A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-15 / 11. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA Az automatizálás ill. automati­kus irányítás elmélete a kiber­netika legtökéletesebben kidol­gozott része. Bevált elvei, mód­szerei és eljárásai a tudatos emberi tevékenység csaknem minden területén felhasználha­tók. Ezért szükséges, hogy az irányítástechnika és az irányítás­elmélet ismeretei az általános emberi műveltség részévé válja­nak. AZ AUTOMATIZALAS TÖRTÉNETE Az automatizálás történetét há­rom korszakra szoktuk osztani. Az első korszakot az automati­analóg és a digitális számító­gépek előtérbe nyomulása is. Az automatizálás fejlődésének hormadik, jelenlegi fejlődési kor­szakára a számítógépek széles­körű elterjedése, valamint a szabályozáselmélet rohamos fej­lődése jellemző. Már a második korszakban kialakult az ún. fázis­­sík módszer. Lényege, hogy a vízszintes koordinátatengelyre egy kiválasztott jelet, a függőleges koordinátatengelyre a jel sebes­ségét (differenciálhányadosát) visszük fel. Az így meghatározott fázissikban a rendszerek viselke­dése jól megfigyelhető. A har­madik korszakban a fázissík módszerének többdimenziós tér­re volá kiterjesztésével az ame­rikai Kalman (1958) létrehozta a modern szabályozástechnika alapmódszerét: az állapottér­módszert. Az állapottér-módszer nagy előnye, hogy a rendszer­egyenleteket a számítógépbe be­táplálható alakban fejezi ki. Az állapottér módszer és a digitális számítógépek elterjedése közt kölcsönhatást figyelhetünk meg: egyrészt a digitális számítógépek tették szükségessé az állapottér­­módszer kidolgozását, másrészt pedig az állapotegyenletekkel ki­fejezett feladatokat csakis digi-2- O D C IRÁNYÍTÁS A SZÁMÍTÓGÉPES IRÁNYÍTÁS ÉS MÓDSZEREI Bonyolult ipari rendszereket, technológiai folyamatokat újab­ban egyre inkább számítógép segítségével irányítanak irányítá­si törvény (algoritmus) alapján. Az irányítási törvény egy előírt működési kritérium optimalizálá­sával nyerhető. Működési krité­rium lehet egy rendszerjellemző minimalizálása (pl. energiavesz­teség, hajtóanyag íogyasztós), vagy maximalizálása (pl. hatás­fok, termelékenység). Az optimá­lis irányítás megvalósításához az esetek többségében digitális szá­mítógépre van szükség. A számí­tógép kódolt formában tájékoz­tató jeleket kap az irányított rendszerről, melyek alapján a be­programozott irányítási törvény felhasználósával irányítójeleket szimulál (számít). Ha a számítógép az irányítási hatásláncon kívül végzi el a szá­mításokat, ún. off-line (közvetett) üzemről beszélünk. Ebben az esetben a kezelőszemélyzet (ope­rátor, technológus) a számítások eredményei alapján avatkozik be a rendszerbe. Ha a számítógép részét képezi a hatásláncnak, ún. on-line (közvetlen) üzemű számítógépes irányításról beszé-AZ AUTOMATIZALAS ES A DIGITALIS SZÁMÍTÓGEPEK Csehszlovák gyártmányú TESLA RPP 165 ipari folyamatirányító számítógép zálás előtörténetének nevezzük. A legkorábbi információk az i. e. 250. évből valók és szintszabá­lyozással kapcsolatosak. A leg­régibb automatikának a bizánci Philon szintszabályozós olajmé­csese és az alexandriai Heron borkimérő automatája tekinthe­tő. E korai kezdeményezésektől hosszú út vezet a középkori szintszabólyozók létrehozásáig. A technika fejlődése és a társa­dalom igényei az első ipari for­radalomhoz vezettek. Ennek so­rán a gőzgépek feltalálásával és alkalmazásával kapcsolatban a szabályozási körök egész sora jött létre: Wood szintszabályozó, Conti-Reaumur hómérsékletsza­­bályozó és Watt gőznyomás­szabályozó köre. Az automatizálás második kor­szakára az a legjellemzőbb, hogy az automatizálás két terü­lete - a szabályozástechnika és a vezérléstechnika - egymástól viszonylag függetlenül fejlődik. A szabályozástechnikában kifej­lődik o lineáris szabályozáselmé­let, a vezérléstechnikában a Boole-algebrára alapozott mód­szerek terjednek el. Már nem­csak szabályozási körök, de ve­zérlési láncok is megvalósulnak, pl. önműködő telefonközpontok. A szabályozástechnika további fejlődésének szempontjából dön­tő fontosságú Maxwell (1868) visszacsatolási elvének alkalma­zása, Hurwitz (1895) és Nyquist (1932) stabilitási kritériumainak kidolgozása, s nem utolsósorban Wiener (a XX. század negyvenes éveiben) stochasztikus rendsze­rekre is kiterjesztett elméletének létrejötte. Ennek a korszaknak másik jel­lemzője a Laplace és a Fourier­­transzformáció módszereinek szé­leskörű használata. A korszak vége felé mór megfigyelhető az telis számítógépen lehet meg­oldani. AZ AUTOMATIZALAS FOGALMAI Automatizálási alapfogalom a fizikai rendszer fogalma (elsőd­leges fogalom). Fizikai rendszer alatt fizikai elemek, szervek, ké­szülékek, berendezések szervezet­ten együttműködő egységét ért­jük. A fizikai rendszer működé­sét egy absztrakt rendszer, a matematikai modell (másodla­gos fogalom) segítségével írhat­juk le. A matematikai modell a fizikai rendszer működését le­író, állapottérben kifejezett egyenlet vagy egyenletrendszer. A fizikai rendszer és a matema­tikai modell fogalma nemcsak technikai eszközökre vonatkoz­hat, ' hanem bonyolult biológiai, társadalmi és gazdasági egysé­gekre is. A fizikai rendszer ma­tematikai modelljét leggyakrab­ban dinamikus rendszernek ne­vezzük, mert annak csupán dina­mikus sajátságait fejezi ki. A dinamikus rendszerek vizs­gálatában és egyszerűsítésében nagy segítséget nyújtanak a ha­tásvázlatok. A hatásvázlatok a változók, illetve a jelek között adják meg a kapcsolatot. A ha­­tósvázlatok leggyakrabban hasz­nált formája a tömbvázfat. A tömbvózlatban a változókat nyilak jelképezik, a köztük levő kapcsolatokra a tömbök utalnak. A hatásvázlatok ritkábban hasz­nált formája a jelfolyam-ábra. A jelfolyam-ábrán a változókat csomópontok jelképezik, a köz­tük fellépő kapcsolatokra ágak utalnak. A fizikai ill. dinamikus rend­szerek önműködő irányításának vizsgálatával, tervezésével és megvalósításával az irányítás­technika foglalkozik. Minden irányítási rendszer lényegében két részből áll: az irányított be­rendezésből ill. rendszerből, és az irányitó berendezésből ill. rendszerből. Az irányítástechnika általában két részre osztható fel: vezérléstechnikára és szabályo­zástechnikára. Első esetben a vezérlőberendezés nyílt hatás­láncban irányítja a vezérelt be­rendezést. A második esetben a szabályozó berendezés zárt hatásláncban irányítja a szabá­lyozott berendezést. A zárt ha­táslánc visszacsatolás útján va­lósul meg. Csak elvben oszthat­juk fel az irányítástechnikát két részre, mert létező irányítási rendszerekben több vezérlési és szabályozási alrendszer működhet együtt. Az irányított berendezés ill. rendszer dinamikus sajátsá­gait az irányított szakasz fogal­ma fejezi ki. Az irányított beren­dezés lehet pl. egy ipari beren­dezés (kemence, kazán, turbina, generátor, reaktor stb.), de lehet pl. egy jármű is (gépkocsi, hajó, repülőgép, űrhajó). Az irányított rendszer lehet pl. üzem, gyár, iparág, egy egész nemzetgazda­ság, államigazgatás, s végső soron maga a társadalom. Az élő szervezet is irányított rend­szernek tekinthető. Az irányítási folyamat megvalósításához szük­ség van az irányító berendezés­re ill. Irányító rendszerre. Az irá­nyító berendezést ill. rendszert három szerv - érzékelő, vezérlő ill. szabályozó és beavatkozó szerv — alkotja. A legmodernebb, önműködő ipari berendezések­ben az irányító rendszer digitá­lis számítógépből, fizikai készülé­kekből és műszerekből épül fel. Egyes rendszerekben az érzékelő, szabályozó vagy beavotkozó szerv szerepét emberek is betölt­­hetik pl. gépkocsivezető, pilóta, technológus, operátor. lünk. Az on-line számítógépes irányítás két módszere ismert: Az első módszer szerint a klasszikus műszerezésű szabályo­zási körök megmaradnak, a szá­mítógép csupán az alapjeleket (a szabályozók kívánt értékeit) írja elő. Ezt a módszert adaptív szabályozásnak nevezzük. A második módszer szerint a számítógép teljesen átveszi a szabályozók szerepét és csu­pán az érzékelő és a beavotkozó szerveket kell megtartani a klasz­­szikus műszerezésű körökből. Ebben az esetben DDC (direct digital control), közvetlen digitá­lis irányításról von szó. Kétségtelen, hogy a számító­gépes irányítás legeffektívebb, legígéretesebb útja a DDC irá­nyítás felhasználásban rejlik. Napjainkban széleskörű felhasz­nálásának akadálya a hiányos üzembiztonság. Ugyanis a DDC irányítás esetében a számítógép hibája több órás termeléskiesést eredményezhet. Csak tökéletesen megbízható, többszörösen tarta­lékolt számítógép hardware (a számítógép fizikai, gépi része) és többször kipróbált számítógép software (a számítógép program­rendszere) segítségével küszöböl­hető ki a számítógép hibásodá­­sónak lehetősége. * Korunk tudományos-technikai forradalmának egyik legfonto­sabb tényezője az automatizálás. Míg a kapitalista társadalomban az automatizálás a társadalmi ellentéteket tovább mélyíti (a munkások fokozottabb kizsákmá­nyolásának eszköze), addig a szocialista társadalomban az automatizálás bevezetése hozzá­járul a társadalmi szükségletek tökéletesebb kielégítéséhez. VÉGH PÉTER, MÉRNÖK 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom