A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-26 / 17. szám
TUDOMÁNYTECHNIKA vélték elsőként tudományos alapon a kémiát s élénk kutató tevékenységgel is foglalkoztak. Az eredményes kutatómunka az iskolát európai hírűvé tette, ami annak volt köszönhető, hogy az oktatási módszer korszerű és haladó volt. A tudománytörténészek kiemelik, hogy a világon a vegytan oktatását tekintve a Selmecbányái volt az első főiskola, ahol a hallgatók gyakorlati képzésben is részesültek. így például a párizsi École Poly-1867 után következett be fellendülés. A selmeci akadémián a kémiai tanszék mindig megkülönböztetett előnyöket élvezett, annak ellenére, hogy már 1765. augusztus 13-án császári rendeletre megalakult a matematikai és mechanikai tanszék, majd 1770. április 14-én a bányaépítészeti ismeretek tanszéke, majd 1808-ban az erdészeti tanszék. Az akadémia 1846-ban Bányászati és Erdészeti Főiskolává szerveződött át. ISKOLÁK, DIAKOK A REGI SELMECEN Az ősi bányaváros ma álmosan szunnyadozik s csak azok a diákok visznek némi színt az életébe, akiket kiválasztottak, hogy majd külföldön, a szocialista országok felsőoktatási intézményeiben folytassák tanulmányaikat. Ezek a gimnázium utolsó, negyedik osztályát végzik itt. Valamikor sokkal nagyobb jelentősége volt Selmecbányának (Banská Štiavnica) mint diákvárosnak. Evangélikus líceumát 1528-ban alapították. Ebben a nagy múltú iskolában tanult többek között Mikszáth Kálmán, itt végezte a főgimnázium 7. és 8. osztályát. Selmeci diákélményeit könyveiben is megörökítette. A selmeci evangélikus líceumban, akárcsak a katolikus főgimnáziumban, különösen a múlt században magas színvonalú oktatás folyt. Az 1838/39-es tanévben Petőfi Sándor is a líceumban tanult mint elsőéves rhétor (5. osztályos). A régi Selmecről s a ottani diákéletről Lövik Károly A leány vári boszorkány című regényében emlékezik meg. A selmeci bányásziskolát 1735-ben alapították. Egyik első tanára Mikoviny Sámuel Európa szerte ismert mérnök és tér. képész. Az ő tervei szerint kezdték meg 1749-ben építeni a budavári palotát. III. Károly megbízására elkészítette Bél Mátyás Notitia Hungáriáé című munkája számára Magyarország egyes megyéinek térképét. A selmeci bányásziskolát 1763- ban Mária Terézia akadémia rangjára emelte, de főiskolai statútumot csak 1770-ben adott neki. Selmecbánya környékén abban az időben fejlett arany-, ezüst-, réz- és ólomérc-bányászat folyt. Ez indokolta, hogy itt alapították meg a főiskolát. Az oktatást híres professzorokra bízták, akik számára tanszékeket szerveztek, ügyvitele a bécsi kamarához tartozott, A főiskola oktatási nyelve 1867-ig német volt és Bécsből irányították. Ezt követően a főiskola irányítása egészen az 1918-as államfordulatig a magyar állam hatáskörébe tartozott. A mai Szlovákia területén a nagyszombati egyetem Pestre költöztetése után az első köztársaság megalakulásáig a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskola volt az egyedüli felsőoktatási intézmény (az államfordulat után Sopronba költöztették). Gyakorlati kémiai oktatás A Selmecbányái főiskolán műtechnique műszaki főiskolán a laboratóriumi képzést a selmeci akadémia példája nyomán szervezték meg. A kémiai tanszék első professzora Joseph Nicolas Jacquin volt, aki Bécsből került Selmecbányára, ahol 1763—1769 között tevékenykedett. Selmecen egy évig az előadások előkészítésével foglalkozott. Az előadásokat 1764-ben kezdte meg. Kéziratát, a Collegia Chymica-t a Széchenyi Könyvtár őrzi. Több külföldi egyetem és tudományos társaság tagja volt. A következő kémiaprofesszor Giovanni Scopoli 1769—1779 között vezette a tanszéket. Munkássága alatt a kémiai tanszék az ún. Bélházy-féle házban működött és mint kémiai intézet világhírnévre tett szert. Scopoli könyveket, jegyzeteket írt. A kohászat terén több gyakorlati ismeretet nyújtott, mint elődje. 