A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-12 / 15. szám
kében és figyelmeztetés is az orvosoknak, hogy az enyhén hipertóniás betegeket nem szabad kezelés nélkül hagyniuk. A kezelés nem jelenti feltétlenül gyógyszerek adagolását. Olykor elegendő a testsúly csökkentése is, vagy a táplálékkal felvett só mennyiségének korlátozása; a dohányzás abbahagyása vagy csökkentése is elegendő lehet a vérnyomás megfelelő szabályozására. A fejlett országokban a magasvérnyomás, a hipertónia az egyik legfőbb egészségügyi probléma. A korai halállal, a kiesett termeléssel évi nyolcmilliárd dől-MAGASVÉRNYOMÁS-KEZELÉS ÉLETMENTŐ TUDOMÁNYTECHNIKA Egy hosszútávú omerikai tudományos kutatóprogram első ízben produkált hiteles bizonyítékot arra vonatkozóan? hogy a hatékony kezelés jelentősen, akár 45 százalékkal is csökkentheti az enyhe mogasvérnyomásbetegségben, hipertóniában szenvedők agyvérzés, szívinfarktus okozta idő előtti halálának esélyeit. Ez a legfőbb megállapítása annak a nagyszabású vizsgálatnak, amelyet öt évvel ezelőtt kezdtek az Egyesült Államok szív-, tüdő- és vérkeringési kutatóintézetének munkatársai csaknem 11 ezer beteg bevonásával.- Egészen mostanáig nem volt tudományos bizonyíték az enyhe hipertóniában szenvedőit kezelésének jótékony hatására. - jelentette ki Dr. Robert I. Levy, az intézet igazgatója. Az új megállapítások azokra a személyekre vonatkoznak, akiknek diasztolés vérnyomása 90-104 higanymilliméter között van. (A diasztolés érték a vérnyomásméréskor megadott két szómból a második; ezt a szív elernyedésekor, az első (nagyobb) ún. szisztolés értéket a szív összehúzódásakor mérik). A vizsgálatok eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy az enyhén emelkedett vérnyomású embereknek lépéseket kell tenniök hatékony kezelésük érdeláros kárt okoz például az Egyesült Államokban. Úgy becsülik, hogy 35 millió amerikainak nagyobb a disztolés vérnyomása 95 higanymillimétemél, és további 25 milliónak van 90-95 higanymilliméter között a diasztolés vérnyomása. A dr. Levy által irányított vizsgálatban összesen 10940 olyan személy vett részt, akinek 90 higanymilliméternél nagyobb a diasztolés vérnyomása — ezeket 158 ezer személyen végzett szűrővizsgálat során választották ki. A betegeket két csoportba osztották. Az egyik csoportot visszaküldték körzeti orvosaikhoz a magas vérnyomásos betegek rutin-kezelésére — ez volt az ellenőrző csoport. A betegek másik felét 14 klinikán részesítették intenzív magasvérnyomóskezelésben. A kísérlet során a kutatók ellenőrizték a halálesetek számát a két csoportban. Az ötéves kísérleti időszak végén kiderült, hogy az agyvérzésben elhunyt betegek száma 45 szólókkal, szívinfarktusbon elhunytak száma pedig 25 százalékkal volt kisebb az intenzív kezelésben részesített csoportban, mint az ellenőrző csoportban. Az eredmények tehát egyértelműen azt bizonyítják, hogy az enyhe hipertónia célszerű kezelése sok tízezernyi embert menthet meg a korai haláltól. VIZET KORTYOL A KOCSI A folyóvizek tisztaságának ellenőrzése egyre fontosabb feladat a városok ivávízeMátása és a halállomány pusztulásának megakadályozása szempontjából. Ezt a célt szolgálja a holland Philips cég gördülő laboratóriuma, amellyel bármilyen tájon percek alatt mintát vehetnek a felszíni vizekről, és pontosan megállapíthatják a szenynyező anyagok mennyiségét. A mérőkocsi éppen egy olaszországi folyó egyik szakaszát vizsgálja. SZELÍD szelek Amióta rájöttek a mérnökök, hogy mesterségesen keltett széllel nyugodt földi körülmények között is próbára tehetik az új repülőgéptípusokat, világszerte egy több szélcsatorna épül. De ma már nincs szükség olyan óriási alagutakra, amelyekben elfér egy eredeti méretű mintapéldány. A modern számítógép-technika lehetővé teszi, hogy kisebb léptékű modelleken is pontos méréseket végezzenek. Az Angliában épült, öt méter átmérőjű új szélcsatornában maximum három méter fesztávolságú gépmodelleket vizsgálhatnak. VILLANYMOTOR HAJTJA Ebben az új angol kísérleti gépkocsiban a tervezők elszakították egymástól a motort és a hajtóművet, így nincs szükség benne differenciálműre és sebességváltóra. A 2000 köbcentiméteres motor, amely a kocsi végében kapott helyet, egyenletes járással - és a szokásoshoz képest feleakkora fogyasztással - áramfejlesztőt hajt. Ez az áram táplálja azt a 2,5 lóerős villanymotort, amely mozgásba hozza a kocsit. Lassításkor a fölösleges energia négy nagy teljesítményű, 12 voltos akkumulátorba jut, gyorsításkor viszont innen is áramot kap a villanymotor. FŰTÉS A TALAJ MELEGÉVEL Mindössze 70 méteres talajmélységből elegendő meleghez lehet jutni a lakóházak fűtésére. A szabadalmazott rendszer nemrégiben Hamburg környékén mutatkozott be: egy családi ház kertjében alakítottak ki fúrással négy darab 47-64 méter mélységbe nyúló szondát. Két-három szonda elegendő száz négyzetméternyi lakóterület fűtéséhez. A szondák 50 milliméter átmérőjű különleges acélcsövek, amelyekbe egy második, 20 milliméter átmérőjű műanyagcsövet is helyeznek — ezeken át vezetik be a hideg vizet. Az egész rendszer zárt körfolyamatban működik. A talajmeleg felvételével a víz legalább négy SUGÁRHAJTÁSÚ TEHERSZÁLLÍTÓ A messze földön ismert szovjet repülőgépkonstruktőr, Oleg Antonov irodájában elkészült az első sugárhajtású teherszállító repülőgép. Az AN 72-es le- és felszálláskor kis kifutópályával is beéri, ezért építkezéseken és kiépített repülőtérrel nem rendelkező terepen is jó szolgálatot tesz majd. A sajátos „terepjáró" repülőgépet Kijev légikikötőjében mutatták be a szocialista országok repülőgéptervezőinek és építőinek a KGST állandó polgári légiforgalmi bizottságának ülése alkalmából rendezett kiállításon. A FÖLD EGY ÚRIÁS ANYAGTÖMEG VONZÁSÁBAN Két angol csillagász arra a következtetésre jutott, hogy óriás anyagsűrűsödés vonzza maga felé a Földet az univerzumban. A világűrből érkező röntgensugárzás elemzése alapján úgy vélik, hogy ez lehet a magyarázata a Földnek a mikrohullámú háttérhez viszonyított mozgásának. Ezt a mozgást nemrégiben fedezték fel a kaliforniai egyetem tudósai. A kozmológusok úgy vélik, hogy a mikrohullámú háttérsugárzás az univerzum anyagának kialakulásakor jött létre, valamikor százezer—egymillió évvel az ősrobbanás után. A földi megfigyelések arra utalnak, hogy ez a mikrohullámú háttérsugárzás minden irányban azonos - csak abban az irányban nem, amerre haladunk. Az angol csillagászok arra következtetnek, hogy valamikor az univerzum történetének sokkal későbbi időszakában az átlagosnál jóval nagyobb anyagsűrűség jött létre az univerzum egy nagy övezetében, és ennek az extra tömegnek a gravitációs vonzása „húzza" magához a Földet és az egész Tejútrendszert. A feltevések szerint ez a roppant anyagtömeg legalább tízmilliárd fényévnyire van tőlünk (legközelebbi galaxisszomszédunk szomszédunk, az Andromeda távolsága két millió fényév), átmérője elérheti a hórommilliárd fényévet és 108 több anyagot tartalmaz, mint a mi galaxisunk, a Tejút. Ez sokkal hatalmasabb anyagsűrűsödés, mint amit a csillagászok korábban elképzeltek, a legnagyobb eddig észlelt szupergalaxishalmaz is tízszer kisebb méretű és tömegű, mint az új óriás anyagtömeg. Az óriás anyagtömeg — az angol csillagászok szóhasználata szerint: inhomogenitós — létrejöttének megmagyarázása fogas kérdés az elméleti csillagászok számára. fokkal melegszik fel és a hőszivattyún átvezetve, mínusz két fokos hőmérsékleten kerül vissza a mélybe. A hőszivattyú 70 fokos meleget állít elő. Villany- vagy gázmotor hajtja és a terheléstől függően több működési fokozat állítható be. 22
