A romantikus óvárost már régen széles sugárutakkal rendelkező, modern negyedek veszik körül. Egyeteme egyike a legrégebbieknek Amerikában. Vannak híres múzeumai, könyvtárai. Lakóinak többsége mesztic, környékét földművelő indiánok lakják. Leggyakrabban a városok piacain lehet találkozni velük. Ecuador a spanyol hódítás előtt az inkák birodalmának része volt. Bár hivatalos nyelve — az indián szavakkal erősen kevert — spanyol, a lakosság zöme ma is a kecsua nyelvet használja, és még mindig vannak, akik az ősi törzsi vallások hívei. Az indiánok viseletének elmaradhatatlan része a melegtől és a hidegtől egyaránt jól védő poncho és a keskeny karimájú, magas kalap. Alacsony termetűek, barátságos, jóarcú emberek, vonásaikban megőrizték az inkák büszkeségét. Legtöbbjük egész életében nem hagyja el szülőföldjét, s becsukott szemmel is ismeri a környező hegyek sziluettjét, amelyekhez sok monda, legenda fűződik. Hitük szerint az évszázadok óta sötét füstfelhőt pipáló tűzhányók belsejében jó és rossz szellemek laknak. A jó szellemek megvédik az indiánokat és otthonaikat. Hiszik, hogy a hó- és jégborílotta tűzhányó hegyekről szóló legendák, jóslások, szerencsét, boldogságot hoznak a szegény, nyomorgó indián őslakóknak, ha lassan is, de egyszer biztosan beteljesednek. 1. Belvárosi utca Quitóban. 2. Kunyhó a dzsungelben. 3. Petőfi-emlékmű Quitóban. 4. Piac Mishavaliban. 5. A Sant Rafael vízesés. 6. Quito látképe. 7. Cotopaxi - a Föld legmagasabb működő vulkánja (5897 méter). BŰN ÉS BÜNTETÉS (Folytatás lapunk múlt heti számából.) . .. Ha a bírósági büntetőtanács valakit a személye ellen felhozott vád egyes pontjaiban valóban vétkesnek talál és büntetésképpen feltétel nélküli szabadságvesztéssel sújtja az illetőt, akkor a vádlott - az ítélet jogerőre emelkedése után - fegyenccé válik. állandó irányítás és ellenőrzés alatt. Az elítélteket a fegyházban zárkában, a börtönben és a fogházban viszont közös lakóhelyiségben kell elhelyezni és az első, illetve másodfokú büntetések esetében csak fegyelmi fenyítés vagy elkülönítés céljából alkalmaznak zárkát. A legsúlyosabb büntetés a magánelA SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN KEHI SORSOK Sorsánajr, „napi programjának” további alakulását — a rászabott büntetés letöltése alatt - a hazai büntetés-végrehajtási rendszer előírásai szabályozzák. A különböző büntetések között ugyanis kiemelkedő jelentősége van a szabadságvesztésnek, mert az a legerőteljesebb visszatartó hatású büntetés, amely az elítélt elszigetelése révén közvetlenül szolgálja a társadalom védelmét; de a büntetés nevelési feladata sem oldható meg nélküle. E törvényerejű rendelet ezért a szigor és a humanizmus elveit egyesíti előirásaiban. Egyebek között kimondja: a büntetés célja csak korszerű végrehajtással érhető el, ezért a szükséges elzártság mellett a „bűnhődési" módszernek biztosítania kell az elítélt és a külvilág közötti kapcsolat fenntartását, sőt, indokolt esetben vagy jutalomképpen annak fokozását is. Ez utóbbira — a szigor és az elzárás mellett — azért van szükség, hogy az elítélt büntetésének letöltése után ne kitaszított, idegen egyénként kerüljön vissza a társadalomba. Fontos szempont ezért a büntetés-végrehajtási rendszer egészében, hogy az elítélt semmi esetben sem számít kiszolgáltatott egyénnek a fegyőrök és a nevelők kezében, hanem részletes szabályzatba foglalt kötelességei és jogai vannak. Ennek értelmében például a fogházba zárt, azaz a legenyhébb büntetést kapott fegyenc életrendje csak részben meghatározott és még az ennél sokkal szigorúbb büntetésnek számító börtönben is engedélyezhető az elítélt rövid tartamú eltávozása. Csupán a legsúlyosabb büntetésnek számító fegyházban áll az elítélt életrendje zárás. Az elítélt sohasem válogathatja meg lakó- vagy zárkatársát, szomszédját; minden esetben adott közösségben kell élnie. Jogosult viszont elhelyezésre, élelmezésre, ruházatra és egészségügyi ellátásra; továbbá a hozzátartozóival vagy más, erre a célra külön megjelölt személyekkel való személyes és levelezés útján történő érintkezésre. Kapcsolatot tarthat fenn jogi képviselőjével is, valamint a szabadulás utáni munkáltatójának megbízottjával. E szabályzat meghatározza azt is, hogy milyen gyakran fogadhat látogatót, kaphat vagy küldhet csomagot és mi módon használhatja fel keresetének a személyes szükségletekre fordítható részét. A nevelés célját és a fegyelem megtartását célozza a szabályzatnak az az előírása, hogy a büntetés-végrehajtó intézetekben minden parancsra vagy engedéllyel történik. A büntetés célja, hogy a törvényszegő elítélt — törvénytisztelő állampolgárrá váljék. A hosszabb-rövidebb büntetés-végrehajtás során ennek érdekét szolgálja mind a szigor, mind a szocialista törvényesség humanizmusa. Ez utóbbira hadd említsünk csak egyetlen példát: a szabadságvesztés időtartama alatt büntetés-végrehajtási szabályzat - a közvetlen munkáltatáson túl - a szakképzést is lehetővé teszi. És ha az illető eredményesen vizsgázik, szakmunkás-bizonyítványán nem a börtönparancsnok, hanem az illetékes szakmunkásképző intézet igazgatójának aláírása és pecsétje szerepel. A börtönök rendje pontosan alkalmazkodik a büntetés-véglehajtási szabályzat előírásaihoz. Eltűnt a régi börtönök „kultúrája” : a vödör, az éheztetés, a verés. Ez utóbbival kapcsolatban a törvényerejű rendelet leszögezi, hogy kényszerítő eszközök használata csak kivételes esetekben, akkor is előzetes figyelmeztetés után alkalmazható. Az elítéltek étrendjén a táplálkozás korszerű elveinek megfelelő, változatos ételek szerepelnek és egyre nagyobb gondot fordítanak az étkezés kultúrájára is. A rabok ebédlőhelyiségben, tányérból, evőeszközökkel étkeznek; az elítéltek közül kikerült szakácsok tiszta fehér köpenyben mérik ki a bőséges adagokat, de van diétás - kímélő - étrend is. Szerepel az étlapon csontleves és zöldborsófőzelék, lekváros bukta és mákosmetélt, székelykáposzta és paprikásszelet, rizsfölfújt és párolt hús. A büntetés-végrehajtási szabályzat alkalmazása, a börtönök napi rendje azt bizonyítja, hogy a bűntettet követő büntetésnek elsősorban nevelési feladata van; hogy a bűnhődés az elítéltek szemében is a törvényesség iránti bizalmat és tiszteletet kívánja erősíteni. Igaz, sajátos körülmények között, de a társadalom és a szocialista törvényesség védelmében. Mert sem az igazságügyi szervek, sem a törvénytisztelő, becsű, letes emberek számára nem mindegy, hogy a törvényszegőkkel szemben alkalmazott büntetések elérik-e céljukat? FOTO: KÖNÖZSI 17