1779-ben Ruprecht Antal került a kémiai tanszék élére. Eredményei Európa tudósainak az érdeklődését is felkeltették. A fiatalok próbázást, analitikai kémiát jöttek Selmecbányára tanulni. A nápolyi király például ösztöndíjasokat küldött Selmecre, ahol többek között az alkáli földfémek érceikből történő kivonásával is foglalkoztak. A spanyol származású Fausto D’ Elhuyar, a mexikói bányászati főiskola megalapítója szintén Selmecbányán végezte tanulmányait. A 19. század elején a selmeci akadémia hírneve megcsappant. Beudant francia geológus 1815—1818 között Magyarországon járt. Tapasztalatait . „Utazás Magyarországon" című, 1822-ben megjelent könyvében foglalta össze. Egyben említést tesz arról, hogy Selmecen a laboratóriumok elhanyagoltak, nemtörődömség uralkodik. Ebben az időben Nyugat-Európa már az ipari forradalom korszakába lépett. A metternichi abszolutizmus félt a francia forradalomtól, elzárkózott a haladástól. A kutatásra a selmeci akadémiának kevés pénz állott rendelkezésére. Ezzel kapcsolatban Szabadvári Ferenc és Szőkefalvi Nagy-Zoltán: A kémia története Magyarországon című könyvükben megjegyzik, hogy a kutatáshoz mindenekelőtt pénz, azután tehetség, szorgalom és lelkesedés kell. Ha a pénz hiányzik, még mindig lehet kutatni. Selmecen abban az időben ezek a tényezők hiányoztak. Az akadémia életében csak Az első nemzetközi természettudományos konferencia A selmeci főiskola kémiai tanszékének nemzetközi hírneve eredményeképpen 1786-ban Szklenófürdőn (ma Sklené Teplice) Born Ignác megszervezi az első nemzetközi tudományos kongresszust, ahol az amalgámozás (az arany és az ezüst kinyerése az ércből kohászati eljárással, higany segítségével) új módszerét vitatták meg. Ruprecht Antal és Born Ignác az amalgámozási eljárást kísérletileg is bemutatták. Ugyancsak ezen a kongresszuson vetődött fel az első nemzetközi bányászati társaság megalapításának a gondolata. A társaság 15 európai országban, valamint Amerikában igazgatósággal rendelkezett. Fő céljuk a tagországok bányászatának a fejlesztése volt. Képzési idő, vizsgák és szünet A selmeci akadémián a képzési idő hároméves volt, bár átmenetileg az 1789/1790-es tanévben kísérletileq két évre csökkentették. A vizsgákat a hallgatók kétszer ismételhették meg. A vizsgák előtt két hét szabadság járt. A kéthónapos szünetet csak 1787-ben vezették be Az előadásokon a hallgatók je lenlétét rendszeresen ellenőriz ték. A főiskola tekintélyének növekedésével 1798-tól kezdődően, a nagy érdeklődésre való tekintettel, a hallgatók számát korlátozták. A felvétel előtt a jelöltek egy- és kétéves gyakorlaton vettek részt. A selmeci diákok életéből A régi selmeci akadémistákról sok humoros feljegyzés maradt az utókorra. A diákokra jellemző volt, hogy szinte egész évben ballagtak, szórakoztatták a selmecieket. Az első éveseket balekoknak nevezték. A bukott diákokat szamaraknak nyilvánították. Viseletükhöz tartozott a térden felül érő csizma, a foltos kabát, a hosszúszárú pipa s a lakkcipő, melyben udvarolni jártak. Az elsq szakestélyen avatták fel az elsőéveseket, a balekokat. Bacchus nevében két pohár sörrel nyakonöntötték, majd átugratták őket a „farbőrön“. (A farbőrt a bányászok munka közben a hátukon viselték.) A nősülő diákról Selmecen azt modták, hogy „csűrbe szalad”. Az utolsó éves diákok a tanulmányaik befejezése előtti hónapokban szinte állandóan ballagtak. Or. Simon László ENERGIABANK A TETŐN Légkondicionáló berendezést működtet a napenergia egy japán egyetem épületében. A tetőn elhelyezett napcsapdákban összegyűlt hőenergia 90 százalékban fedezi a hűtéshez és teljes egészében a fűtéshez szükséges energiamennyiséget, sőt, az energia tárolását is lehetővé teszi. A tetőt behálózó 1600 darab, 2,5 méter hosszú és tíz centiméter átmérőjű üvegcső meleg vízzel is ellátja az épületet. REPÜLÉS A FÖLDÖN A földön szerezhetik meg és bizonyíthatják szaktudásukat az L—410 Turbóiét személyszállító repülőgépek pilótái az új típusú szimulátor segítségével. A pilótafülkét hidraulikus rendszer mozdítja el a tér különböző irányába, a tökéletes illúzió érdekében a pilóta a mindenkori látványt is látja egy tévékészülék képernyőjén. Két önműködő helyzetrögzítővel ellenőrizhetik a vizsgarepülés paramétereit. A csehszlovák gyártmányú Turbóiét L—40-es személyszállító repülőgépek a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió számára készülnek. PILLANTÁS A MAGZATRA A holland Organon Teknika szakemberei olyan hordozható készüléket állítottak elő, amely lehetővé teszi, hogy az orvosok rádióaktív sugárzás nélkül, nagyfrekvenciás rezgések révén tekintsenek a test belsejébe. A berendezés a szövetek által visszavert ultrahangok rezgéseinek megfelelő képet rajzol a képernyőre, így a szó szoros értelmében képet ad a szervezet kóros elváltozásairól, A veszélytelen készülékben állapotos nők magzatának szívműködése is ellenőrizhető. 18
