A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
A Palóc Táncegyüttes utánpótlási nehézségek okozták az elhalványulást, a fokozatos megszűnést. Úgy véljük, hogy a maguk erejéből megoldhatatlan problémákkal küzdő tánccsoportoknak sokkal nagyobb segítséget nyújthatnának a CSEMADOK járási bizottságai, az illetékes járási kulturális szervekkel és intézményekkel összefogva. A problémák zömmel olyanok, hogy kellő támogatás esetében közös erővel megoldhatók. A mozgalom irányítóinak és a fenntartó szervéknek közös feladata, hogy a csoportok működéséhez szükséges feltételeket megteremtsék, a fennmaradásukat biztosítsák. Központilag ezt a feladatot a CSEMADOK K8 és a Népművelési Intézet végzi. Országos méretű fesztiválokat, tanfolyamokat rendeznek, műsorfüzeteket és módszertani segédanyagokat jelentetnek meg, és rendszeresen figyelemmel kísérik az együttesek munkáját. A CSEMADOK KB az élenjáró táncegyütteseknek évente 3-10 000 korona összegben anyagi támogatást nyújt, és közbejár a Művelődési Minisztériumnál további anyagi támogatás ügyében. Csoportjaink a CSEMADOK járási bizottságainak közbenjárására az illetékes járási szervektől és intézményektől is kapnak alkalomadtán anyagi segítséget. El kell ismernünk, hogy ez pozitívan hatott fejlődésükre. De sajnos ez nem elég. Mindmáig nem sikerült megoldani a csoportok rendszeres anyagi támogatásának a kérdését. Az alkalmanként nyújtott anyagi támogatás csak kisegítő szereppel bír, de nem alap a rendszeres munkához. Az az együttes, amely önálló műsorral évi huszonöt-harmincöt előadást vállal, nem élhet anyagi bizonytalanságban. A műsor összeállítása és állandó felújítása, a nélkülözhetetlen összpontosítások lebonyolítása, a szükséges viseletek beszerzése, a zenekar és a szakvezetők díjazása, a szerzői jogdíjak biztosítása, a fellépésekkel kapcsolatos utazási, étkeztetési stb. mint termelő illetve kereskedelmi vállalat jelentős saját pénzeszközökkel rendelkezik illetve állami támogatásban részesül, így ezek az együttesek saját évi költségvetés alapján dolgoznak. Nincs így ez azoknál az együtteseknél, amelyeket a CSEMADOK helyi szervezetei tartanak fenn, mert ezek nehezen tudják saját erejükből biztosítani a táncegyüttes rendszeres működéséhez szükséges pénzügyi keretet. S tudjuk, hogy a CSEMADOK helyi szervezeteinek egyetlen biztos anyagi forrása a tagsági díjak ötven százaléka. Ez pedig a legtöbbször mégcsak a postai költségekre sem elég. Egyes szervezetek ídeig-óráig bírják a nagyobb anyagi megterhelést is, színjátszással, bálok rendezésével és alkalomszerű anyagi támogatásokból összehozzák az együttes fenntartásához, működéséhez szükséges anyagi eszközöket, idővel azonban belefáradnak ebbe az erejüket meghaladó küzdelembe. S az eredmény? Az együttes lassan halódik, s értelmét veszti az előző sokszor öt-tíz-húsz év munkája, önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy a nemzetiségileg vegyes lakosságú területeken - egyes kivételektől eltekintve - vállalatok, üzemek, állami gaz-NÉPTÁNCMOZGALMUNK HELYZETE A gyermektánccsoport vezetők központi tanfolyamának hallgatói •Jéptáncmozgalmunk az 1970-es ivekben főleg minőségi fejlődéen ment keresztül. Az évtized rlejéig mennyiségi tekintetben slérte azt a szintet, amely CSE- d ADOK-vonatkozásban optinálisnak mondható. Azóta a ánccsoportok számában évene mintegy tíz-húsz százalékos ngadozás mutatkozik. Ez termézetes, mert ahol egy-egy cso>ort alapításához létrejönnek a zükséges előfeltételek (megfeelő szakvezető, az induláshoz zükséges anyagi alap, megfeelő próbaterem, zenekar stb.), >tt új csoport alakul, ahol viizont ezek a szükséges alapeltételek megszűnnek, ott a :soport széthull vagy erősen visszaesik a színvonala. Ez az amatőr művészeti mozgalom természetes és törvényszerű kísérő jelensége. Az említett időszakban így több új csoport jött létre, de ugyanakkor sajnálatos módon több nagy múltú, színvonalas együttes erősen visszaesett vagy megszűnt létezni. Újonnan alakult együtteseink: Bodrogközi Népi Együttes (Xirályhelmec- Kráľovský Chlmec), Celulozár Táncegyüttes (Gömöihorka — Gemerská Horká), Nyitnikék Táncegyüttes, Prága, Nógrád Táncegyüttes (Ragyolc - Ródzovce), Hajnal Táncegyüttes (Martos-Martavce), Új Hajtás Táncegyüttes (Diószeg - Sládkovičovo), Csalló Népi Együttes (Somorja — Samorin), Bódva Táncegyüttes (Szepsi - Moldava nad Bodvou). Közülük kiemelkedő eredményt ért el az Új Hajtás 1976-ban, a Hajnal 1977-ben s a Nyitnikék 1978- ban, amikor is elnyerte az Országos Népművészeti Fesztivál Nagydíjának első fokozatát. Az említett évtizedben színvonalban jelentősen visszaesett illetve megszűnt csoportok: Napsugár, Barkó, Búzavirág, Kis- Duna-, Új Nemzedék, hogy csak a jelentősebbeket említsük. Ezeknél a csoportoknál a fenntartó szerv erejéből megoldhatatlan anyagi problémák, vagy szakvezetői válságok illetve költségek fedezése évente jelentős összeget igényel, amit a fellépésekből származó bevétel nem fedez. (Hívatásos együttesek esetében is a bevétel csak mintegy húsz százalékát teszi ki a fenntartási költségeknek. (Az együttesek állami művelődés-politikai feladatokat teljesítenek, ezért a működésükhöz szükséges anyagi eszközök biztosítósa is közösségi feladat kell legyen. A cseh és a szlovák együttesek esetében ez általában így van, mert ezek az együttesek üzemi klubok, szövetkezeti klubok illetve állami kulturális intézmények (művélődési központok) égisze alatt működnek, vagyis a fenntartó szerv daságok, egységes földművesszövetkezetek, az állami kulturális intézmények miért nem szervezői és fenntartói illetve társszervezői és társfenntartói a magyar nemzetiségi kultúrát ápoló és terjesztő kulturális csoportoknak? Nem azt mondjuk, hocjy nincs rá példa, hanem azt, hogy általánossá kell tenni azt a gyakorlatot, hogy a helyi szervek, üzemek, szövetkezetek, művelődési központok, társadalmi szervezetek, nemzeti bizottságok stb., a legkisebb helyeken is. kötelességszerűen törődjenek a nemzetiségi kultúra ápolásával, terjesztésével, s közösen viseljék az ezzel járó terheket, mert hiszen a nemzetiségi kultúra cseh-5
