A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-12 / 15. szám
Zvolennak, ennek a felszabadulás után szépen fejlődő városnak egyik legfontosabb és legrégibb ipari létesítménye az Államvasutak járműjavító műhelye. Már több mint százéves. Alapítása a múlt század harmadik harmadába esik, s e száz esztendő nagy részét a proletariátus, a szervezett munkásság harcai teszik ki a nagyobb darab kenyérért, az emberibb munkakörülményekért, a nyolcórás munkaidőért, a tőkés kizsákmányolás ellen. Ebben a harcban a vasutasok és a vasmunkások mindig az élen haladtak. A zólyomi fűtőház és a kezdetben a hozzá tartozó járműjavító műhely megalapítása egybe esik a Magyar Államvasutak salgótarjón-losonc-zólyomi vonalának (1871) megépítésével, ezt azután Ruttkáig (a mai Vrútkyig) hosszabbították meg. A teljes vonalszakasz 1872. augusztus 12-én készült el, s Ruttkánál csatlakozott a kassa-oderbergi (košice-bohumíní) vasúthoz. Az óllamfordulat után a fűtőházat és a járműjavítót a Csehszlovák Államvasutak vette át. Hatalmas csapást kellett elszenvednie a műhelynek 1961. június 24-én, amikor csaknem teljesen elpusztította a tűzvész. De a munka nem állhatott meg, így az a döntés született, hogy először legalább 1000 m2 csarnokot, illetve munkafelületet kedése, sztrájkmozgalma. Az 1904. április 19-25 között lefolyt első országos általános sztrájkban csaknem 40 000 fő vett részt. A kormány csendőrséggel és katonasággal törte le a vasutassztrájkot; a vasutasokat bevonultatták és mint katonákat kényszerítették a vasúti szolgálat ellátására. A sztrájk letörése után több mint 1600 vasúti alkalmazott ellen indult bűnvádi eljárás. Többeket hoszszabb-rövidebb börtönbüntetésre ítéltek, de a kormány kénytelen volt a vasutasok követeléseinek jelentős részét teljesíteni. A vasutasok öntudatos rétegei 1906 májusában megalakították a Vasúti Munkások Országos Szövetségét, s ez 1906 végére az ország negyedik legnagyobb munkásszövetsége lett, 17 000 taggal. A 84 helyi szervezet között a zólyomi járműjavító műhelyéé is ott volt, amely 1907. január 6-án alakult meg. A szövetség lapja, a Magyar Vasutas 1906-1907-ben a legnagyobb példányszámban megjelenő szakszervezeti hetilap volt Magyarországon. A kormány 1908 végén feloszlatta a szövetséget; a vasutasok zöme ekkor a Magyar Vasutas köré tömörülve folytatta a harcot. Az első világháború idején, 1917-ben és 1918-ban a háborúellenes tömegmozgalmak élén haladt a vasutasok csaknem 150 ezres tábora. A tömegeknek nélkülözésekből, szenvedésekdült s megindította győzelmes északi hadjáratát a cseh intervenciósok ellen. Ennek során június 8-án visszafoglalta Zólyomot, s jelentős magyar és szlovák lakta területeket szabadított fel. A győzelmes előrenyomulás lehetővé tette, hogy június 16-án Eperjesen megalakuljon a Szlovák Tanácsköztársaság. A Magyar Tanácsköztársaság azonban belső nehézségektől, árulástól, az ellenforradalmi elemek aknamunkájától gyengítve, nem tudott tartósan ellenállni az imperialista nyomásnak. A tanácskormány, bízva a Clémenceau-jegyzék ígéretében - ez követelte a hadműveletek beszüntetését, a Vörös Hadsereg visszavonulását, s ennek fejében kilátásba helyezte a román csapatok visszavonását és a tanácskormány meghívását a párizsi békekonferenciára, ami a Tanácsköztársaság elismerését jelentette volna - elfogadta a követeléseket és június 30-án elrendelte a Vörös Hadsereg visszavonulását az északi arcvonalon. A Magyar Vörös Hadsereg soraiban a zólyomi járműjavító műhely sok munkása is küzdött, ezeket a cseh intervenciós csapatok visszatértével elbocsátották. A munkásság azonban az államfordulat után is - a kommunista párt vezetésével — tovább folytatta a harcot a munkáért és kenyérért, szociális helyzetének megjavításáért. A SZÁRNYAS KEREK helyre kell állítani. Közben rengeteget fejlődött a vasútüzem; a gőzvontatóst fokozatosan kiszorította a dizelvontatás. így a műhely 1967-ben kezdődött teljes újjáépítése, korszerűsítése után áttért a kocsijavítás mellett a dízelmozdonyok javítására. A járműjavító ma is büszke forradalmi, munkásmozgalmi hagyományaira. A vasutasok, a fűtőházak és a járműjavítók munkásai a kapitalizmus alatt embertelen körülmények között, általában napi 14-16 órát dolgoztak. Avasúti közlekedés zavartalan fenntartásának fontosságára való tekintettel a MÁV Szolgálati Szabályzata azonnali elbocsátás terhe mellett megtiltotta a vasutasoknak nemcsak a sztrájkban való részvételét, de még a legálisan működő szociáldemokrata párttal való kapcsolat fenntartását is. Ennek ellenére megindult a vasutasok szervezből fakadt forrongását a Monarchia népeinek felszabadulási vágyát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme céltudatos, forradalmi irányba terelte. A munkások az 1918. januári és júniusi általános politikai tömegsztrájkok alkalmával és számos tömegmegmozduláson sürgették a békét, az oroszországi példa követését. A zólyomi járműjavító műhely dolgozói is kivették részüket mindezekből a sztrájkokból, tömegmegmozdulásokból. A júniusi általános sztrájk elfojtására a kormány katonaságot vezényelt ki. A sztrájk leverése után megkezdődött a sztrájk vezéreinek, szervezőinek letartóztatása, bebörtönzése. A sztrájkban való részvételért a járműjavító műhelynek 124 alkalmazottját bocsátották el. 1918 őszén intervenciós csapatok, cseh légionáriusok foglalták el Zólyomot. 1919 tavaszán a Magyar Vörös Hadsereg ellentámadásba lenAz ún. szlovák állam megalakulásával még súlyosabb lett a munkásság helyzete. A kommunista pártot feloszlatták, de ez az illegalitásban is tovább folytatta a harcot. Előbb három-, majd öttagú sejtek alakultak. Az illegális tevékenység lényegesen felerősödött a szovjet hadsereg sztálingrádi győzelme után. A járműjavító dolgozói az elsők között voltak, akik a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után fegyverrel a kezükben harcoltak a német fasiszták és hazai csatlósaik ellen. Ezenkívül páncélvonatokat építettek a harcosok számára. Az első páncélvonatot, a Húrban nevűt, 15 nap alatt megépítették és felszerelték. A felszabadulás s különösen az 1948. februári győzelem után végre itt is jobbra fordult a munkások sorsa. A régi műhely már kiszolgált gépparkja, berendezése elavult. Ezért szó volt róla, hogy megszüntetik, mert akkori állapotában mór nem fe-Pavel Bahýl, a Szocialista Brigád vezetője Štefan Dobrával beszélget 16
