A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-19 / 16. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA GABONAKONZERV A túlságosan nedves gabona karbamidos konzerválására dolgoztak ki és próbáltak ki eredményesen új módszert a Német Demokratikus Köztársaságban. A karbamid víz és ureáz enzim jelenlétében ammóníagázzá ölökül át, amely azután kitölti a máglyába halmozott gabona pórusait. így megszakadnak a gabonaszemekben végbemenő anyagcsere-folyamatok és hoszszú időre korlátozzák a mikroorganizmusok tevékenységét is. Ugyanakkor a gabona nem veszíti el csíraképességét és takarmányértéke is megmarad. A megnövekedett nitrogéntartalom kihasználására a karbamiddal konzervált gabonát főképp kérődző állatok takarmányozására javasolják. Több kísérlet során 5—6 hónapon át sikerült szabad földön, fólia alatt konzerválni ezen a módon a búzát, árpát és rozsszemeket. A gabona nedvességtartalmától (20—36 százalék) függően, 2,2 - 4,6 százalék karbamidot kell adni a gabonához, amelynek nedvességtartalma az egész tárolási idő alatt nem változik. A legjobb kísérleti eredményeket több mint 20 százalék víztartalmú gabono tárolásával érték el. LÉGFÜGGÖNY A FOLYÓBAN Svédország második legnagyobb városa, Göteborg a Göta folyóból jut ivóvízhez. Svéd mérnökök most sűrített levegős „függönynyél" akarják megakadályozni az Északi-tenger sós vizének beáramlását a folyóba. Dagálykor, erős szél által hajtva, a tengervíz olykor 15 kilométeres távolságra is behatol a folyóba a torkolattól számítva - ilyenkor ki kell kapcsolni a várost ivóvízzel ellátó vízművek gépeit. A nagyobb fajsúlyú sós tengervíz a lapos folyómederben behatol a könnyebb édesvíz alá. Ennek megakadályozására likacsos levegőcsöveket fektetnek a meder mélyére - keresztben a vízáramlás irányára. A csövekből kiáramló légbuborékfüggöny megakadályozza a nagyobb fajsúlyú sós tengervíz beáramlását és keveredését a folyó vizével. Az immár két év óta folyó kísérletek arra vallanak, hogy a védő légfüggöny csak rendkívüli vihardagály esetén hatástalan, tíz esetben kilenc alkalommal azonban sikerült vele a sós tengervíz beáramlását hatásoson lefékezni. KRISTÁLY - ELEKTRONOKBÓL Tisztán elektronokból felépülő kristályt állítottak elő az amerikai Bell Laboratóriumokban. Az elektronokat tökéletesen sík felszínű szuperfolyékony héliumba áramoltatták be. Az elektronok a hélium-3 felszínén gyűltek össze, rendezetlenül - éppúgy mint a folyadékok atomjai. így egyfajta „folyékony elektronok" jöttek létre. Amikor a hőmérsékletet 0,65 K fokra csökkentették, az elektronok szabályosan elrendeződtek a hélium-3 felszínén - akárcsak az atomok a kristályrácsban. Eddig csak kétdimenziós elektrokristályokat sikerült létrehozni, vagyis egyetlen kristályréteget. Ez azonban a folyadékszilárd halmazállapot átmenetének valamennyi tulajdonságával rendelkezik, mint egy igazi szilárd anyag. Az elektronrács létrejöttét már 1924-ben megjövendölte Wigner Jenő, de 1979-ig csak az elektrongáz volt ismert (fémekben). BÚCSÚ A LÉPCSŐKTŐL A mozgó átszállófolyosók a légitársaságoknak jelentős költség-, az utasoknak pedig időmegtakarítást tesznek lehetővé. A repülőtereken nyugdíjazhatják a gördülő felszállólépcsőket és az utasszállító autóbuszokat (mert két pont között a legrövidebb út mégiscsak az egyenes), a különleges emelőszerkezet a váróteremből egyenesen a repülőgép utasterébe juttatja az utasokat. KINCSET ÉRŐ KIMERÜLT KŐOLAJMEZŐK A hagyományos kőolajbányászati módszerekkel a kitermelés megkezdésekor a föld alatti kőolajtároló rétegekben lévő kőolajmennyiségnek csak átlagosan 32 százalékát hozzák a felszínre. A visszamaradó 68 százalék amerikai szakértők számításai szerint az Egyesült Államokban 300 milliárd bőrrel (1 hordó = 0,158 köbméter) könnyű kőolajat jelent. További 200 milliárd hordóra becsülik annak a sűrűn folyó (viszkózus) kőolajnak a mennyiségét, amelyet a jelenlegi módszerekkel nem lehet gazdaságosan kitermelni. Bányászati módszerekkel a könnyű kőolaj 95 százalékához a nehéz olajnak pedig 80 százalékához