A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-15 / 50. szám

SOHASEM RANGON ALUL adásainak nagy részét Rimaszombat­ban élő emberek tartják. Veres János költő területe az irodalom, ' Nagyfe­­rsnc Kataliné a képzőművészet (ma­ga is fest), B. Kovács István, a Gö­­möri Múzeum dolgozója a régészet te­rén fejt ki ismeretterjesztő munkát, Ádám Lajos, a Gömör népitánc együt­tes vezetője a folklór körül bábás­kodik, és sorolhatnánk tovább a pe­dagógusokat, orvosokat, hivatalno­kokat, barlangkutatókat, okik önfel­áldozó munkát végeznek az ismeretek terjesztésében. Külön elismerés illeti a legaktívabb szervezőket, nevezetesen Nagyferenc Katalin elnököt, Deák Ro­zália olelnököt, Munkóné F, Ilonát, Suba Stefániát, Papp László igazgató tanítót, dr. Pál Teréz orvosnőt, B. Ko­vács István régészt, Giret Borbálát, dr. Ádám Katalin orvosnőt. A jövő évi munkatervük is hasonló az eddigiekhez. Eszerint továbbra is havonta szeretnének egy nyilvános mű­sort tartani Tőzsér Árpád költővel, a Széchenyi Múzeum munkatársaival, Vojtech Kondróttol és Karol Wla­­chovskýval, emlékestet Győri Dezső születésének 80. évfordulóján, előadó­estet Csendes Lászlóval; Balassa Gé­za a török hódoltságról, Pintér ‘István, az ógyallai csillagvizsgáló igazgatója pedig az Interkozmosz-programról tart előadást. Tervükben szerepel az is, hogy amint megoldódnak helyiség-gondjaik, négy szekciót alakítanak (mindegyik külön munkaterv szerint dolgozna). Tovább tartják a jó kapcsolatot a Gö­­möri Múzeummal, a járási könyvtár­ral, s élénkebb együttműködést re­mélnek a Városi Művelődési Házzal. S visszatérve az elejére: folytatni kí­vánják a szabadtéri klubnapokat; egyszer tavasszal, s egy ízben ősszel tartják meg, több előadó, költő, író, tudományos munkatárs részvételével. Az idei tavaszi klubnapon Kovács Magda írónő mutatkozott be első kö­tetével, az Én, a csillagbognórral. Újdonságnak ihat oz ilyen „szabad­téri iskola" mifelénk. Felemelő érzés volt a lobogó esti tábortűz mellett ülni, s együtt éne­kelni az erdélyi és zoboralji népdalo­kat, hallgatni Bige József tárogatóját. Azóta elröppent a vénasszonyok nyara; a murányi Vénusz omladozó vára felől már hó kacsintgat Rima­szombat * felé is. A Tompa Mihály Közművelődési Klub vezetői azóta a jövő évi tervek megvalósításán fára­doznak. KOVESDI KAROLY Borzi László felvételei A CSEMADOK bratislavai óvárosi szer­vezete a Hajósok Házában emlékezett meg Móricz Zsigmondról születésének 100. évfordulóján. Az emlékest sokakat vonzott, a közönség illetve a tagság már megszokta, hogy ha ritkábban is, de évente háromszor-négyszer rangos eseményen vehet részt. Él az alkalom­mal, kíváncsian várja az eseményt, mert még soha nem csalódott, minden egyes esetben élményekkel gazdagon távo­zott a Hajósok Házából. A rendezők ugyanis szinte makacs megszállottság­gal nem adják rangon ólul, ha történik valami, akkor annak legyen sova-bor­­sa, ezt vallják. A „keveset, de jól" elve vezérli őket, így aztán nem is lehet csodálkozni azon. hogy egy-egy beha­rangozott estjüket fokozott érdeklődés és várakozás előzi meg. Legutóbbi rendezvényünk meghívóján is csupa ismert és vonzó név: Kohut Magda és Szokolay Ottó színművészek, valamint Szöcs Róbert, a bratislavai Nemzeti Színház tagja, operaénekes. Első helyen kellett volna említenem a rangos emlékest ünnepi szónokát, Rácz Olivér írót, a CSEMADOK Központi Bizottságának alelnökét, oki figyelmet keltőén, sok tekintetben újszerűén be­szélt a nagy magyar realista író életé­ről, rendkívül gazdag és sokrétű iro­­dolmi munkásságáról, Móricz Zsigmond legmaradondóbb műveinek helyéről és szerepéről egyetemes irodalmunk egé­szében; színdarabjairól, az első móriczi irodalmi próbálkozások fogadtatásáról, a kortárs írókhoz fűződő kapcsolatáról, egész küzdelmes életéről a reményeket csillantó Magyar Tanácsköztársaság bu­kásától a Horthy-rendszerben bekövet­kezett haláláig. Rácz Olivér körültekintően követte nyomon előadásában az író göröngyös életútját bölcsőtől a koporsóig s érde­kesen vizsgálta Móricz gyermek- és ifjúkorának világát, melynek gozdag anyagából élete végéig merített az író. Móricz Zsigmond nagyszerűen láttatott, műveiben kérlelhetetlenül ostorozta a magyar elmarodottsógot. A faluvilág szokadékai, osztálykülönbségei, már-RÖVIDEN 0 CSEMADOK