A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-26 / 17. szám

ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS Együttes ülést tartott április 9—10-én a Szövetségi Gyűlés két kama­rája. A tanácskozáson részt vett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök. Az ülés fő napirendi pontjaként Ľubomír Štrougal miniszterelnök terjesztette elő a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának jelentését programnyilatkozatának teljesítéséről. A mi­niszterelnök több mint kétórás előadói beszédében átfogóan ismer­tette a népgazdaságnak az értékelt négyéves időszakban elért ered­ményeit s felhívta a figyelmet a hatodik ötéves terv sikeres befejezé­sével, valamint a hetedik ötéves tervidőszakra való felkészüléssel kapcsolatos legidőszerűbb teendőkre. A jelentést a képviselők a tartalmas vita után jóváhagyólag tudomásul vették. - A képen: Gustáv Husák és Ľubomír Strougal a Szövetségi Gyűlés ülésén. KÉPES KRÓNIKA FÖLD KÖRÜLI PÁLYÁN A SZOJUZ-35 Április 9-én a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz—35 űrhajót, fedélzetén Leonyid Popov alezredes pa­rancsnokkal (balról) és Valerij Rjumin űrhajós-pilóta, fedélzeti mérnökkel. Az űrutazás program­ja szerint a Szojuz—35-öt össze­kapcsolják a már régebben Föld körüli pályán keringő Szaljut—6 űrállomással. A többnapos látogatás során a bratislavaiak megtekinthették az ágyúnaszádokat. Különösen a gyerekek örültek a nem min­dennapi élménynek. A SZOVJET DUNAI FLOTILLA HAJÖRAJÁNAK BRATISLAVÁBAN ◄ Ladislav Martinák, Bratislava fő­polgármestere április 7-én a Primáspalotában fogadta Oleg Muravjev I. osztályú kapitányt, a hajóraj parancsnokát és em­lékplakettet adott át neki. LÁTOGATÁSA Budapest után Bratislavába lá­togatott a szovjet Dunai flotilla négy egységéből álló hajóraja, fedélzetén — egyebek között — a második világháború nyolc szovjet veteránjával a kelet­­közép-európai országok felsza­badításában részt vett Dunai flotilla egykori katonáival. JÓL HALAD A TAVASZI ÁRPA VETÉSE A március végén, április elején váratlanul téliesre fordult idő miatti háromhetes kényszerpihe­nő után ismét megindult a mun­ka a földeken. A kelet-szlovákiai kerületben az elsők között kezd­ték meg a tavaszi árpa vetését a Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő kenyhec-migléci (Hraničná pri Hornáde) egyesí­tett termelőszövetkezet tagjai. - A képen: folyik a vetés; a gé­peken Szitás János és Molnár Bertalan. (CSTK bel- és külföldi képszolgálata) MÁJUSI SEREGSZEMLE „Itt van újra május elseje, / A levegő dallal van tele, / Zengedezzük hát mi is dalunk,/ Mindnyájan testvérek vagyunk!" — így szól a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb közös ünnepéhez kap­csolódó és azt köszöntő régi dal, amely az évek hosszú során sem veszített időszerűségéből. Nem is veszíthetett, mivel május elseje azon túl, hogy a naptárban pirosbetűs, örömmel várt ünnep, a világ dolgozóinak harci seregszemléje. Május elseje az a lelket vidító tavaszi nap, amelyen a világ munkástömegei egyszerre menetelnek, egyazon akarattal tesznek hitet a proletár és a szocialista internacionalizmus mellett, a jobblétért, a tartós világbékéért síkra szállva. Mint Majakovszkij mondja Gáspár Endre ihletett fordításában, a Kis tavaszi dal című versében: „Május gyolcs vászna libben, / meg-meglegyint, / Vidáman, ifjú hitben, megyünk, / megyünk, megyünk." A munka ünnepén százmilliók vonulnak fel, százmilliók ökle emel­kedik hagyományos forradalmi köszöntésre és tízmilliók lengetik, lobogtatják, magasba emelve a forradalom vérvörös zászlóit. A szer­vezett és öntudatos munkásság seregszemléje ez, harci ünnep, szerte a világon. Végeláthatatlan sorokba rendeződnek a tömegek, meg­mutatva félelmetes erejüket és elszántságukat. A világ első szocialista államában — a Szovjetunióban — már több mint 62 éve a dolgozó nép irányítja saját sorsát, a Szovjetunió Kommunista Pártjával az élen a kommunista társadalmat építi. A proletár internacionalizmus szellemében sokoldalú segítséget nyúj­tott és nyújt a szocialista országok, valamint a fejlődő országok népeinek. Élen jár a világűrkutatósban s a tartós világbéke meg­teremtésének legfőbb ereje, támasza. A szocialista világrendszer csakis a Szovjetunió útmutatásával, több évtizedes tapasztalatainak önzetlen átadásával, segítségnyújtá­sával jöhetett létre s fejlődhet tovább. Történelmi példák bizonyítják, hogy a szocialista országok közös erővel képesek meg is védeni a munkáshatalmat, az ármánykodók dühödt támadásait képesek visszaverni, legyen az ideológiai vagy egyéb aknamunka. A szovjet nép elévülhetetlen érdeme, hogy megmutatta: az elnyomott népek miként szakíthatják 'szét rabláncukat s hogyon építhetik fel a ki­zsákmányolástól mentes, szocialista társadalmat. A történelem azóta is szüntelenül a hatalmas szovjet népet igazol­ja, tapasztalt igaz barátunkat, az új társadalmi rendszert, amelynek legfőbb jellemzője a béke, a humanizmus, az embermilliók anyagi­szellemi felemelkedése, a tudatos, az öntudatos lét valósága. Jövőt tár a Szovjetunió a világ még elnyomott népei elé, olyan távlatot jelöl, amelynek hatása alól senki sem képes kivonni magát, legyen az tétovázó, barát vagy ellenség. A szocializmus az a társadalmi rendszer, amely egyebek között biztosítani tudja a dolgozó milliók számára az értelmes, alkotó munka örömét, az emberekben rejlő képességek kiteljesedését. Azét a munkáét, amely minden értékünk alapja, forrása, megteremtője volt és marad. S ami évezredek során emberré tette az embert; születésünktől halálunkig elkísér. Szorgalmas népünk teremtő erejének is ez a legfőbb alapja: az alkotó, becsületes munka. Ez adja, ez adhatja társadalmunkban az ember rangját, értékét. S jólétünk kiapadhatatlan forrósa. Ezért ítél­jük el a rossz szervezést, a selejtett, a kapkodást, a felületességet, a látszatmunkát, a tunyaságot. A jó minőségű munka: korparancs. Világraszóló sikereink elérésének előfeltétele. Ebben rejlik a kemény helytállást igénylő évek során elért nagy győzelmeink magyarázata is. Azoké az eredményeké, amelyek a testvéri szovjet néppel karöltve, a baráti szocialista országokkal együttműködve jöttek létre. Ez az összefogás, a KGST keretében megvalósuló az a nemzetközi munka­­megosztás nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szocialista világrendszer ma létezik, s döntő világpolitikai tényezővé vált, amely­nek véleményével — s védelmi erejével — mindenkor számolnia kell az emberiséget neutronbombával, szárnyas- vagy középhatósugorú rakétákkal fenyegető imperializmusnak. Május elseje a világ minden táján a nagy nemzetközi proletár szolidaritásra buzdít, ösztönöz. Ez a nap a tőke, a kizsákmányolok elleni harc napja, amikor az elnyomott népek hallatják szavukat. S mi, a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába lépve, úgy ünnepelünk a legméltóbban, ha fokozzuk a munkalendületet, a termelés hatékonyságát, ha csökkentjük aa termelési költségeket, ha maradéktalanul végrehajtjuk a CSKP XV. kongresszusa és a Köz­ponti Bizottság határozatait, teljesítjük az éves tervfeladatokat, valóra váltjuk a Nemzeti Front választási programját. A munka ünnepén hitet teszünk amellett, hogy kiváló teljesítmé­nyeket nyújtunk nap mint nap. Ezzel köszöntjük legméltóbban az ország felszabadulásának 35. évfordulóját. Így haladunk mindannyian — a CSEMADOK sok tízezres tagságát is beleértve — határozottan, célratörően, magabiztosan azon az úton, amelyen harcokban edzett kommunista pártunk vezet. Szocialista hazánk építése közben már sok-sok értékes tapasztalat­ra tettünk szert. Tudjuk, miként birkózzunk meg a többel, hogyan dolgozzunk a jobbért, miként öntsük formába a társadalom, a közös­ség elvárásait. Ismerjük fogyatékosságainkat, hibáinkat, ezeket nem ismételhetjük, hanem közös erővel leküzdjük, amihez a májusi ünne­pek is újabb erőt adnak. Május elsején a jó munka, a biztos jövő tudatától kipirultabb, mosolygósabb a felvonuló és ünneplő milliók arca. Ezért valljuk Majakovszkijjal május elsején: „Édes tavaszban mosdó friss tereken/ ütemre lépni most jó / nekünk, / neked, / nekem . . ." KANIZSA ISTVÁN 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom