A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-03 / 44. szám
a reaktorelemeket szállító autókaravánnak ... „CSALÁDI" SZÁMVETÉS Ma már nyilvánvaló, hogy a hagyományos energiakészletek világszerte kifogyóban vannak, illetve az energiaigény együtt emelkedik a civilizációs és kulturális igényekkel. Bizonyításképpen nem is kell a szomszédba menni, elegendő, ha saját lakásunk villanyórájára pillantunk: családonként évente átlagosan hatszáz kilowattóra áramot fogyasztunk. Megszoktuk, hogy egy gombnyomásra világos lesz a szobában, működnek a háztartási gépek, szól a rádió meg a televízió, a fürdőszobában meleg víz csurog a csapból — és még hosszan folytathatnák így, nem is beszélve az iparban és az egészségügyi szolgálatban használt gépi berendezésekről. Mindehhez azonban villamos energiára van szükség! Nem titok, hogy hazánkban az utóbbi években bizonytalanná vált az energiaegyensúly; januárban pedig — a szokatlanul komoly tél hatására — teljesen megbillent. Mindez annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben Tušimicében, Novákyban, Mélníkben, Chvaleticében, a Vág mentén és másutt is újabb meg újabb erőművek épültek. Emellett tudatosítanunk kell azt is, hogy a szakemberek előrejelzései azt sejtetik, hogy a jövőben — megfontoltabb energiagazdálkodás ellenére is — folyamatosan növekedni fog az áram iránti igény. A nagyteljesítményű vízierőművek építése mellett ezért az atomerőművek jelentik a holnap energiaforrását. A Jaslovské Bohunice-i erő• JELENTÉS AZ „ATOMÜZEMBÖL" • MAI PROMÉTHEUSZOK • ÉPÜLT: SZOVJET - CSEHSZLOVÁK ÖSSZEFOGÁSSAL • A JÖVÖ ENERGIAFORRÁSA MIKLÓSI PÉTER lenti, hogy most már minden gondunk megoldódott; hogy fátylat boríthatunk a takarékossági törekvésekre és puszta kézlegyintéssel hagyhatunk égve egykét, vagy annál is több fölöslegesen világító villanykörtét. PERPETUM MOBILE? Hogyan is születik hát az atomáram, vajon valóban elnyűhetetlen üzemanyag az urán?! Erről már nem a Szlovákiai Energetikai Beruházási Konszern dolgozóival, hanem LÁNCZ ISTVÁN reaktorműszerésszel a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű egyik tapasztalt mérnökével beszélgetek. Az erőmű szíve a reaktorblokk, itt szabályozzák az uránhasadások számát. A blokk külsőre egyszerű: karcsú acéltartály képét mutatja; felső részén perem van, ezen függ a reaktorakna. Az aknában találjuk a reaktorkosarat, tulajdonképpen ez a reaktor legfontosabb része: itt van ugyanis az aktív zóna, ahol a nukleáris folyamat lejátszódik. Ennek következtében hő képződik, megindul a hőtermelés. Ezt a folyamatot a reaktor mesterséges hűtése korlátozza. A hűtőanyag nagy nyomású víz. Zárt körben kering, a gőzfejlesztő berendezésben pedig egy másik zárt vízkörrel érintkezik, amelynek vízgőze villamos generátorokat forgat és áramot termel. Innen már csak az áramelosztóba, onnan pedig a hálózatba kerül a „friss” villany. TELJES BIZTONSÁG A svéd rádió egy alkalommal eljátszotta az egyik atomerőmű „üzemzartiű első két egysége összesen 880 megawattot ad majd a hálózatba, de épül már a harmadik és negyedik egység is. Ha ezek is bekapcsolódnak majd a termelésije, úgy eddig sohasem tapasztalt ütemben: pontosan 1760 megawattal gyarapszik majd a hazai energiatermelés. Ez annyi, mintha egyszerre V, 00 000 százas villanykörtét égetnénk. Ez ellenben még távolról sem minden ! A bohunicei atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának építésével egyidőben a Léva (Levice) melletti Mohiban (Mochavce) és a morvaországi Dukovanyban is épül majd egy-egy több reaktorblokkal üzemelő erőmű. A hazai nukleáris erőművek, a távlati tervek szerint, az ezredforduló éveiben tízezer megawattot meghaladó energiát termelnek majd, ami az országos villanyáram-szükségletnek kereken ötven százalékát fogja jelenteni. Okos, meggyőző érvek ezek, bizonyára mégis akadnak olyan olvasók is, akik némi fejcsóválással veszik tudomásul, hogy hazánk első, jelentős szovjet segítséggel' épült atomerőművének beruházási költsége hatmilliárd korona. De vajon akkor is elégedetlenkedni fognak-e a tamáskodók, ha megnyomják a kávéfőző, a vasaló, a fürdőszobai hősugárzó, esetleg az automatikus mosógép kapcsológombját? Mert már jövőre épp a Trnava melletti apátmihályi erőmű látja majd el árammal az egész nyugat-szlovákiai kerületet; a harmadik s negyedik egység üzembehelyezése pedig országos viszonylatban javítja majd jelentős mértékben az energiaellátást. Persze, ez nem azt jevarát”. A hangjáték nagyon rossz tréfának bizonyult, mert a lakosság komolyra vette a dolgot és a működő atomerőmű környékén elmenekült lakóhelyéről . . . Nos, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű a legkorszerűbb biztonsági előírásoknak fefel meg! — Az igazság az, hogy a legtöbb emberben riadalmat kelt minden kifejezés, melyben az atom szó szerepel — mondja Láncz István. — Ez érthető, hiszen ez a félelem tulajdonképpen az atombombával kezdődött. De az atomreaktort összetéveszteni az atombombával, ez súlyos tévedés. Az atomerőművek gyakorlatilag teljesen biztonságosak, hiszen az aktív zónát többszörös védelmi rendszer veszi körül. Robbanás csak egyetlen esetben következhet be: ha eltörik a hűtővíz csővezetéke. De ez is csak elméleti feltevés, mert ez sem következhet be, hiszen a különleges anyagból s különleges technológiával készült védelmi rendszerek ebben a tekintetben is kellő biztonságot nyújtanak. Az elképzelhető legsúlyosabb üzemhiba, tehát egy csőtörés esetén egy újabb beépített biztonságvédelmi rendszer azonnal automatikusan átveszi a megszökött hűtővíz szerepét. Mindezt olyan gyorsan és hatásosan, hogy a hasadó anyagok aktivitása hirtefen lecsökken. A szakértők azt mondják erre, hogy az atomreaktor önmagát szabályozza. Különféle egyéb berendezések pedig azt akadályozzák meg, hogy bent, a reaktorcsarnokban vagy az atomerőmű környékén radioaktív károsodás érje az, embereket. Az erőmű tágabb körzetében ellenőrző állomások folyamatosan mérik a sugárzást; az erőműhöz közelebbi részeken pedig önműködő mérő- és riasztóállomások őrködnek. Nálunk és külföldön is e mérések alapján megállapították, hogy sok helyen a természetes radioaktivitás többszörösen nagyobb, mint amennyi egy atomerőműből kijuthat. Az ilyen elhanyagolható mennyiség már sem veszélyt, sem kockázatot nem jelent. Arról nem is szólva, hogy a kipufogógázok okozta légszennyeződés, a közlekedési balesetek statisztikája ennél sokkal riasztóbb képet mutat! Mégsem jut eszünkbe, hogy visszatérjünk az ekhós szekérhez vagy a villanyvasaló áramütésének veszélye miatt a dédmama faszénvasalóját hozzuk le a padlásról.... És azt is kevesen tudják, hogy bizonyos szénfajták elégetésekor a keletkező pernyének radioaktív hatása van. Az Egyesült Államokban például egyes hőerőművek környezetében nagyobb sugárzást észleltek, mint egy hasonló teljesítményű atomerőmű közelében. És a Nemzetközi Atomenergia Bizottság adatai tanúskodnak ar ról is, hogy egy adott ponttól 2000 kilométerre fölrobbantott atombomba sokkal károsabb hatással van a környezetre, mint egy esztendők hosszú során át üzemelő atomreaktor. Hát ennyit a borzongásról. Mert jelenleg Jaslovské Bohunicében, a jövőben Mohiban és Dukovanyban nem atombombát, hanem atomerőművet készítünk. És e kettő között épp annyi a különbség, mint étet és halál; háború és béke között. Hogy mit, fipz a jövő? Elsősorban az atomerőművek számának gyarapodását, hiszen a világnak egyre több energiára lesz szüksége. S bizonyosra vehető az is, hogy a mai teljesnél, még teljesebbé válik majd a biztonság kérdésének megoldása is. Fontos szempontnak tűnik az atomreaktor-típusok megválasztása is. A Szovjetunióban, Novo^oronyezsben már fejijesztik az ezc; negawatt teljesítményű blokkokat, és a szakemberek e gyorsreaktoroknak nagy jövőt jósolnak. Ha működésük beválik, úgy a szocialista országok — így hazánk is — a Szovjetunió támogatásával a jövőben is egyre bővülő energiatartalékhoz jutnak. Fotó: Mária Ďurišová 13
