A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-24 / 21. szám
A S7ARATI HAZA A KGST székhaza Moszkvában. és kooperációs programok kidolgozásának a szakaszába. A KGST-hez való viszonyunkat a CSKP XV. kongresszusa a következő szavakkal fejezte ki: „Jelentősen szélesítjük gazdaságunk bekapcsolódását a KGST keretén belül a szocialista gazdasági integrációba, elmélyítjük az együttműködést a szocialista országokkal főként a Szovjetunióval.” A szocialista országok közeledése az elmúlt 30 év alatt több fejlődési szakaszon ment keresztül. A kezdeti szakasz (1949-1954) után, amelyben a kölcsönös árucsereforgalom dominált, a fejlődés eljutott odáig, hogy 1971-ben a KGST XXV. jubileumi ülésszakán jóváhagyták a szocialista gazdasági integráció komplex programját. Ennek alapján a fejlődés a gazdaságfejlesztési tervek összehangolására, s ennek alapján a szocialista közösség országainak egyre bővülő együttműködésére irányul. A komplex program Csehszlovákia gazdasága és külkereskedelme számára életbevágóan fontos jelentőségű a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a megalakulása 1949. januárjában. A KGST-tagállamok - mindenekelőtt a Szovjetunió — sok fontos nyers- és alapanyagot, élelmiszert szállítanak nekünk, ugyanakkor a csehszlovák gépipar termékeinek legjelentősebb átvevői voltak az elmúlt három évtized alatt. A KGST több mint harmincéves története igazolja, hogy a szocialista közösség országainak sokoldalú fejlődése, csakis a szoros testvéri együttműködés alapján lehetséges. A szocialista közösség valamennyi országa, de főként a nyersanyagokban szegény Csehszlovákia érdekelt a sokoldalú együttműködés megteremtésében és kibontakoztatásában. A kapcsolatok, amelyek a szocialista országok között az elmúlt évtizedekben kialakultak özön a tézisen alapulnak, amelyet Lenin tűzött ki a szocializmust építő népek elé: A népek olyan önkéntes szövetségére törekszünk, amely nem engedi meg, hogy az egyik nép erőszakot alkalmazzon a másikkal szemben, olyan szövetségre, amely a legA SZABAD 16 HAZA 35 £z 2 £ ÉVE IAí N > U) teljesebb bizalmon a testvéri egységen és az önkéntes beleegyezésen alapul. A KGST több mint három évtized alatt az együttműködés egyszerű formáitól (két- és többoldalú kereskedelmi kapcsolatok kialakítása) eljutott a gyártásszakosítási KÉRDÉSEK: szellemében történik az ötéves és a hosszútávú népgazdasági tervek összehangolása, az együttműködési célprogramok, a sokoldalú integrációs intézkedések tervének kidolgozása, közös tudományos kísérletek megvalósítása. A KGST-tagországok a hetvenes években nagy figyelmet szenteltek, az olyan égető kérdésnek, mint amilyen a fűtőanyagok és energiahordozók felkutatásának és kitermelésének a problémája. Ezen a területen a szocialista országok további lépéseket tesznek a ' következő években kiegyensúlyozott fejlődésük biztosítása céljából. A szocialista országok összeegyeztetett tervezése lehetővé teszi kölcsönösen előnyös beruházások megvalósítását. A szocialista építés igényes feladatainak végrehajtása, amelyek meghaladják az egyes országok gazdasági lehetőségeit, közös beruházásokat tesznek szükségessé. Az elmúlt években olyan hatalmas beruházások valósultak meg a már megépült kőolajvezeték mellett, mint az oren-' burgi gázvezeték, a vinnyicaalbertirsai 750 kilovoltos villamos távvezeték. További közös létesítmények épülnek a Szovjetunióban, Lengyelországban és Kubában, a szén- és érctermelés fokozása, valamint a vegyiipar bővítése céljából. A kölcsönös árucsereforgalom és beruházások fejlesztése a közös tervezés mellett a nyolcvanas években egyre nagyobb szerephez jut a gyártásszakosítás, amely a termelés széles skálájára fog kiterjedni. Az integrációs és szakosítási intézkedések azonban megkövetelik, hogy az egyes országok kilépjenek a szűk látókör keretei közül, szükségessé teszik az internacionalista együttműködés sokoldalú megvalósítását. Ennek az együttműködésnek fényes példája az az egyezmény, amelyet Csehszlovákia kötött az elmúlt hetekben a Szovjetunióval, a két ország gyártásszakosítási programjának az elmélyítése érdekében. Ez feltételezi hazánk még nagyobb méretű bekapcsolódását abba a szocialista nemzetközi együttműködésbe, amely nélkül elképzelhetetlen a nyersanyagokban szegény Csehszlovákia további gazdasági fejlődése a nyolcvanas években. (Foto: Urban és archív) V. Hány kilométer (2000, 2700 vagy 3000 km) hosszú az Orenburg és a szovjet határ között épült földgázvezeték? 2. Az orenburgi gázvezeték melyik szakaszát építették csehszlovák szakemberek? (Hossza és a szakasz megjelölése — 300, 400 vagy 500 km.) 4
