A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-03 / 44. szám

a reaktorelemeket szállító autókaraván­nak ... „CSALÁDI" SZÁMVETÉS Ma már nyilvánvaló, hogy a hagyo­mányos energiakészletek világszerte ki­fogyóban vannak, illetve az energia­­igény együtt emelkedik a civilizációs és kulturális igényekkel. Bizonyításkép­pen nem is kell a szomszédba menni, elegendő, ha saját lakásunk villanyórá­jára pillantunk: családonként évente átlagosan hatszáz kilowattóra áramot fogyasztunk. Megszoktuk, hogy egy gombnyomásra világos lesz a szobá­ban, működnek a háztartási gépek, szól a rádió meg a televízió, a fürdő­szobában meleg víz csurog a csapból — és még hosszan folytathatnák így, nem is beszélve az iparban és az egészségügyi szolgálatban használt gé­pi berendezésekről. Mindehhez azonban villamos ener­giára van szükség! Nem titok, hogy hazánkban az utób­bi években bizonytalanná vált az ener­giaegyensúly; januárban pedig — a szokatlanul komoly tél hatására — tel­jesen megbillent. Mindez annak elle­nére, hogy az utóbbi évtizedben Tuši­­micében, Novákyban, Mélníkben, Chva­­leticében, a Vág mentén és másutt is újabb meg újabb erőművek épültek. Emellett tudatosítanunk kell azt is, hogy a szakemberek előrejelzései azt sejte­tik, hogy a jövőben — megfontoltabb energiagazdálkodás ellenére is — fo­lyamatosan növekedni fog az áram iránti igény. A nagyteljesítményű vízi­­erőművek építése mellett ezért az atomerőművek jelentik a holnap ener­giaforrását. A Jaslovské Bohunice-i erő­• JELENTÉS AZ „ATOMÜZEMBÖL" • MAI PROMÉTHEUSZOK • ÉPÜLT: SZOVJET - CSEHSZLOVÁK ÖSSZEFOGÁSSAL • A JÖVÖ ENERGIAFORRÁSA MIKLÓSI PÉTER lenti, hogy most már minden gondunk megoldódott; hogy fátylat boríthatunk a takarékossági törekvésekre és puszta kézlegyintéssel hagyhatunk égve egy­két, vagy annál is több fölöslegesen világító villanykörtét. PERPETUM MOBILE? Hogyan is születik hát az atomáram, vajon valóban elnyűhetetlen üzem­anyag az urán?! Erről már nem a Szlovákiai Energeti­kai Beruházási Konszern dolgozóival, hanem LÁNCZ ISTVÁN reaktorműsze­résszel a Jaslovské Bohunice-i atomerő­mű egyik tapasztalt mérnökével beszél­getek. Az erőmű szíve a reaktorblokk, itt szabályozzák az uránhasadások számát. A blokk külsőre egyszerű: karcsú acéltartály képét mutatja; felső részén perem van, ezen függ a reaktorakna. Az aknában találjuk a reaktorkosarat, tulajdonképpen ez a reaktor legfonto­sabb része: itt van ugyanis az aktív zóna, ahol a nukleáris folyamat leját­szódik. Ennek következtében hő képző­dik, megindul a hőtermelés. Ezt a fo­lyamatot a reaktor mesterséges hűtése korlátozza. A hűtőanyag nagy nyomású víz. Zárt körben kering, a gőzfejlesztő berendezésben pedig egy másik zárt vízkörrel érintkezik, amelynek vízgőze villamos generátorokat forgat és ára­mot termel. Innen már csak az áram­elosztóba, onnan pedig a hálózatba kerül a „friss” villany. TELJES BIZTONSÁG A svéd rádió egy alkalommal elját­szotta az egyik atomerőmű „üzemza­rtiű első két egysége összesen 880 megawattot ad majd a hálózatba, de épül már a harmadik és negyedik egy­ség is. Ha ezek is bekapcsolódnak majd a termelésije, úgy eddig sohasem tapasztalt ütemben: pontosan 1760 megawattal gyarapszik majd a hazai energiatermelés. Ez annyi, mintha egy­szerre V, 00 000 százas villanykörtét égetnénk. Ez ellenben még távolról sem min­den ! A bohunicei atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának építésével egyidő­­ben a Léva (Levice) melletti Mohiban (Mochavce) és a morvaországi Dukova­­nyban is épül majd egy-egy több re­aktorblokkal üzemelő erőmű. A hazai nukleáris erőművek, a távlati tervek szerint, az ezredforduló éveiben tízezer megawattot meghaladó energiát ter­melnek majd, ami az országos villany­áram-szükségletnek kereken ötven szá­zalékát fogja jelenteni. Okos, meggyőző érvek ezek, bizo­nyára mégis akadnak olyan olvasók is, akik némi fejcsóválással veszik tudo­másul, hogy hazánk első, jelentős szov­jet segítséggel' épült atomerőművének beruházási költsége hatmilliárd korona. De vajon akkor is elégedetlenkedni fognak-e a tamáskodók, ha megnyom­ják a kávéfőző, a vasaló, a fürdőszo­bai hősugárzó, esetleg az automatikus mosógép kapcsológombját? Mert már jövőre épp a Trnava melletti apátmi­­hályi erőmű látja majd el árammal az egész nyugat-szlovákiai kerületet; a harmadik s negyedik egység üzembe­helyezése pedig országos viszonylatban javítja majd jelentős mértékben az energiaellátást. Persze, ez nem azt je­varát”. A hangjáték nagyon rossz tré­fának bizonyult, mert a lakosság ko­molyra vette a dolgot és a működő atomerőmű környékén elmenekült la­kóhelyéről . . . Nos, a Jaslovské Bohunice-i Atom­erőmű a legkorszerűbb biztonsági elő­írásoknak fefel meg! — Az igazság az, hogy a legtöbb emberben riadalmat kelt minden kife­jezés, melyben az atom szó szerepel — mondja Láncz István. — Ez érthető, hiszen ez a félelem tulajdonképpen az atombombával kezdődött. De az atom­reaktort összetéveszteni az atombom­bával, ez súlyos tévedés. Az atomerő­művek gyakorlatilag teljesen biztonsá­gosak, hiszen az aktív zónát többszö­rös védelmi rendszer veszi körül. Robbanás csak egyetlen esetben kö­vetkezhet be: ha eltörik a hűtővíz cső­vezetéke. De ez is csak elméleti fel­tevés, mert ez sem következhet be, hi­szen a különleges anyagból s különle­ges technológiával készült védelmi rendszerek ebben a tekintetben is kel­lő biztonságot nyújtanak. Az elképzel­hető legsúlyosabb üzemhiba, tehát egy csőtörés esetén egy újabb beépített biz­tonságvédelmi rendszer azonnal auto­matikusan átveszi a megszökött hűtővíz szerepét. Mindezt olyan gyorsan és ha­tásosan, hogy a hasadó anyagok akti­vitása hirtefen lecsökken. A szakértők azt mondják erre, hogy az atomreak­tor önmagát szabályozza. Különféle egyéb berendezések pedig azt akadá­lyozzák meg, hogy bent, a reaktorcsar­nokban vagy az atomerőmű környékén radioaktív károsodás érje az, embere­ket. Az erőmű tágabb körzetében el­lenőrző állomások folyamatosan mérik a sugárzást; az erőműhöz közelebbi részeken pedig önműködő mérő- és riasztóállomások őrködnek. Nálunk és külföldön is e mérések alapján meg­állapították, hogy sok helyen a termé­szetes radioaktivitás többszörösen na­gyobb, mint amennyi egy atomerőmű­ből kijuthat. Az ilyen elhanyagolható mennyiség már sem veszélyt, sem kockázatot nem jelent. Arról nem is szólva, hogy a ki­pufogógázok okozta légszennyeződés, a közlekedési balesetek statisztikája en­nél sokkal riasztóbb képet mutat! Még­sem jut eszünkbe, hogy visszatérjünk az ekhós szekérhez vagy a villanyva­saló áramütésének veszélye miatt a dédmama faszénvasalóját hozzuk le a padlásról.... És azt is kevesen tud­ják, hogy bizonyos szénfajták elégeté­sekor a keletkező pernyének radioaktív hatása van. Az Egyesült Államokban például egyes hőerőművek környezeté­ben nagyobb sugárzást észleltek, mint egy hasonló teljesítményű atomerőmű közelében. És a Nemzetközi Atomener­gia Bizottság adatai tanúskodnak ar ról is, hogy egy adott ponttól 2000 ki­lométerre fölrobbantott atombomba sokkal károsabb hatással van a kör­nyezetre, mint egy esztendők hosszú során át üzemelő atomreaktor. Hát ennyit a borzongásról. Mert jelenleg Jaslovské Bohunicében, a jövőben Mohiban és Dukovanyban nem atombombát, hanem atomerőmű­vet készítünk. És e kettő között épp annyi a különbség, mint étet és ha­lál; háború és béke között. Hogy mit, fipz a jövő? Elsősorban az atomerőművek számá­nak gyarapodását, hiszen a világnak egyre több energiára lesz szüksége. S bizonyosra vehető az is, hogy a mai teljesnél, még teljesebbé válik majd a biztonság kérdésének megoldása is. Fontos szempontnak tűnik az atomre­aktor-típusok megválasztása is. A Szov­jetunióban, Novo^oronyezsben már fej­ijesztik az ezc; negawatt teljesítményű blokkokat, és a szakemberek e gyors­reaktoroknak nagy jövőt jósolnak. Ha működésük beválik, úgy a szo­cialista országok — így hazánk is — a Szovjetunió támogatásával a jövőben is egyre bővülő energiatartalékhoz jut­nak. Fotó: Mária Ďurišová 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom