A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-03 / 18. szám
A U Z A 35 sajótos körülményei közt egyre nagyobb szerep hárul a külkereskedelemre. „Elsőrendű feladat — állapította meg 12. ülésén a CSKP Központi Bizottsága — növelni a csehszlovák gazdaság exportképességét, ésszerűen bánni a behozott eszközökkel, fokozni a külkereskedelmi kapcsolatok hatékonyságát." Azok közé az országok közé tartozunk, amelyeknek gazdaságában a külkereskedelem jelentős részben járul hozzá a felhasználható nemzeti jövedelem növeléséhez. Ez a tény a nemzetközi kereskedelemben mutatkozó egyre igényesebb feltételek között kétszeres hatóerőt jelent a hazai termelők számára. Napjainkban a külkereskedelem nagy igényeket támaszt a termékek műszaki színvonalával, minőségével, használati tulajdonságaival, a kínálat készségével, szervizképességével és rugalmasságával szemben. E kritériumok megkövetelik a világpiachoz való gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodást. Biztosítanunk kell a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk növelését. Az eddiginél jobban Csehszlovákia nemzetközi kapcsolatai, politikai, gazdasági és kereskedelmi téren sohasem voltak olyan széleskörűek és sokoldalúak, mint ma. A CSKP XV. kongresszusa egyértelműen megerősítette a Szovjetunióval való szoros együttműködésünk alapvető irányzatát és azt a tényt, hogy Csehszlovákia a szocialista közösség állandó és szilárd része. A kongresszus megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink olyan színvonalat érnek el, mint soha azelőtt a múltban, és életünk minden területére kiterjednek. Ez az ország külgazdasági politikájára is teljes mértékben vonatkozik. Az elmúlt évtizedek alatt a Szovjetunió mindenkor olyan kereskedelmi partnerünk volt, aki a legnagyobb nehézségekből segített ki bennünket, aki gazdaságunk fejlesztéséhez minden segítséget megadott. Biztosította a nyersanyagot, a legmegbízhatóbb kereskedelmi partner volt, akár mint eladó, akár mint vásárló. Ez népgazdaságunk szempontjából elsőrendű tényező, mivel a fizetési mérleg egyensúlya, valamint a nemzeti jövedelem alkotása és felhasználása szempontjából az ország A SZABAD HAZA 13 2 <uj Ui > </> Za 35 ÉVE oc ui Ui NI ></> KÉRDÉSEK: 1. Nevezzen meg három olyan gépipari terméket, melyeket hazánk a Szovjetunióból importál. 2. Hol van Csehszlovákia „szárazföldi kikötője", ahol a Szovjetunióból érkező, illetve oda irányuló áruk átrakása történik? ki kell használnunk a nemzetközi szocialista integráció nyújtotta előnyöket. A gazdasági gyakorlatban gyakran találkozunk olyan nézetekkel, hogy eredményeink összehasonlíthatatlanul jobbak, mint tegnap, mint az elmúlt években. Ez így is van, de ezek az eredmények már a tegnap eredményei. Ma eredményeinket szembe kell állítani a gazdaságilag fejlett országok által elért eredményekkel. Amíg tegnap, tegnapelőtt gépiparunk termékei (komplett cukor- és sörgyárak, malmok) kielégítették a nemzetközi piac igényeit, ma ennél sokkal többre van szükség. A tudományos-műszaki forradalom ma minden területen érezteti hatását. Ma kereskedelmi partnereink többet, műszakilag magasabb színvonalú termékeket várnak üzemeinktől (a Poldi acélgyártól, a ČKD Prága vállalattól, a Skoda Művektől, a trineci kohászati művektől). A tudományosműszaki ismeretek alkalmazása a gyakorlatban sok kívánni valót hagy maga után. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 11. ülésén erről a következőket mondotta: „Felelős dolgozóink közül sokaknak csak formális a hozzáállása a feladatok teljesítéséhez, nem értik meg, hogy a tudományos-műszaki forradalom alapvető változást követel meg a munkában, ennek stílusában, módszereiben, kíméletlen harcot a bürokratizmussal, a rutinnal és az egy helyben való topogással szemben." Csehszlovákia külkereskedelmi kapcsolatainak az alapja a Szovjetunióval és a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés. A csehszlovák külkereskedelem forgalmának csaknem kétharmadát a szocialista országokkal s közel 50 százalékát a Szovjetunióval bonyolítja le. A rubel-elszámolású országokkal bonyolódó külkereskedelmi forgalom 1975 óta 45 száza lékkai növekedett. Csehszlovákia több nem szocialista országgal is jelentős kereskedelmi kapcsolatot tart fenn. A gazdaságilag fejlett tőkésországokkal bonyolódó kereskedelem az ország külkereskedelmi forgalmának 20,7 százalékát teszi ki. Ezekbe az országokba elsősorban feldolgozóipari termékeket, főként gépeket és fogyasztási cikkeket s részben alapanyagokat exportálunk. Csehszlovákia a fejlődő országokkal is bővíti kereskedelmi kapcsolatait. A fejlődő országokba elsősorban beruházási javakat, gépeket és komplett gyárberendezéseket szállítunk. Bár az utóbbi években csökkent, de a jelenlegi ötéves tervidőszakban ismét növekvőben van ilyen irányú exportunk. Az olyan hagyományos termékek mint a sörárpa, komló, cukor, sör szintén szerepet játszanak Csehszlovákia árucsereforgalmában. Az utóbbi években egyre jelentősebb az olyan hagyományos termékek kivitele, amelyeknek előállításához hazai nyersanyagokat használtak fel; ilyenek például üveg-, kerámia- és faipari termékek, cipő és ruházati cikkek stb. Csehszlovákia a külkereskedelmen keresztül értékesíti dolgozóink mindennapos munkájának eredményeit a jelenben, és a jövőben is érdekelt az ilyen kapcsolatok pozitív fejlesztésében. 4
