A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-15 / 50. szám

Két évvel ezelőtt alkalmain volt részt venni azon a találkozón, amelyet a CSEMADOK Központi Bizottsága ren­dezett Újvárban (Nové Zámky) a CSE­­MADOK-klubok vezetőinek. A kétna­pos szeminárium nagyon hasznos volt, sok eredményről és problémáról esett szó ott és akkor; tervekről és tanul­ságokról, gondokról és küszködésről, melyek a klubélet velejárói. Annak idején sajtónk is teret szentelt az ott levont tanulságoknak. Nem is a két év előtti- találkozóhoz szeretnék vissza­térni, illetve nem közvetlenül. Közvet­ve is csak egy problémához, amely akkor majdnem mindegyik klubvezető felszólalásában elhangzott. Nevén ne­vezve a gyerméket: azóta is elgondol­koztató tény maradt CSEMADOK- klubjaink helyiséghiánya. Úgy tűnik, ez a gond függ Damoklész kardjaként legtöbb CSEMADOK-klubunk fölött, terveket és elképzeléseket akasztva meg sokszor, tervszerű és gondos munkát nehezítve meg Bratislavátói Kassáig (Košice). Vannak tettre kész vezetőink, s helyenként érdekes klub­élet alakult ki az elmúlt években, a legkevésbé megoldott probléma azon­ban továbbra is égető marad. A Rimaszombati (Rim. Sobota) Tom­pa Mihály Közművelődési Klub őszi meghívása ezért is izgatott egy 'kicsit, ők is hasonló gondokkal küzdenék évek Óta. Másrészt, még diák koromban al­kalmam volt bepillantani a klub mű­ködésébe, a hetvenes évek elején. Jól emlékszem, hogy akkori rendezvényeik, előadásaik nagyszámú közönséget hoz­tak össze egy-egy estére, hol a Tát­ra szálló kistermében, hol a „fatar­­tó“-nak becézett vendéglátói üzem­egységben, vagy az eléggé kiszolgált művelődési otthonban. Azóta elég sok víz lefolyt a Rimán, s Tompa Mihály gólyái is elhúztak né­hányszor a város fölött, hol költöző­ben, hol visszatérőben a gömöri fész­kekhez. Maga Tompa sem ismerne elégiái bölcsőjére a gömöri főváros­ban, de talán a Búsúló juhász alko­tója sem, aki pedig kézzel fogható tanulságokat hagyott utódaira, össze­húzott szemöldöke alól, úgy tűnik, gondterhelten nézi a házak közt mu­tató emelödarut: pontoson illeszke­dik-e panel panéthoz, gondosan vég­­zik-e az új várostervezést az utódok? A közművelődési klub pedig mintha megúnta volna a hosszúra nyúlt he­­lyiség-várást, gondolt egyet, s kiköl­tözött a szabadba. A Szőlőt nemcsak a rimaszombatiak ismerik, láthatja az is, aki gyakran megfordul Gömöror­­.szág szívében, vagy akár csak átuta­zik rajta - alig verébugrásnyira a vá­rostól, túl... Akasztóhegyen sorakoz­nak a tenyérnyi parcellák, közvetlenül az országút mellett, egy-egy hétvégi házacskával, elszórt gyümölcsfákkal. Festői vidék. Itt, az egyik házikó kert­jében gyűlt össze az a mintegy két tucatnyi ember, aki nem sajnálta az idejét hasznos szórakozással eltölteni. Az időjárás is kedvezett, szeptember utolsó szombatja inkább billen az év melegebbik feléhez. Az őszi almafák alól vessünk egy László Gyula régészprofesszor előadása a kettős honfoglalásról KLUBNAPOK A ZÖLDBEN Budai Ilona, a Népművészet Ifjú Mes­tere Bige József az őszi szabadtéri klubnapon pillantást visszafelé. Ama hőskorba, nevezetesen a hatvanas évek elejére. Akkor alakult a klub, Veres János köl­tő szorgalmazására, aki a Fáklya iro­dalmi színpad vezetője volt. A gyerek­cipőben járó klub a Fáklya kiegészí­tője lett, s míg kezdetben szinte ki­záróan irodalmi beállítottságú volt, a cseperedés folyamán kezdett más mű­vészeti ágakkal és honismerettel is .foglalkozni. Izsói Lilla tanítónő lett az első elnöke, neki köszönhetik a rima­­szombatiak az első irodalmi és ho­nismereti estéket. Céljuk kezdettől fogva a lakosság általános műveltsé­gének istópolása volt, legyen szó bár a csillagászatról, vagy Gömör népraj­zi hagyományairól. A hetvenes évek elején dr. Bajnok István orvos vette át a klub vezetését, s ettől kezdve a műsorok is kezdtek színvonalasabbá válni, a spontán munka egyre céltudatosabb jelleget öltött. Bővült a színskála, s ha bele­lapozunk a krónikába, képet alkot­hatunk munkájuk sokrétűségéről. Csu­pán néhány kiemelés erejéig: 1975: előadás Derkovits Gyula mű­vészetéről, József Attiláról; kirándulás Budapestre; előadás a mérgező anya­gok káros hatásáról; 1976: meaemlékezés Ferenczy István szobrászról, halálának 120. évforduló­ján; előadás a társastáncok és a né­pitáncok történetéről; a Járási Kultu­rális Napok keretében Guszonán ki­állítás az összegyűjtött néprajzi anyag­ból; találkozás Bottá György költővel; 1977: előadás Rádai Pál kurucko­­ri íróról; Lőrincz Gyula kiállítása a Gcmöri Múzeumban; találkozó Kulcsár Ferenc, Tóth László és Varga Imre költőkkel; előadás Beethoven életéről, az alpinizmus fejlődéséről, a palócok eredetéről, Fábry Zoltánról, s Keres Emil, budapesti színművész előadó­estje; 1978: Szinnyei Merse Pál élete és munkássága; Dévai Nagy Kamilla elő­adóestje; Sellyéi Zoltán szavalóművész műsora; előadás a gömöri fazekasság múltjáról és jelenéről; Izsói Attilának, a Banská Bystrica-i operatársulat szó­lóénekesének előadóestje. Az idei műsor is tartalmas volt. Töb bek közt író-olvasó találkozót tartot­tak Mács Józseffel; előadóest Borá­ros Imrével, a MATESZ színművészé­vel; Gaál Mátyás, a Szlovák Barlang­­kutató Szövetség csoportvezetője Egy gömöri barlangkutató Afrikában cím­mel tartott előadást, hogy csak néhá­nyat említsünk. Egy fontos tényről is árulkodik a krónika. A Tompa Mihály Klub elő-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom