A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-24 / 47. szám
KGST - A TESTVÉRI A moszkvai dolgozók felvonulása A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 62. évfordulójának ünnepségei EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST-tagországok kiemelkedő eredményeket értek el szociálökonómiai fejlődésükben a szervezet fennállásának harminc éve folyamán. A KGST-országok nemzeti jövedelme például 1948 és 1978 között megtízszereződött, ipari termelésük pedig a 17-szeresére növekedett. A KGST-tagországok a Föld területének 19 százalékát foglalják el s lakosságának 10 százalékát teszik ki, de a világ ipari termelésének hozzávetőlegesen egyharmadát nyújtják, az ipari termelés növekedéséből több mint a felével veszik ki a részüket, s átlagos gazdasági potenciáljuk nagyobb, mint az Egyesült Államoké vagy az összes nyugat-európai országoké együttvéve. A nemzeti jövedelem a szocialista közösség országaiban az elmúlt harminc évben háromszor olyan gyors ütemben, az ipari termelés pedig négyszer olyan gyors ütemben növekedett, mint a tőkés világban. Az egy főre jutó ipari termelés az elmúlt 30 évben a KGST-tagországokban több mint a 8-szorosára növekedett, míg a növekedés átlagos üteme világviszonylatban 3,2-szeres volt. A munkatermelékenység a KGST-országok ipari termelésében 1951—1977 között az ötszörösére emelkedett. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdasági össztermelés a testvéri országokban a 2,4-szeresére növekedett, emellett lényegesen csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Ezt a termelési módszerek állandó tökéletesítésével és a munkatermelékenység növelésével sikerült elérni. A nemzetközi szocialista munkamegosztás a kölcsönös internacionalista gazdasági együttműködés új formája és típusa. A KGST megalakulását követő első években a társországok erőfeszítései a háború utáni újjáépítés feladatainak teljesítésére irányultak. A KGST-tagországok iparosításának, ezekben az országokban új ipari ágazatok kiépítésének folyamatában a Szovjetunió fokozta a nyers-, alap- és fűtőanyagszállítósokat, és megrendeléseivel segített nekik kihasználni az új üzemeket. A KGST-országok közössége így számos, köztük a világpiacokon nehezen beszerezhető nyers- és alapanyagok (kőolaj, vas és színesfémek, gyapot) tekintetében az önellátás magas fokát érték el. A gazdaságfejlesztés terén kialakult együttműködés terjedelméről és a Szovjetuniónak ebben játszott szerepéről képet alkothatunk a következő adatok alapján: 1978 elején a Szovjetunió különböző megállapodások alapján több mint 2600 ipari létesítmény építéséhez nyújtott segítséget, amelyek közül csaknem 1400 a nehéz- és az energiaipar területéhez tartozik. A szocialista országokban szovjet segítséggel 1978-ig több mint 30,3 millió kW összteljesítményű erőművek épültek, ami évi mintegy 160 milliárd kWó villamosenergia-termelést jelent (valamennyi szocialista ország, a Szovjetunió nélkül, 1950-ben nem egészen 45 milliárd kWó villamos energiát termelt). A KGST-országokban a Szovjetunió műszaki segítségével több mint 40 kohóipari üzem épült fel; ezek kapacitása évi 21,2 millió tonna nyersvas, 25,3 millió tonna acél és 27,4 millió tonna hengerelt áru. A szovjet kőolaj feldolgozására, szovjet műszaki segítséggel, egy-egy nagy kombinát épült Bulgáriában Burgaszban és Plevenben, Magyarországon Százhalombattán, az NDK-ban Schwedtben és Csehszlovákiában Bratislavában. Igen kiterjedt a tagországok tudományos-műszaki együttműködése. Ebben jelenleg több mint 3000 kutató és tervező intézet vesz részt. Az 1971—1978-as HARMINC ÉVE évek időszakában 14 ezer emléleti és gyakorlati kutatási feladatot oldottak meg, amelyeknek többsége igen nagy gazdasági haszonnal járt. A KGST 1969 áprilisi moszkvai ülésszaka, amelyet a testvérpártok fő-, illetve első titkárainak szintjén tartottak meg, határozatot hozott a tagországok szocialista gazdasági integrációja komplex programjának kidolgozására. A komplex program, amelyet a KGST 25. ülésszaka már két év múlva, 1971 júliusában elfogadott, nagy történelmi jelentőségű dokumentum. 15—20 éves időszakot ölel fel, és 17 fejezete több mint 200 integrációs jellegű intézkedést tartalmaz. A tagországok fűtőanyag-, nyersanyag- és energiaimportjának biztosításában meghatározó szerepe van a Szovjetuniónak, amely ma behozatalból származó nyers- és fűtőanyagszükségletüknek 70 százalékát, azonkívül csaknem teljes olaj- és nyersanyagszükségletüket, vasércszükségletüknek 85—90, mangánérc-, gyapot-, hangereltáru-, foszfáttartalmú műtrágya szükségletüknek több mint háromötödét épület- és bútorfaszükségletüknek 80 százalékát fedezi. A Szovjetunió ellenértékként különböző gépeket és berendezéseket, bizonyos ásványi anyagokat és mezőgazdasági termékeket, valamint ipari fogyasztási cikkeket kap ezektől az országoktól. Az 1976-1980-as ötéves tervidőszakban a szocialista országok több mint 100 különböző komplett gyárberendezést szállítanak a Szovjetuniónak. A hetvenes éveket a KGST-országok nemzetközi termelési szakosításának és kooperációjának intenzív fejlődése jellemzi. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a szocialista közösség országaiban tovább fejlődött, bővült a termelési kooperáció az alkatrészgyártás és a technológiák szakosításának alapján. Az együttműködés fejlődésének menynyiségi kifejezője a KGST-országok kölcsönös kereskedelmi forgalmának növekedése. A KGST-tagországok külkereskedelmi áruforgalma 1977-ben több mint 158 milliárd rubelt tett ki, ebből 91,4 milliárd rubel értéket képviselt a kölcsönös -órucserefórgalom. A KGST-togországoknak a tőkésállamokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalma az 1960—1977-es évek időszakában nagyjából megkilencszereződött, és 1977-ben elérte a 41,3 milliárd rubel értéket (az adatok nem ölelik fel Románia külkereskedelmi forgalmát). A szocialista közösség országai 15 százalékkal részesednek a világkereskedelemben. A KGST-tagországok minden szükséges intézkedést foganatosítanak annak érdekében, hogy 1979 közepéig megtörténjék a hosszútávú együttműködési célprogramok kidolgozása. A hosszútávú együttműködési célarogramok s az ezek alapján a termelési szakosítás és kooperáció, a közös beruházások, valamint a sokoldalú és a kétoldalú együttműködés további formái területén megkötött egyezmények egyik meghatározó tényezőjét jelentik az 1981-1985. évi népgazdasági tervek összehangolásának és az integrációs intézkedések koordinált tervei kidolgozásának. A KGST tevékenysége és azok az elvek, amelyeknek alapján ezt kifejti, joggal kivívták a fejlődő országok elismerését. Ezek az államok egyre szorosabban együttműködnek a KGST-vel. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 60 nemzetközi szervezettel tart fenn kapcsolatokat. Tekintélyét bizonyítja, hogy az ENSZ hivatalos statútumot ismert fel a számára. November 7-ének évfordulójáról az idén is kegyelettel emlékezett meg az egész haladó emberiség. Moszkvában ünnep előestéjén ünnepi ülés volt a Kreml Kongresszusi Palotájában. Az ülés elnökségében Leonyid Brezsnyevvel az élen helyet foglaltak a szovjet párt- és állami vezetők. Jelen voltak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyiségei, a moszkvai diplomáciai testület tagjai, külföldi küldöttségek és meghívott vendégek. Az ünnepi ülésen Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott beszédet. November T-én — a hagyományokhoz híven pontosan délelőtt 10 órakor — kezdődött meg az ünnepség a Vörös téren. Dmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter ünnepi beszéde után következett a hagyományos katonai díszszemle, majd a moszkvai dolgozók felvonulása. Este a szovjet kormány ünnepi fogadást adott a Kremlben, ahol beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió — Lenin elveihez híven — békében akar élni valamennyi néppel, s minden erejét a belső építésre összpontosítja. Kijelentette: a fegyverkezési verseny megállítására, a leszerelésre, a katonai enyhülésre, a népek és az államok közötti bizalom megszilárdítására irányuló konkrét lépésekre van szükség. Prágában, a Fučík Park kongresszusi csarnokában tartotta meg ünnepi ülését a CSKP Központi Bizottsága, prágai városi és közép-csehországi kerületi bizottsága, a Nemzeti Front KB, valamint a fővárosi és a közép-csehországi kerületi nemzeti bizottsága. Az ülésen — amelyen Gustáv Busákkal, a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnökkel az élen jelen volt a csehszlovák párt- és állami vezetés, a politikai és közélet kiemelkedő személyiségei — Miloš Jakes, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára méltatta az Októberi Forradalom jelentőségét. — A bratislavai ünnepi ülésen Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök és Viliam Salgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke vezetésével a szlovákiai politikai és közélet vezető személyiségei és a bratislavai konzuli testület tagjai vettek részt, és Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára mondott beszédet. Moszkvában, a Vörös téren megtartott katonai díszszemlén a szovjet párt- cs állami vezetők fogadják a felvonuló csapatok tisztelgését. A díszemelvényen középen Dmitrij Usztyinov, tőle jobbra Leonyid Brezsnyev, Mihail Szuszlov, Andrej Kirilenko, Viktor Grisin és Arvid Perse A prágai ünnepi ülés díszelnökségében balról jobbra: Vaszil Bifak, Vlagyimir Mackievics, Gustáv Husák, Antonín Kapek, Ľubomír Strougal és Alekszandr I Ruszakov 5
