A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-15 / 50. szám
Két évvel ezelőtt alkalmain volt részt venni azon a találkozón, amelyet a CSEMADOK Központi Bizottsága rendezett Újvárban (Nové Zámky) a CSEMADOK-klubok vezetőinek. A kétnapos szeminárium nagyon hasznos volt, sok eredményről és problémáról esett szó ott és akkor; tervekről és tanulságokról, gondokról és küszködésről, melyek a klubélet velejárói. Annak idején sajtónk is teret szentelt az ott levont tanulságoknak. Nem is a két év előtti- találkozóhoz szeretnék visszatérni, illetve nem közvetlenül. Közvetve is csak egy problémához, amely akkor majdnem mindegyik klubvezető felszólalásában elhangzott. Nevén nevezve a gyerméket: azóta is elgondolkoztató tény maradt CSEMADOK- klubjaink helyiséghiánya. Úgy tűnik, ez a gond függ Damoklész kardjaként legtöbb CSEMADOK-klubunk fölött, terveket és elképzeléseket akasztva meg sokszor, tervszerű és gondos munkát nehezítve meg Bratislavátói Kassáig (Košice). Vannak tettre kész vezetőink, s helyenként érdekes klubélet alakult ki az elmúlt években, a legkevésbé megoldott probléma azonban továbbra is égető marad. A Rimaszombati (Rim. Sobota) Tompa Mihály Közművelődési Klub őszi meghívása ezért is izgatott egy 'kicsit, ők is hasonló gondokkal küzdenék évek Óta. Másrészt, még diák koromban alkalmam volt bepillantani a klub működésébe, a hetvenes évek elején. Jól emlékszem, hogy akkori rendezvényeik, előadásaik nagyszámú közönséget hoztak össze egy-egy estére, hol a Tátra szálló kistermében, hol a „fatartó“-nak becézett vendéglátói üzemegységben, vagy az eléggé kiszolgált művelődési otthonban. Azóta elég sok víz lefolyt a Rimán, s Tompa Mihály gólyái is elhúztak néhányszor a város fölött, hol költözőben, hol visszatérőben a gömöri fészkekhez. Maga Tompa sem ismerne elégiái bölcsőjére a gömöri fővárosban, de talán a Búsúló juhász alkotója sem, aki pedig kézzel fogható tanulságokat hagyott utódaira, összehúzott szemöldöke alól, úgy tűnik, gondterhelten nézi a házak közt mutató emelödarut: pontoson illeszkedik-e panel panéthoz, gondosan végzik-e az új várostervezést az utódok? A közművelődési klub pedig mintha megúnta volna a hosszúra nyúlt helyiség-várást, gondolt egyet, s kiköltözött a szabadba. A Szőlőt nemcsak a rimaszombatiak ismerik, láthatja az is, aki gyakran megfordul Gömöror.szág szívében, vagy akár csak átutazik rajta - alig verébugrásnyira a várostól, túl... Akasztóhegyen sorakoznak a tenyérnyi parcellák, közvetlenül az országút mellett, egy-egy hétvégi házacskával, elszórt gyümölcsfákkal. Festői vidék. Itt, az egyik házikó kertjében gyűlt össze az a mintegy két tucatnyi ember, aki nem sajnálta az idejét hasznos szórakozással eltölteni. Az időjárás is kedvezett, szeptember utolsó szombatja inkább billen az év melegebbik feléhez. Az őszi almafák alól vessünk egy László Gyula régészprofesszor előadása a kettős honfoglalásról KLUBNAPOK A ZÖLDBEN Budai Ilona, a Népművészet Ifjú Mestere Bige József az őszi szabadtéri klubnapon pillantást visszafelé. Ama hőskorba, nevezetesen a hatvanas évek elejére. Akkor alakult a klub, Veres János költő szorgalmazására, aki a Fáklya irodalmi színpad vezetője volt. A gyerekcipőben járó klub a Fáklya kiegészítője lett, s míg kezdetben szinte kizáróan irodalmi beállítottságú volt, a cseperedés folyamán kezdett más művészeti ágakkal és honismerettel is .foglalkozni. Izsói Lilla tanítónő lett az első elnöke, neki köszönhetik a rimaszombatiak az első irodalmi és honismereti estéket. Céljuk kezdettől fogva a lakosság általános műveltségének istópolása volt, legyen szó bár a csillagászatról, vagy Gömör néprajzi hagyományairól. A hetvenes évek elején dr. Bajnok István orvos vette át a klub vezetését, s ettől kezdve a műsorok is kezdtek színvonalasabbá válni, a spontán munka egyre céltudatosabb jelleget öltött. Bővült a színskála, s ha belelapozunk a krónikába, képet alkothatunk munkájuk sokrétűségéről. Csupán néhány kiemelés erejéig: 1975: előadás Derkovits Gyula művészetéről, József Attiláról; kirándulás Budapestre; előadás a mérgező anyagok káros hatásáról; 1976: meaemlékezés Ferenczy István szobrászról, halálának 120. évfordulóján; előadás a társastáncok és a népitáncok történetéről; a Járási Kulturális Napok keretében Guszonán kiállítás az összegyűjtött néprajzi anyagból; találkozás Bottá György költővel; 1977: előadás Rádai Pál kuruckori íróról; Lőrincz Gyula kiállítása a Gcmöri Múzeumban; találkozó Kulcsár Ferenc, Tóth László és Varga Imre költőkkel; előadás Beethoven életéről, az alpinizmus fejlődéséről, a palócok eredetéről, Fábry Zoltánról, s Keres Emil, budapesti színművész előadóestje; 1978: Szinnyei Merse Pál élete és munkássága; Dévai Nagy Kamilla előadóestje; Sellyéi Zoltán szavalóművész műsora; előadás a gömöri fazekasság múltjáról és jelenéről; Izsói Attilának, a Banská Bystrica-i operatársulat szólóénekesének előadóestje. Az idei műsor is tartalmas volt. Töb bek közt író-olvasó találkozót tartottak Mács Józseffel; előadóest Boráros Imrével, a MATESZ színművészével; Gaál Mátyás, a Szlovák Barlangkutató Szövetség csoportvezetője Egy gömöri barlangkutató Afrikában címmel tartott előadást, hogy csak néhányat említsünk. Egy fontos tényről is árulkodik a krónika. A Tompa Mihály Klub elő-6