A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-12 / 15. szám
A S7»B«n ÍME* 35 Csehszlovákia nem tartozik a világ azon szerencsés országai közé, amelyek jelentősebb nyersanyagforrásokkal rendelkeznek. A szocialista országokkal, de főként a Szovjetunióval való testvéri kapcsolataink révén biztosítjuk a fejlett csehszlovák ipar mindennapos termelőmunkájához szükséges elegendő menynyiségü nyers- és alapanyagot. Az elmúlt évtizedek igazolják, hogy népgazdaságunk fejlesztésének hatalmas üteme elképzelhetetlen lett volna a Szovjetunió nyersanyagbázisa nélkül. Hazánk energiaforrásának alapja a Cseh Szocialista Köztársaság területén (Észak-Csehország, Sokolov, Kladno, Ostrava vidéke) előforduló kőszén, barnaszén, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaság területén (Handlová, Nováky, Veľký Krtíš környékén) található barnaszén és lignit. Bár évről évre növekszik ezeknek az energiahordozóknak c termelése, ennek ellenére sem képesek, főként kokszolható szénnel, teljes mértékben ellátni az ország iparát. A kőolaj- és földgázáraknak a tőkés piacokon 1973 után bekövetkezett rohamos' emelkedése és ennek kihatása a szocialista országok beszerzési lehető ségeire gazdaságunkat arra ősz KÉRDÉSEK: 1. Hány millió tonna szenet 'termeltek a Csehszlovák A SZABAD HAZA 10 35 s| to Zj ÉVE OĽ U ui rsj > to Szocialista Köztársaságban 150 millió tonnát?) 2. Melyik a legnagyobb és medence Csehszlovákiában? 1979-ben? (100—120 vagy a legjelentősebb széntökélték, hogy a megnövekedett energiaszükségletet, amennyire lehetséges, hazai forrásokból biztosítsa. így a hazai széntermelés növekedése a hatodik ötéves tervidőszakban 32 százalékot vagyis 13 millió tonnát tesz ki, az ötödik ötéves tervidőszakban elért 4,7 százalékos 5,3 millió tonnás növekedéssel szemben. Ügy tűnik, hogy ezzel a termelésnövekedéssel is csak nagy nehézségek árán tudjuk biztosítani a népgazdaság és a lakosság szénellátását. A barnaszéntermelés gyors növekedése egy sor nehézséget von maga után. Látnunk kell, hogy a hatvanas években szubjektív okoknál fogva alábecsültük a szilárd fűtőanyagok és energiahordozók termelését. Ezekben az években több bányában beszüntettük a termelést, azzal a megokolással, hogy fenntartásuk nem gazdaságos. Ennek következményei a hetvenes években kezdtek jelentkezni. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szilárd fűtőanyagok és energiahordozók biztosítására a CSKP XIV. kongresszusa által előirányzott beruházások sem valósultak meg teljes mértékben, teljes képet kapunk arról, hogy honnan eredtek az 1978-1979-es télen megmutatkozott nehézségek. A CSKP KB ülésein rendszeresen foglalkozik a széntermelés területén jelentkező problémákkal és ezek megoldásával. Olyan intézkedéseket sürget, mint új külszíni bányák feltárásának meggyorsítása, megfelelő technikával való ellátása, mivel itt mutatkoznak a legnagyobb problémák. A hatodik ötéves tervidőszakban csupán a külszíni bányáknál egy milliárd köbméter földet kell megmozgatni és áthelyezni. Az egy főre jutó széntermelés körülbelül 8 tonnát tesz ki Csehszlovákiában. Ez a kitermelt mennyiség nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi az egy főre jutó szénfogyasztás a gazdaságilag fejlett országokban. Az 1980-as tervfeladat további lépések megtételét irányozza elő a széntermelés növelése érdekében. Meghatározó jelentőségű, hogy teljesítsük az idei tervfeladatot, amely 124 millió tonna szén termelését irányozza elő, ami az elmúlt évhez viszonyítva 2,8 százalékos növekedést jelent. A fűtőanyag- és energiaellátási nehézségek nemcsak Csehszlovákiára jellemzők. Az energia források egyre nehezebb feltárhatósága, kitermelési nehézségei és elérhetősége a felhasználás racionalizálásának szükségességét helyezi előtérbe. Ez alól még az olyan fejlett állam sem kivétel, mint Csehszlovákia. A fűtőanyagok és az energia gazdaságos, ésszerű kihasználásának a kérdése világméretű probléma. Még az olyan természeti forrásokkal megáldott országban is, mint az Egyesült Államok, ahol az eneigiahordozók 70 százaléka szénhidrogén (kőolaj és földgáz), kénytelen szigorú rendszabályokat foganatosítani, például átmenetileg bevezették az üzemanyagtöltő állomások szombatonkénti és vasárnaponkénti zárva tartását, kérelemmel fordultak a lakossághoz, hogy maximálisan 20 fokig fűtse ki az épületeket stb. Ha mindezt tekintetbe vesszük, akkor be kell látnunk, hogy az energiahordozókban olyan szegény országra, mint Csehszlovákia, az energiatakarékosság kétszeresen is korparancs. 4 \