érsekújvári (Nové Zám­ky) helyi szervezetének honismereti köre értékes munkát fejt ki. A kör ve­zetni mindent megtesznek azért, hogy tartalmas előadásokkal szórakoztassák közönségüket. Nemrégen Mácza Mihály, a komáromi (Komárno) Dunamervti Múzeum történésze tartott értékes elő­adást Komáromról. Előadását dioképek vetítésével tette még színesebbé, tar­talmasabbá. A Honismereti Kávéház­ban körülbelül százhatvonan hallgatták meg Mácza Mihály előadását. Itt jegy­zem meg, hogy a város négy közép­iskolájából kevesebb tanuló jelent meg, mint a surányi (Šurany) köz­­gozdasági szakközépiskolából. Hofer Lajos 0 Rozsnyón a CSEMADOK szervezet vezetői évről évre eredményes tevé­kenységet fejtenek ki. Körzetenként hívják össze a helyi szervezetek veze­tőségét és megbeszélik velük a legfon­tosabb teendőket. Decemberben ren­dezik meg a „Tavaszi szél vizet áraszt..." országos népdalverseny já­rási elődöntőit és a döntőt. Tóth Rozália 0 Nogydorócon (Veľké Dravce) méltó­mór feloldhatatlan ellentétei és ellent­mondásai ott feszülnek majd minden írásában. Nála senki jobban nem ismerte a magyar falut, a magyar pa­rasztot. Közülük jött, mélyről tört fel, és o sivár gyermekkor élményvilága döntően meghatározója lett egész élet­pályájának, irodalmi munkásságának. Járta az országot mindaddig, amíg egészségi állapota le nem romlott. Érdekelte minden. Tudni akart mindent. Kora társadalmának nagy változtatója, illetve változtatni akarója volt. ö maga mondto, le is írta, hogy a szíve szakad meg, ha szegénységgel, nyomorral ta­lálkozik. írói hitvallásának is beillene o Rózsa Sándor regény elé írt mottó: Mert a szögény is embör! Ember, ha emberré tesszük. Ha embersorba emel­jük. Rácz szép előadása kitűnő hangu­latot teremtett a továbbiakhoz, a ven­dégművészek és Szűcs Róbert szereplé­séhez. Csak dicsérni tudom a szemel­vényösszeállító leleményt, amely Mó­­ricznak a falujához, szülőföldjéhez fű­ződő szoros kapcsolatát érzékeltette. A móriczi gyermekkor felelevenítésével a vendégművészek valósággal lebilin­cselték a hallgatóságot. Kohut Magda és Szokolay Ottó egy­mást fölülmúlva remekeltek, mély mű­vészi átéléssel forrósították legmaga­sabb hőfokára az amúgy is forró lég­kört. üdítően hatott a műsorban a ki­tűnő hangú Szűcs Róbert néhány ének­száma. Megérdemelten aratott nagy sikert. Az óvárosi szervezet vezetőinek a javára kell írnunk azt is, hogy fon­tosnak tartják szlovák kulturális intéz­mények mogyar vagy magyarul tudó művészeinek szerepeltetését. A Móricz Zsigmond emlékest nagy­szerű hangulatban ért véget. A Hajó­sok Házában összesereglett sok ember lélekben gyarapodva tért haza. A kul­turális szomj gyötrő kíváncsiságával, hogy vajon mi lesz o következő lépés, az óvárosi szervezet vezetői milyen meglepetést tartogatnak a bratislavai magyar közönség és az egész CSEMA­­DOK-tagság számára? MACS JÓZSEF képpen megemlékeztek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 62. évfor­dulójáról. ünnepi gyűlésen méltatták az évforduló jelentőségét. Az ünnepi beszédet kultúrműsor követte. A mű­sorban felléptek az óvodások és az általános iskola tanulói, akik tánccal és versekkel köszöntötték a Nagy Októ­bert. Az általános iskola énekkara orosz dalokat, népdalokat énekelt, s oz irodalmi színpad is szép összeállítással szerepelt. Sülyi István tanító nyitotta meg a csehszlovák-szovjet barátság hónapját, s elmondotta, hogy ebből az alkalomból kiállításon mutatják be az iskola és az óvoda tanulóinak legjobb rajzait és kézimunkáit. Megrendezésre kerül az orosz nyelvű szavalóverseny is, s tervükbe vették a vetélkedőt Mit tudsz a Szovjetunióról? címmel. Dórák Erzsébet 0 A CSEMADOK hronovcei (Lekér, Garamdamásd és Garamvezekény) he­lyi szervezete nemrégen író—olvasó ta­lálkozót tartott Mács Józseffel, a Két­szer harangoztok című regény szerző­jével. A találkozót esztrádműsorral kö­tötték egybe. A színes, torka kulturális műsor Bélák Góborné érdeme. A ven­déget Porók Endre, a helyi szervezet elnöke üdvözölte, majd Erős Klárika szavalt. Aztán Macs József ismertette irodalmi munkásságát. A találkozó vé­gén az író dedikálta könyveit. - ke -Dévai Nagy Kamilla, VIT-dijas előadóművész A tavaszi szabadtéri klubnapon Kovács Magda beszél első kötetéről 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom