A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-21 / 29. szám
Horgászlány a Hel-i kikötőben TURISTÁK ES HALASZOK JÚLIUS 22 -A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMÜNNEPE Wladyslawowotól délkeleti irányban sarlóként nyúlik be a Keleti-tenger Gdanski-öblébe a 34 km hosszú Hel-félszíget, tulajdonképpen homoktúrzás, amelynek átlagos szélessége az ezer métert sem haladja meg. A félsziget tűszerű nyúlványának a végén fekszik az azonos nevű tengeri fürdőhely. (Hel egyébként a halál istennője az ógermán mitológiában.) A települést már a 10—11. században halászkikötőként emlegetik. A jelenlegi városnál ekkor még valamivel délebbre terült el. Ez a halásztelepülés fokozatosan észak felé húzódott, s a mai város területét kb. a 15. században érte el. A gazdag danzigi kereskedők befolyásuk alá vonták Helt, s így egészen az első világháború végéig, amikor Lengyelországhoz került, kis halásztelepülés maradt. A két világháború között virágzásnak indult: a ten-Roman Pawlowski az 1817-ben épült halászház előtt Külföldre látogató turistáink gyakran felkeresik a lengyel tengerpartot. A kirándulók nagyrésze azonban inkább a nagyobb városok, így Szczecin, Gdansk, Sopot vagy Elblag iránt mutatnak érdeklődést. Számos érdekességet kínálnak azonban a kisebb települések is. Észak-Pomerániában az Odera és a Visztula torkolata közötti területet lakják a kasubok. A 13. században telepedett meg itt összefüggő nagyobb tömegben ez a nyugati szlávok pomerán ágához tartozó nép, s az idők folyamán összeolvadt a lengyelekkel. Nyelvüket, néprajzi sajátosságaikat, szokásaikat a hosszú ideig tartó elkülönülések ellenére máig is megőrizték. A Szczecin és Gdynia közötti ún. Kasub-partvidéken ma kb. 150 000 ember beszéli a kasub nyelvet. A Halászati Múzeum épülete gerparti nyaralóhelyekben akkor még szegény Lengyelország egyik forgalmas fürdőhelye lett. A második világháború első szakaszában, Lengyelország megtámadásakor súlyos harcok színhelye volt. A háború után Hel újabb virágzásnak indult, s ma egyre több turista keresi fel a város nevezetességeit. Úgy látszik, a külföldiek még nem fedezték fel, a turisták nagyrésze lengyel. Gdanskból, Gdyniából és Sopotból menetrendszerű vonat- és hajójárat bonyolítja le az utasforgalmat Helbe, bár ezúttal a hajó gyorsabbnak bizonyul. Hel, mely éppen ottjártamkor ünnepelte városi rangra emelésének 600. évfordulóját, szűk utcáival, halászházaival, csodálatos látványt nyújt az idegennek, aki csak ritkán láthatja a tengerparti városok forgatagát. Az utcákon reggeltől estig árulják az igen ízesen elkészített frissen sült tengeri halat. Helben a halászat a legősibb foglalkozások közé tartozik. Erről tanúskodnak a fennmaradt halászházikók is; ezeknek egy részében múzeumi tárlatokat helyeztek el. A látogatóknak szinte állandóan nyitva áll a tengerparti falumúzeum. Az egyik ház falán elhelyezett tábla hirdeti, hogy a házikó 1817-ben épült, és a Lengyel Turista szövetség restauráltatta. Az ajtóban Roman Pawlowski, múzeumi dolgozó fogad, lelkesen magyarázza az egyes halász-szerszámok használatának módját. A belső helyiségben különféle festmények és fafaragások találhatók, amelyek a tengermelléki emberek életmódját tükrözik. Sok látogatója akad a kikötőből nem messze levő Halászati Múzeumnak is. A gótikus templomból átalakított múzeum udvarán ódon halászbárkákat, régi csónakokat láthat a kiváncsi idegen. Még a jegypénztárt is egy kettéhasított halászbárkában helyezték el. A múzeumi kiállításon az ősi halászeszközöktől a legmodernebb halászhajók modelljéig mindent láthat az ember, aminek csak köze lehet a halászathoz. A Halászati Múzeumból kilépve napozók sokasága tűnik a szemembe, akik nemcsak a kikötőmóló melletti fövenyparton napozgatnak, de (a zsúfoltság vagy talán a kényelem kedvéért) még a tetrapodok közé is beférkőznek. A kikötőből gyönyörű fenyőfákkal övezett sétányon lehet eljutni a városka strandjához. A széles fövenyparton a fürdőzők és napfürdőzők tömegei találnak felüdülést. Sokan járnak ide a közeli városokból, így Gdyniából és Gdanskból is. Innen csak egy kőhajitásnyira van - a Gdanski-öböl bejáratánál - a világítótorony, amely fontos szerepet tölt be a hajóforgalomban. A városban a kikötőnek és a környékének forgalma a legnagyobb. Ide futnak be esténként a roskadásig megrakott halászhajók. Az itt kifogott hal — konzervgyári feldolgozás után — hozzánk is eljut. VARGA RÓBERT (A szerző felvételei) Jegypénztár a halászcsónakban 4
