A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-15 / 11. szám

ték. Szintén munkaerőhiányra hi­vatkozva a külső vakolást már nem végezték el. Az az épület is csak úgy készült el határidőre, hogy a helyi nemzeti bizottság építkezési csoportja fejezte be. Itt viszont más a helyzet. A köz­ponti fűtés és a kazánok szere­lését nem lehet a szülőkre bízni. Tény, hogy ottjártunkkor mind­össze hárman dolgoztak itt a vállalattól...- Van persze nagyon sok jó oldala is az építkezésnek — veszi át a szót ismét az igazgató. — Mivel az építkezés a város- és községfejlesztési és szépítési ún. „Z“ akcióban, tehát társa­dalmi összefogással valósul meg, a munkákba a szülőket is be­vontuk. A legfőbb gondunk a szervezés volt. Mert egyszer eljön mindenki, de ha nincs, aki a munkát irányítsa, aki az anyagot kiadja, másodszor már felénk sem néznek. Nekünk pedig min­den szülőre, illetve a munkájára — az előzetes számítások sze­rint — hatszor van szükségünk. A szülői munkaközösség vette kezébe az irányítást. Már egy héttel az akció előtt tudtuk há­nyon jönnek, ki mit fog elvégez­ni. Nagyon sokat segítettek a szülők. Eddig tizenháromezer órát dolgoztak az építkezésen. Volt, hogy két műszakban vál­tották egymást. Van, aki mór nem hatszor, de tízszer is eljött. Még szakipari munkát is végez­tek. S persze a szülői munka­­közösség tagjai. Azt nem is szá-FISTER MAGDA reá), Magyarbélről (Veľký Biel), és Hasvár-Egyházfáról (Kostolná pri Dunaji), összeszokott, össze­­kovácsolódott a társaság. Azóta szülői értekezletre is zömmel az apukák járnak. Ha ezt az épít­kezést befejezzük és elkészül az ebédlő - amely az épület másik, átalakított szárnyában lesz — hozzáfogunk a tornaterem, majd az amatőr csillagvizsgáló építé­séhez. Mert igen nagy az érdek­lődés az ilyen szakkör iránt. — Tény, hogy faluhelyen — ve­szi ót a szót Varga Béla, a já­rási nemzeti bizottság oktatás­ügyi osztályvezetője - sokkal könnyebben megy az építkezés önerőből, mint városon. A váro­sokban viszont ott jobb a hely­zet, ahol a nemzeti bizottság vegyes ipari üzemegységgel, sa­ját szakiparos-csoporttal rendel­kezik. Például itt, Szencen is so­kat segített a városi nemzeti bizottság épitőbrigádja. — A Chorvátsky Grob-i Pokrok földművesszövetkezet, a feketevízi (Čierna Voda) baromfiüzem és a Szenei Állami Gazdaság veze­tőitől sohasem kell kétszer kérni a segítséget, ha körzetükben önerőből valamilyen építkezés folyik. Az állami gazdaság pat­ronálja az említett iskolai építke­zést is - egészíti ki a felsorolást Veseiá elvtársnő. munkaügyi és szociális miniszte­rétől tudom, ő mondta el a Szlovákia munkaerőgazdálkodási helyzetéről tartott év elejei saj­tóértekezleten. Aki munkahelyet változtatott, az elvész annak az építőipari vállalatnak a számára, amelyiknél a szakmát kitanulta, de továbbra is termel, értékeket hoz létre. Amíg az állami beru­házással épülő iskolában egyet­len osztály egymillió koronába kerül, addig ha az építkezés ön­erőből valósul meg, a költségek a felére csökkennek. A bratislava-vidéki járásban eddig elért eredmények szépek, de sok még a tennivaló az óvo­da- és iskola-hálózat bővítése terén. A választási programok összesen ötvennyolc osztály át­adását irányozzák elő ebben az ötéves tervidőszakban. Ebből a múlt év végéig negyvennyolc készült el. Az osztályok számá­nak bővítése, a napközi ottho­nok és iskolai ebédlők létesítése terén is jók az eredmények. Stupovában és Pezinokban hu­szonkét tantermes iskola épül. Befejezésüket június végére ter­vezik. Mindkét helységben már nagyon várják az új iskola át­adását, mert zsúfolt osztályok­ban, két műszakban tanítanak. Az említett időszakban eredeti­leg 162 napközis osztály létesí­tését tervezték, de ebből 1979 végéig csak 149 nyílt meg. A fennmaradó tizenhárom osz­tály megnyitását sem tudják ebben az évben maradéktalanul TENNIVALÓ I móljuk, hányszor jöttek el, hiszen l majdnem minden alkalommal I jelen vannak. Az építkezésben nemcsak a szenciek veszik ki ré­szüket. Tanulóink fele bejáró. így aztán jöttek szülők a környékről I is: Boldogfóról (Boldog pri Sen- ! ci), Rétéről (Reca), Hegysúrról (Hrubý Súr), Zonctoronyról (Tu- I Az állami építőiporból viszont nagyon hiányzik szlovákiai mé­retben oz a két és fél ezer kő­műves, kétezer egyszáz ács, aki elhagyva eredeti munkahelyét a helyi építőiparban, kisebb építő­­brigádokban talál megfelelőbb munkahelyet. Ezt a megállapítást Krocsány Dezsőtől, az SZSZK megvalósítani. Ami bizony a gyermekek és a szülők szem­pontjából egyaránt hátrányos helyzet. A Nemzeti Front vá­lasztási programjaiból tehát to­vábbra sem hiányozhat a gyer­mekintézmények fejlesztése. (A szerző felvételei) Kisgyerekek a Plavecký Stvrtok-i óvodában Az elmúlt hónapokban pártunk életének egyik legnagyobb jelentőségű eseménye volt a tag­­könyvcsere és az ezzel kapcsolatos beszélgetések lebonyolítása. A tagkönyv­­csere azonban nemcsak a párt belső élete szempontjából volt nagy jelentőségű, de ezen túl­menően össztársadalmi jelentőséggel is bírt, hiszen a kommunisták a lezajlott beszélgetések során nem­csak a párt belső életével foglalkoztak, de ezen túlmenően a bírálat és önbírálat szellemében érintették mindazokat az össztársadalmi, munkahelyi, üzemi és vállalati problé­mákat, amelyek az egész szocialista társadalom, tehát a párton kívüli dolgozók érdeklődésének is középpontjában áll. A beszélgetések során kialakult álláspontok és kritikus hozzáállás a saját és mások munkájához világosan megmutatták, hogy a párttagság tudato­sítja azt a felelősséget, amellyel a munkásosztály­nak és egész népünknek tartozik. Elmélyült a tagság tudatában az a tény, hogy a párt nem öncélú szervezet, de a szocialista és kommunista társadalom felépítésének eszköze, hogy a kommunisták nem önmaguknak és ön­magukért, de az egész társadalom érdekeiért dolgoznak. Politikai szervező munkájukat alávetik a szocialista társadalom legnemesebb célkitűzései megvalósításá­nak, s e célok közép­pontjában az ember, az emberről való gondoskodás áll. A kommunista párt mint a munkásosztály élcsapata és a párttagok mindenkor tisztában voltak azzal, hogy önmaguk egyedül nem tudják megvalósítani a szocializmus építésének célkitűzéseit, a szocializmus sikeres építésének feltétele, hogy a párt a széles néptömegektől kapott támogatásra támaszkodjék, hogy állandóan mélyüljön a párt és a tömegek kapcsolata, s nem utolsó­sorban, hogy tovább erősödjék a tömegeknek a párt iránti bizalma. HÉTVÉGI LEVÉL A bizalom elmélyülésének egyik legfontosabb forrása a párttagság mindennapos politikai és szervező munkája, szerénysége, a kommunista erkölcsi normák betartása és a tömegekkel való állandó szoros kapcsolat. Pártunk tisztában van azzal, hogy a tömegekkel való szoros kapcsolat szükségességét nem elég csak kinyilatkoz­tatni, de e kapcsolatoknak az elmélyítéséért naponta kell harcolni a munka­helyen, a lakhelyen és a magánéletben is. Ezért minden kommunista aktív építője kell hogy legyen a párt tekintélyének és a tömegek bizalmának. Ebből a szempontból vették nagyítólencse alá a beszél­getések során a párttagság tevékenységét abból a célból, hogy tovább növekedjen a kommunisták aktivitása és felelősség­­érzete, ami a párton kívüli tömegek aktivizálásának is alapja, azon nemes célok megvalósítása érdekében, amelyeket a párt vezető testületéi és az állami szervek tűztek ki dolgozó népünk elé. Befejeződött a tagkönyvcsere lebonyo­lítása. A párttagság ennek során igazolta: a kommunisták döntő többségükben eddigi munkájukkal bebizonyítot­ták, méltók arra, hogy az élcsapat tagjai legyenek, s ez a párttagok eszmei és akcióegységét tanúsítja, ami egyik meghatározó feltétele a fejlett szocialista társadalom sikeres építésének. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom