A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-29 / 13. szám

A CSEMADOK ÉLETÉBŐL TAVASZI SZÉL A BODROG­KÖZBEN A CSEMADOK királybelmeci (Kráľovský Chlmec) járási bizott­sága február elején renderte meg a „Tavaszi szél vizet áraszt. .járási folklór- és népdalverseny gálaműsorát. Ezen a napon tizennyolc szólóénekes és tizenhárom csoport vett részt a versenyen. A 15 továbbjutó fellépett a gálaesten. Az okle­velek és az ajándékok kiosztása után kétórás műsorra került sor. Elsőnek a tizennyolc tagú kis­­kövesdi (Malý Kamenec) vegyes éneklő csoport lépett föl, Kész dalárda. Az 1974-ben alakult kisgéresi (Malý Horeš) leány ci­­teraegyüttes szintén sikeresen szerepelt. Hárman énekeltek, hárman citeráztak, nagyon jól. Őket követte a műsorban Misov­­szky Béla szólóénekes Bod rog­­szerdahelyről. A szüreti bál szép hagyományát elevenítette fel a nagykövesdi (Veľký Horeš) fol­klórcsoport. A tíz éve alakult ci­­terazenekor vegyes éneklő cso­portja szintén szerepelt. Vezető­je Bálint Istvánná. A királyhel­­meci Trosko Ludmilla énekelt. A kiskövesdi folklórcsopor szép fa­lusi fonót varázsolt a színpad­ra. Aztán a szomotori Nagy Jó­zsef énekelt. A szépen éneklő Jakab Erzsébet után a bolyi is­kola leány éneklő csoportja, a Fehér liliomszál gyermek népdal­verseny első helyezettje vendég­ként lépett fel a műsorban. Tap­solhatott a közönség továbbá Balogh István citeraszólósnak és a nagykövesdi citéraegyüttesnek, amely első díjat nyert a körzeti versenyen. Fellépett még a nagy­­tárkányi (Veľké Trakamy) vegyes éneklő csoport, a szirénfalvai Pásztor Gizella szólóénekes és Babják László szólóciterás. A műsor utolsó száma a szirénfal­vai folklórcsoport leónykérést és lakodalmat bemutató dalos-tán­cos száma volt. A közönségnek szép élmény­ben volt része. Tizenegy falu nép­művészetében gyönyörködhetett. Demjén Ferenc JÉGHNÉ NAGY IZABELLA Az utcán futok össze vele. Régen nem találkoztunk. Régóta isme­rem. Tehetséges versmondója volt a Duna utcai magyar gim­názium Forrós irodalmi színpa­dának, szereplője a diák szín­játszó csoportnak. Tizenöt éves korától tagja a CSEMADOK po­­zsonypüspöki (Podunajské Bis­kupice) helyi szervezetének. Sok­szor szerepelt a Jókai-napokon, a Szenei Molnár Albert Napo­kon, többször nyert első díjat, és számos elismerő oklevél tulajdo­nosa. Aztán vége szakad a moz­galmas diákéletnek, s vajon alábbhagy-e lendülete, akará­sa? Annyit tudok csak, hogy érettségi után öt évig titkárnő az egyik kórházban, jelenleg pedig a húsipari vállalat pénz­ügyi szakelőadója. Nem enge­dem tovább, megrohamozom a kérdéseimmel.- Mit csinál, mi újság?- Hetvenhattól a püspöki he­lyi nemzeti bizottság képviselője vagyok — mondja mosolyogva. — Választási körzetem a kettes házszámtól a százhatos hózszá­­mig terjed. Tavaly áprilisban tanácstagnak választottak. S a polgári ügyeket intéző testület­ben kaptam konkrét munkát.- Mit?- Névadó ünnepségeket bo­nyolítok. Hivatalos névadója va­gyok az újszülötteknek. Nem egyedül csinálom ezt a munkát. Többen vagyunk névadók. Rám minden harmadik héten kerül sor. - Ez minden? - Dehogy. Elég sok az elfog­laltságom. Az általános iskolá­ban osztálybizalmi vagyok. A szülői munkaközösségnek veze­tőségi tagja és pénztárosa.- Ennyi mindenre futja az ide­jéből?- Még mindig van elfoglalt­ságom.- Hol?- A CSEMADOK helyi szerve­zetében. A titkári posztot töltöm be.- Az ám! Mi újság a CSE­MADOK,-ban?- Mire kíváncsi?- Mindenre. Például mire em­lékszik szívesen az elmúlt esz­tendő tevékenységéből?- Nem nehéz válaszolnom. Amire szívesen emlékezik az ember, azt nem felejti el.- Mondja.- Élményszámba ment találko­zásunk Csontos Vilmos költővel. Mély nyomokat hagyott bennünk egész küzdelmes élete, jellegze­tes lírai hangvétele, egyszerű szavakkal elmondott nézete köl­tészetünk egészéről, saját költői pályafutásáról. Ozsvald Árpád, a pályatárs mutatta be Csontos Vilmost, s az irodalmi kör tagjai szavalták verseit.- ön is?- Én is tagja vagyok a kör­nek.- Mi történt még?- Szívesen emlékezem legsike­resebb műsoros estünkre. Közre­léghné Nagy Izabella gratulál a szülőknek. fölszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére. Júniusban megaján­dékozzuk a magyar óvoda bú­csúzó növendékeit. Ősszel meg­rendezzük a hagyományos Ró­zsa-bált.- Köszönöm. ízelítőnek ennyi is elég. Befejezésül sorolja még föl az esztendő valamelyik heté­nek programját!- Hétfőn szülői munkaközös­ségi vezetőségi ülés. Kedden o CSEMADOK helyi szervezet ve­zetőségi gyűlése. Szerdán a he­­lyr nemzeti bizottság polgári ügyeket intéző testületének ülé­se. Pénteken délután tanácsülés Mandli Imre elnök, nemzetgyű Ifsi képviselő elnökletével. Min­den harmadik szombaton név­adó ünnepség. — Mire futja még az idejé­ből? — Természetesen a családra. Férjem van és két kis gyerme­kem. — Azonkívül? — Szabad estéimen, szomba­ton és vasárnap hímezek. Térí­tőkét, képeket. Ez a hobbim.- Hány éves? — Harminc.- Ne haragudjon, hogy föl­tartóztattam.- Nem történt semmi. Viszont­látásra. .. MACS JÓZSEF Az iró-olvasó találkozó közönsége. működtek színjátszóink, a Szőt­tes két szólótáncosa, az Ifjú Szí­vek énekkara. A hálás közönség népdalokban és operettdalokban gyönyörködött. Németh Imre, Fe­jes Marika és Enrico Mann i szólóénekesek belopták magu­kat a közönség szívébe. A CSE­MADOK megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rende­zett ünnepségünk is emlékeze­tes marad. S említhetném még a tavalyi februári bálunkat, győ­ri színházlátogatásunkat, ma­gyarországi kirándulásunkat stb.- Idei tervükről is tudna mon­dani valamit?- Most vasárnap találkozunk Tőzsér Árpád költővel. Sokat vá­runk ettől a délutántól. Néhány versét már szétosztottuk versmon­dóink között. Munkában az iro­dalmi kör. Reméljük, hogy köl­csönösen elégedettek leszünk. A vendég is, mi is.- Aztán?- Márciusban színdarabbal vagy esztrádműsorral kedveske­dünk a közönségnek. Részt ve­szünk az immár hagyományos március 15-i ligeti koszorúzási ünnepségen. Áprilisban győri színházlátogatást tervezünk. Má­jusban ünnepi műsort adunk ÉRTÉKELTÉK A FELADATOK TELJESÍTÉSÉT A CSEMADOK lévai (Levice) Járási Bizottsága értékelte az 1979. évi leiadatok teljesítését. Pásztor Lajos titkár elmondotta, hogy a járási bizotság nagy fi­gyelmet szentelt a világnézeti nevelésnek és az iskolán kívüli felnőttoktatásnak. Számos elő­adás hangzott el a kulturális fejlődés több irányvonalairól, a februári győzelem, a Tanácsköz­társaság és az SZNF történelmi jelentőségéről, Lenin életéről, valamint a polgári ügyeket inté. ző testület munkájáról. A helyi szervezetekben körülbelül 176 előadás hangzott el majdnem tizenötezer ember jelenlétében. Fellendült a honismereti körök munkája. Kilenc helyi szervezet tagjai kiránduláson vettek részt. Állandó feladat a klubmozgalom népszerűsítése. Rendszeres klub­tevékenység folyik az Ipolysági (Šahy), zselizi (Želiezovce) és a lévai helyi szervezetben. Legtöb­bet a környék történetével, a Cárom mente munkásmozgalmá­val nyelvhasználati kérdésekkel, az őskor történetével és a Szov­jetunió békepolitikájával foglal­koztak. Húsz alkalommal rendeztek iróolvasá találkozót Csontos Vil­mos, Ozsvald Árpád, Duba Gyu­la, Macs József, Dénes György, Cselényj László, Gál Sándor és mások részvételével. Nagy sike­re és visszhangja volt a Móricz Zsigmond és Móra Ferenc szüle­tése 100. évfordulója tiszteletére meghirdetett irodalmi vetélkedő­nek, amelybe harminc csoport nevezett be. Ezenkívül még nyolc szervezet tartott emlékestet. Szól­ni kell még az ipolysági Józsel Attila irodalmi színpad tevékeny­ségéről is, mely „Csak akit lélek lelkesít“ című összeállításával lépett a közönség elé. A népművészeti munkában kö­zepes az előrehaladás. Csupán a deméndi (Demandice), garam. sallói (Šálov), ipolylödémesi (Ipeľské Ulany) és a nagyölvedi (Veľké Ludince) szervezetek szín­játszó csoportjai tevékenykedtek. Egész estét betöltő esztrádműsort tizenhat szervezet tagjai tanultak be. A tánc. és a lolklórmozga­­lomban előtérbe kerül a népszo­kások és a népi hagyományok felelevenítése. A járásban mindössze az ipoly­sági énekkar lejt ki tervszerű te­vékenységet. Ipolyságon, Demén. den, Paláston (Pláifovce), Zseli­­zen, Csatán és Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec) ifjúsági ének­karokat tartanak nyilván. Tizen­nyolc éneklő csoport lejt még ki tevékenységet. A legeredménye­sebb tánc- és lolklórcsoportok, valamint az énekkarok felléptek az Ipolyszakállason megrende­zett járási dal- és táncünnepé­lyen. Paláston évente megrendezik, a farsangi népszokásokat, felele-6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom