A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-19 / 16. szám
Valamennyien főiskolát végeztek. Ök járják a termeket a vendégekkel, ők magyarázzák az eseményeket a kiállított dokumentumok alapján. Nekik kell tudniuk mindent. Nem hagyhatnak válaszolatlanul egyetlen kérdést sem. Greif Emil igazgató engem is végigvezet a termeken. Valóban sok a látnivaló. Az első teremben Marx-Engels-Lenin képe, s a marxizmus kezdeti éveire vonatkozó anyagok. A másodikban Lenin családja fényképeken, szülővárosának, Uljonovszknak a makettje. A további termekben az Iszkra forradalmárainak neve és fényképe, a forradalom győzelmének visszhangja, az Auróra makettje, a Bolsevik Párt Vili. kongresszusa, a lenini eszmék győzelme a Szovjetunióban és a világon, Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása 1921 májusában, a CSKP Harca a fasizmus e!ler', hazánk szocialista épiiése, internacionalizmus, testvéri támogatás, a Kölcsönös Gczdcsagi Segítség Tanácsa stb. A tizenkét termet ízlésesen, szemléltetően és a fejlődést nagyszerűen érzékeiístően rendezték be. A falakon és az üvegszekrényekben könnyen áttekinthetők az anyagok, a jelmondatok, a jól megválasztott idézetek. A tisztaság és az áttekinthetőség ünnepi külsőt kölcsönöz a termeknek. Itt minden fennséges nyugalmat áraszt. Nem véletlen, mondja Greif Emil igazgató, hogy szívesen jönnek a múzeumba párttagok, SZISZ-tagok, itt veszik át igazolványukat. ünnepélyes aktusok színhelye is a Lenin Múzeum. Egy száz és egy ötven férőhelyes vetítőteremben gyakran vetítenek filmet Az élő Leninről. A jól összevágott huszonöt perces filmet szeretik a látogatók. Ha elkezdődik a vetítés, és peregnek a filmkockák, egyszerre nagy csend üli meg a termet, az emberek minden másról megfeledkezve figyelnek. A közönséges fasizmusról készült film is közkedvelt. Szívesen megnézik a látogatók. Időnként és alkalmakként házon kívül is szerveznek beszélgetéseket és kiállítást. Most például Lenin születésének 110. évfordulójára a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetség bratislavai székházában, valamint Cadcában és Žiar nad Hronomban terveznek kiállítást. A 110. évforduló alkalmából még egész sor beszélgetést rendez a múzeum. Az előadásokat és a kiálitási termek bemutatását négy nyelven (orosz, angol, német és magyar) tartják. Ha magyar csoport érkezik a múzeumba, magyarul tudó lektor, Róják Zsuzsanna kíséri a vendégeket. Minden felvilágosítást anyanyelvükön kapnak meg a látogatók. Az emberek érdeklődnek Lenin egyes műveiről is. Kérdeznek, és megfelelő válaszokat kapnak. Szép számmal érkeznek olyan csoportok is, amelyeknek a tagjai már tájékozottak, s a múzeumban csupán bizonyos, a forradalommal kapcsolatos részletekben akarnax eT- mélyülni. Ennek sincs semmi akadálya. Ilyenkor a lektor abba o terembe vezeti őket, ahol szép számmal találhatók ilyen dokumentumok. A Lenin Múzeum a helybeli és vidéki, hazai és külföldi érdeklődők figyelmének középpontjában áll már több mint negyedszázada. Nincs olyan nap, amikor ne érkeznének egyének és csoportok a múzeumba. Mikor ott jártam, műszaki főiskolások jelentették be érkezésüket. Lenin és a róla szóló kiállítási anyagok, képek, kéziratok, könyvek, dokumentumok változatlanul, sőt egyre jobban érdek'ik az embereket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, ahogy John Reed írja ismert könyvében, megrengette a világot. A lenini eszmék pedig újabb és újabb győzelmekre vezetik a forradalom ügyét. Korunk emberének tehát, bárho él is, bármilyen rendszerű országban, ismernie kell Lenin tanítását, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom egész történetét. A Lenin Múzeum ehhez segíti hozzá valamennyi látogatóját. Kapuja mindenki előtt nyitva, akit érdekel a világot sarkaiból kifordító forradalom és történelem, Lenin élete és felbecsülhetetlen értékű munkássága. Greif Emil és a múzeum minden dolgozója büszke az intézmény gazdag dokumentumanyagára. Az igazgató szerint jó a kapcsolatuk a moszkvai, varsói és budapesti Lenin Múzeumokkal. Kölcsönösen segítik egymást, tanulnak egymás tapasztalataiból. Greif Emil gyakran úton van. Most történetesen Moszkvába készül. Nemzetközi szemináriumra. „ÉLŐBB ANNÁL, AKI ÉL..." A huszadik század embere — éljen bárhol is a földkerekségen —, ha meghallja nevét, anélkül, hogy maga előtt látná képét, emlékezetében határozottan és világosan megjelenik Vlagyimir lljics Lenin alakja. Lenint nemcsak a maga idejében