A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-17 / 46. szám
Rubato J * 76 t Zsére (Žirany) Énekelte: Földesi Ferencné Elgyütt Ilona (67) Gyűjtő: Ág Tibor 1974 Sej, tudtál engem csólogatnyi, Sej, de nem tudtál szoknyát vénnyi, Sej, éggyét vettél őzt is bánod, Holtig á szememre hányod. Béd (Podhorany osada Badice) Énekelte: Fülöp Imréné Gál Mónika (65) Gyűjtő: Ág Tibor 1976 Sej a bédi szőlők állyő homokos, Vetek belé tiszta búzát, de bokros, Tiszta búza földre hájlik, jaj de kár, Kisángyálom de hiába szeretsz már. Piros az ustorom nyélé, ném sárga, Elvágyók á szeretőmnél áruivá, Jegygyűrűmet, ámit adtám, ádd visszá, Hagy nyérjém á régi szérétőm visszá. Sárga rózsa, piros rózsá, csipkéfá, Elvágyók ä szeretőmnél áruivá, Jegykendőmét, ámit adtám ádd visszá, Hágy nyérjém ő régi szérétőm vissza. A ZOBOR-VIDÉK NÉPZENÉJE XVI. Az új népdalstílus a kutatók egybehangzó véleménye szerint, valószí- : nűleg a 18. százpd második felében kezdett kialakulni. Kibontakozása és fejlődési korszaka a 19. századra esik. Virágkorát pedig a századforduló idején élte. Az új népdalstílus - Bartók Béla szerint - századunk elején „szinte zsarnoki mádon törekszik arra, hogry a régebbi dallamok tovább élő maradványait elnyomja. És ez nemcsak keletkezési helyén van így, a magyar nyelvterületen; hatalma meglátszik a szlovákok és rutének területén is . . ." Ez az új népdalstílus - Kodály Zoltán szerint — már a század elején a falu népének mai népzenei köznyelve volt. Mi jellemzi ezt az új stílust? Elsősorban a dallam szerkezeti felépítése. Ha összehasonlítjuk az új stílusú népdalok négy dallamsorát, észrevehetjük, hogy az első és az utolsó sor azonos. A két belső sor, a második és a harmadik viszont mindig magasabban helyezkedik el, s így egy kupolás szerkezet keletkezik. Vannak olyan dallamok, amelyekben a második és harmadik sor az első sornak öt hanggal feljebb való ismétlése, de többségében a második és harmadik sor új zenei anyagot hoz, ez azonban - az első sorhoz viszonyítva - szintén feljebb szólal meg. Ezen kívül nagy számban találunk § olyan új stílusú népdalokat is, ahol § az első. második és a negyedik sor azonos, s csak a harmadik sor eltérő. Ha a négy sor zenei tartalmát betűkkel jelöljük, ilyen szerkezeti képleteket kapunk: A A5 A5 A, A B B A, A A5 B A, A A B A. Az új stílusú népdalok tempója legnagyobbrészt kötött, feszes, 104-120 metronóm szám között mozog. A sorok szótagszáma, a régi stílushoz viszonyítva, bővebb. A 10, 11 szótagszámú soroktól kezdve a 17, 18 szótagszámú sorokig terjed. Az izometrikus (egyforma szótagszámú) sorok, sok esetben a harmadik sor kibővülésével heterometrikusakká (különböző szótagszámúakká) válnak. A régi stílushoz tartozó dallamokban a zenedialektusnak bizonyos sajátos jellegét figyelhetjük meg, amelyek bizonyos tájegységek jellegzetességei. Az új stílusú népdalok, ha valahol feltűntek, futótűzként terjedtek el az egész nyelvterületen. Ezért csak kevés olyan új stílusú dallomot találunk, amelynek helyi jellege illetve koloritja lenne. Zobor-vidék népzenéjének jelentős részét is új stílusú népdalok képezik, amelyeknek nagyobb része azonos a más tájegységeken gyűjtött dallamokkal. Csak elvétve akad helyi jelleggel bíró, díszített, új stílusú népdal, amilyet a mai számunkban közlünk. Mindkét változat szerkezete A B B A, de a zsérei dallam belső sorai a kvintváltás nyomait őrzik. AG TIBOR