hozzájuthatnának — állítja az Egyesült Államokban most közzétett jelentés. így ebből a forrásból további 44 évre fedezhetnék az Egyesült Államok kőolajszükségletét. A könnyű kőolaj kitermelésére a gravitációs gyűjtőmódszer kínálkozik a legcélravezetőbbnek. Ennek az a lényege, hogy aknát vagy alagutat mélyítenek a kőolajhordozó réteg aló. Ebből oz oknából kiindulva azután sok rövid furatot hajtanak felfelé a kőolajhordozó rétegbe, E furatokon át a nehézségi erő hatására jut a gyűjtőaknába a kőolajhordozó rétegben elhelyezkedő és oz eddigi módszerekkel nem kitermelhető kőolaj. A nehéz, viszkózus kőolajkészletek kinyerésére más módszert javasolnak. A bányászati módszerrel elért kőolajkészlet felső részén forró vizű tavat alakítanának ki. A víz nehezebb mint az olaj és csökkenti az olaj viszkozitását is: a víz alásüllyed, a nehéz kőolaj pedig viszkózusabbá válva felemelkedik és „lefölözhető" a forró vizű tó felszínéről. SZÁMJEGYVEZÉRLÉSÜ MARÓGÉP A hegesztett alkatrészek pontos megmunkálását teszi lehetővé az atomtechnikában az új csehszlovák számjegyvezérlésű marógép. A berendezést egy vitkovicei vas- és gépgyártó vállalat szakemberei készítették az osztravai bányászati főiskola munkatársaival együttműködve. A nemrégiben munkába állított marógép máris lényegesen lerövidítette a megmunkálási időt és csökkentette a szovjet exportra készülő alkatrészek gyártási költségét. VILLAMOS MINIAUTÓ Az akkumulátorok áramával hajtott villamos miniautó maximális óránkénti sebessége 60 kilométer, egy telepfeltöltéssel száz kilométeres utat tehet meg. Előnye, hogy nem szennyezi a levegőt égéstermékekkel és zajjal a környezetet. A műanyag karosszériás gépkocsi Olaszországból érkezett a hamburgi nemzetközi közlekedési kiállításra, a gyártó cég várhatóan két év múlva hozza forgalomba. AZ ANYAJEGY VESZÉLYEI Az anyajegyeknek vagy májfoltoknak semmi közük a májhoz és önmagukban ártalmatlanok. A barna folt bizonyos bőrsejtek erőteljesebb pigmentképzése révén jön létre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha ezek a foltok bármilyen formában megváltoznak, például megváltoztatják a színüket, vagy alakúkat. Vérzés is jelentkezhet. Ilyen esetben célszerű azonnal bőrgyógyászhoz fordulni és tisztázni, hogy a változás jó- vagy rosszindulatú-e. Sok esetben az elváltozás nem jár panasszal, pedig bizonyos körülmények között melanoma alakulhat ki, ami a megfelelő kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat. Áz anyajegyesek feltétlenül vegyék figyelembe: anyajegyüket soha nem karcolják körül és védjék az intenzív napsütéstől is. VÁROSGIGÁSZOK AZ EZREDFORDULÓN A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyik munkabizottságának becslése szerint 2000-ben Mexico lesz a világ legnépesebb városa, 32 millió lakossal. Sao Paulo (Brazília) követi majd 26 millió lakossal, míg Kolumbia fővárosának, Bogotának a lakossága addigra megháromszorozódik, 9 millió lesz. A harmadik világ városai közül ugyancsak a háromszorosára nő az ezredfordulón Manila (Fülöp-szigetek), Karachi (Pakisztán) és Dzsakarta (Indonézia) lakossága, míg Kinshasaé (Zaire) a jelenleginek a négyszeresére nő. A VILÁGÍTÓ FELHŐK REJTÉLYE Már vagy 40 éve tanulmányoz-, zák behatóan azokat a különös világító felhőket, amelyek olykor a nyári éjszakákon jelennek meg a távoli északi vidékek égboltjain. A világító felhők mintegy 80 kilométeres magasságban helyezkednek el - sokkal magasabban, mint bármilyen más felhő. Szovjet és amerikai kutatórakétákkal sikerült mintát venni a különös felhőkből, a minták elemzésének eredménye azonban ellentmondó volt. Később a szovjet űrhajók, űrállomások legénységének is fontos feladata volt a világító felhők megfigyelése. Legutóbb Georgij Grecsko végzett beható megfigyeléseket a Szaljut—6 űrállomáson. A megfigyelések elemzése alapján úgy tűnik, hogy a világító felhők mínusz 130 fokos hőmérsékleten vízmolekulákkal kombinálódott szilíciumrészecskékből állnak. Továbbra is nyitott kérdés, miként jut a szilícium és a víz ilyen óriási magasságba. 18