és hazájában szerették, tisztelték. Az iránta tanúsított tisztelet, csodálat napjainkban nagyobb, mint valaha. Nem véletlen ez. Olyan ritka nagy gondolkodó, lángeszű géniusz volt, akinek nagyságát maradandóan hirdetik saját művei: a világ első proletárállama, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyomán született Szovjetunió. „Ha arról van szó - írta H. G. Wells -, hogy kik a legnagyobb emberek a világ folyása óta, azt el kell ismernem, hogy Lenin a legnagyobbak közé tartozik . .." A lenini „szikrából" felnövő szocializmus mint eszme és mint valóság lelkesítő realitás lett, amellyel számolni kénytelen a másik világ is. Realitás, amellyel számot kell vetni barátnak és ellenségnek, mert a Föld négymilliárd emberének az életét befolyásolja, akár tud róla, akár nem. A lenini példa és módszer mindmáig a legnagyszerűbb ösztönzője a szebbért s jobbért küzdő embernek. Lenin, a kiváló tudós, forradalmár, népvezér és államférfi rendkívül nagyszerűen tudott bánni az idővel. Neki nemcsak a nagy horderejű problémákra, hanem az apró, hétköznapinak tűnő kis kérdésekre is volt mindig ideje. Mennyire rokonszenves és szeretetreméltó az a tulajdonsága, ahogy a legegyszerűbb emberek ügyes-bajos dolgaival, sérelmeivel foglalkozott. „Lenin - írja róla Martin Andersen Nexö, dán író - az új idők embere volt és ezt már külseje, magatartása is elárulta. Még a legegyszerűbb dolgozó is érezte, amikor beszélt vele, hogy ilyen ember évszázadonként egyszer születik . . ." Csupán az igazán rendkívül nagy emberek sajátja, hogy a törvényt, a rendet és a fegyelmet — egészen a látszólag legjelentéktelenebb dolgokig — önmagára nézve is ugyanúgy kötelezőnek tartsa, mint bárki másra. Egyenesen sértésnek vette, ha valaki vagy valakik megpróbáltak vele akár a legegyszerűbb kérdésben is kivételt tenni. Soha nem törődött bele a hibákba, de nemcsak a hiányosságokat látta. Mindig megszívlelte a bíráló észrevételt. Végtelenül gyűlölte az önteltséget, tűzzel-vassal üldözte az önkényeskedést, a hatalommal való visszaélést. Hihetetlenül sokat dolgozott. Sokirányú tevékenysége nemcsak a kortársait ejtette bámulatba. Mindez azzal magyarázható, hogy munkájára a rendszeresség volt a jellemző. Megvetette a pontatlanságot. Nem volt a hangulatok embere, noha a szenvedélyesség éppúgy jellemezte, mint a józan mérlegelés és a logika. Szerette a tréfát és vidámságot, „lljics - mondta róla élettórsa, Nagyezsda Konstantyinovna Krupszkaja — a maga élet- és emberszemléletével, szenvedélyességével, amely minden vonatkozásban jellemezte, a legkevésbé sem volt az az erényes nyárspolgár, amilyennek olykor ábrázolják." Egyszerű ember volt, majdhogynem puritán, aki szívből megvetett minden különcséget. Nemcsak sokat dolgozott, de pihenni is tudott. Kedvelte a vizet, a jó levegőt és a mozgást, szerette az ismeretlen tájakat, vidáman tudott játszani. „Vlagyimir lljics - emlékezik élettársa — értett hozzá, hogy élvezze az élet valódi örömeit. Nagyon szerette a természetet.... az emigrációban is állandóan jártunk kirándulni, hogy teleszívjuk magunkat friss levegővel, jó nagyokat csavarogtunk és a levegőtől, a mozgástól, az élményektől megittasulva tértünk haza .. ." Lenin tisztában volt azzal, hogy az ésszerű pihenés életszükséglet. Ilyen nagyszerű tulajdonságokkal viszont csak az rendelkezhet, aki szereti az embereket, aki együtt tud érezni azok örömeivel és bánataival. Vlagyimir lljics Leninnek az idén április 22-én van a 110. születési évfordulója. Születésétől ugyan már két emberöltő választ el bennünket, de eszméje és tanítása ma is a legmodernebb, követésre méltó. Szemléltetően mutatja ezt az a tény is, hogy műveit eddig közel másfélszáz nyelvre fordították le. Három kontinens tucatnál több országában társadalmi, gazdasági, politikai valóság a szocializmus. A szocializmus világrendszerré lett, és a két rendszer versenyében a szocialista világ egyre szűkebb térre szorítja a kapitalizmust. „Lenin hangja — jellemezte Gorkij - egyre harsányabban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak fülében, s nincs a Földnek már olyan zuga, ahol ez a hang ne ébresztette volna fel a munkásnépben a forradalomnak, az új életnek, az egyenlő emberekből álló világ építésének vágyát." Találó jellemzés, akár Majakovszkij szavai, melyek a haladó emberek, valamennyiük meggyőződését fejezik ki: „Lenin / ma is élőbb annál, aki él / Ö a tudásunk, / erőnk, / fegyverünk.“ KANIZSA ISTVÁN 13
