A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-03 / 44. szám
AZ INTERNACIONALIZMUS SZELLEMÉBEN Társadalmunk általános fejlődése, a CSKP XIV. és XV. ko-ngressrusa, valamint az SZLKP legutóbbi kongresszusai, a kerületi és a járási pórtkonferenciák határozatainak megfelelően a munkaerők fejlesztésének, valamint a dolgozók szociális és jogbiztonságának elmélyítése terén elért sikerek a nép életszínvonalának tartós emelkedésével együtt a kultúra fejlődésére is döntő befolyással voltak annak minden területén. Mindezek a tényezők közvetlen kihatással vannak a párt és a szocialista állom művelődéspolitikájának megvalósításához szükséges feltételek kialakítására. A járási nemzeti bizottság lebontotta a CSKP XV. kongresszusának határozatából s a pártszervek vonatkozó határozotaiból reá háruló feladatokat s a jnb plenáris ülése ezeket 10/1976. sz. határozatával az egész kulturálisnépnevelési terület számára eszmeipolitikai irányelvként jóváhagyta. A városok és a községek nemzeti bizottságai a saját viszonyaikra bontották le az ideológiai és a kulturális munka területén hozott párthatározatokban kitűzött feladatokat s ezeket felvették egységes 'kulturális-népnevelési munkaterveikibe. A politikai, az osztály-, az eszmei, a szervezési szempontok kerültek előtérbe, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy a kulturális-népnevelő munka jobban kapcsolódjék a társadalom szükségleteihez és feladataihoz. Szélesebb alapokon bontakozott ki a világnézeti, a hazafias és az intemacianális nevelés. A párt vezetésével folyamatosan elmélyül a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek irányítása a köziművelődés területén. A kulturólis-népneveIő munkában jelentős szerepet játszik a járás összlakosságának 24 százalékát kitevő magyar nemzetiségű lakosság kulturális életének területe. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény rendelkezéseinek megfelelően kedvező feltételeket biztosítunk a magyar nemzetiségű lakosság kulturális életének fejlesztéséhez. A magyar nemzetiségű lakosság kultúrájának fejlesztése és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének tevékenysége a vonatkozó párthatározatok szellemében történik és összhangban van az SZSZK kormányelnökségének 125/1974 sz. határozatával, amely a nemzetiségi kulturális szervezeteket a Kulturális Minisztérium hatáskörébe utalja. Az említett határozatoknak megfelelően a nemzeti bizottságoknak és vezetésűkkel a CSEMADOK-szervezetéknek közművelődési tevékenysége a felnőttoktatásra, illetve az ifjúság iskolán kívüli nevelésére, az amatőr művészeti és a természetttudományas, illetve műszaki szakköri tevékenységre, a könyvvel és a sajtótermékekkel való munkára a kulturális-népnevelési tevékenység egyéb formáira irányul, mely mind része az egységes kulturális-népnevelési m unka terveknek. A járás magyar lakossága körében folyó kulturális-népnevelő munkát a párt- és állami szervek mellett a CSEMADOK járási bizottsága irányítja. A járási bizottság mintegy 4000 tagot tömörítő 27 helyi szervezetet irányít. A járási bizottság mintegy 4000 tagot tömörítő 27 helyi szervezetet irányít. A irányvonalaknak megfelelően és a CSEMADOK KB utasításának alapján minden évben kidolgozza a járási bizottság saját munkatervét. Az első félévben a helyi szervezetek a népnevelési tevékenység területén előadásokat, vetélkedőket, emlékesteket, iró-olvaisó találkozókat, az antifasiszta ellenállás tagjaival beszélgetéseket és egyéb akciókat szerveztek. A járásban is megrendezésre került a Móricz Zsig-A CSEMAD0K ÉS A SZLOVÁK MATICA TEVÉKENYSÉGE A DOLGOZÓK KULTURÁLIS NEVELÉSE SZEMPONTJÁBÓL JÁRÁSUNKBAN mond és Móra Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából a CSEMADOK KB által Klasszikus irodalmi örökségünk címen meghirdetett országos irodalmi vetélkedő járási fordulója. A vetélkedőbe három, egyenként 25 tagú csapat kapcsolódott be. Jó felkészültségükről tanúskodik, hogy a füleki (Fiľakovo) magyar oktatásnyelvű gimnázium csapata az országos döntőben a 4. helyen végzett. A CSEMADOK járási bizottsága a Járási Népművelési Központtal karöltve rendezte meg — 75 versenyző részvételével — a magyar vers- és prózamondók járási versenyét. Helyi fordulót tartottak valamennyi magyar oktatásnyelvű iskolában, továbbá Fülekikovácslban (Fiľakavské Kaváče), Nagydarócon (Veľké Dravce) és Csomatelkén (Caimovce). Az irodalmi színpadok járási vetélkedőjén Füleken 5 együttes vett részt. Jelentős helyet foglalt el a járás lakosságának internacionalista nevelésében a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából megrendezett, kiállítással is egybekötött járási szeminárium. A résztvevők megkoszorúzták a Tanácsköztársaság védelmében 1919- ben elesett magyar vöröskatonák emlékművét. Az amatőr művészeti tevékenység területén sikeresen működik 7 felnőtt és 3 iskolai színjátszó együttes, 5 felnőtt és 6 gyermektánccsoport, 13 irodalmi színpad, 22 énekkar és 2 bábjótszó együttes. Évente több magyar népművészeti rendezvény megtartására kerül sor a járásban, ilyen például a nagydaróci békeünnepség, a losonci, rappi, csákányházi (Cakanovce) fülekkovácsi stb. dal- és táncünnepély. Valamennyi említett rendezvény kapcsolatos volt az állami-politikai évfordulókkal, állami ünnepekkel, politikai eseményekkel, a gazdasági sikerek megünneplésével s elsősorban a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és a CSEMADOK megalakulása 30. évfordulójának ünnepségeivel. A párt- és állami szervek pozitívan értékelik a CSEMADOK tevékenységét, mely a tagságnak és a magyar nemzetiségű lakosságnak a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelésére irányul. Ennek bizonyítékai hogy a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulójával kapcsolatos ünnepségen a magyar kultúra fejlesztése terén kifejtett érdemes munkásságáért többen kaptak járási kitüntetéseket, így ketten kapták meg „A járás fejlesztésében szerzett érdemekért" kitüntetést, négyen kaptak dicsérő elismerést, illetve Timrava-plakettet, tizenegyen részesültek dicsérő elismerésben a jnb kulturális PAVEL KONTRIS, a Losonci(Lučenec)Jnb kulturális szakosztályvezetője bizottsága részéről, kilencen kaptak elismerő oklevelet a jnb kulturális szakosztályától, illetve a Járási Népművelési Központtól. A szlovák és a magyar lakosság jó kulturális együttműködését bizonyítja a CSEMADOK és a Szlovák Matica szervezeteinek kölcsönös együttműködése is, amelyek biztosítják a párt művelődéspolitikájának megvalósítását d járás viszonyai között. A Szlovák Matica feladata elősegíteni az emberek nevelését a csehszlovák hazafiság, a proletár intemacionálizmus szellemében, ápolni a baráti és testvéri kapcsolatokat a magyar nemzetiségű állampolgárokkal, a testvéri szocialista országok népeivel s részt venni helyi és járási jelentőségű kulturális-népnevelési rendezvények szervezésében. Aktív munkát fejt ki e tekintetben a Szlovák Matica losonci helyi szervezete. Az irodalmi nevelés területén emlékesteket rendez írók és költők évfordulói alkalmából. Az esztétikai nevelés területén felvette munkaprogramjába hivatásos színtársulatok és előadóművészek meghívását, szerepeltetését. Biztosítja a Banská Bystrica-i Tajovský Színház együttesének szerepléseit, bábszínház-előadások megtartását a járásban, honismereti kirándulásokat stb. szervez. A kulturális tapasztalatok cseréje, a rendezvények együttes szervezése közelebb hozza a járás szlovák és magyar lakosságát egymáshoz, elősegíti egymás kulturális értékeinek kölcsönös megismerését, megbecsülését. Az eddigi topasztalatak azt bizonyítják, hogy a CSEMADOK és a Szlovák Matica kulturális-népnevelő munkája szilárd részévé lett a szocialista állami kultúrának. A kerületi és a járási pártbizottság plenáris üléseinek határozatai értelmében a szlovák és a magyar lakosság együttélésének további szilárdítása és elmélyítése érdekében továbbra is a következő fő feladatok megvalósítására összpontosítjuk figyelmünket: 1. Fokozott figyelmet kell fordítani a nemzetiségek helyzetét szabályozó 144/1968 sz. alkotmánytörvény rendelkezéseinek megvalósítására. A káderek helyes kiválasztásával és elhelyezésével biztosítani kell a kétnyelvűség elvének érvényesítését elsősorban a nemzetiségileg vegyes lakosságú városaikban és községekben, a CSKP művelődéspolitikájának megvalósításával kapcolatbn. 2. Biztosítani kell a szlovák és a magyar lakosság korszerű kulturális fejlődését, betartva a művelődéspolitika alapelveit, főként az osztályszempontokat és a pártosságot. A Szocialista Akadémia (TIT) járási bizottságával, a Járási Népművelési Központtal és a kulturális létesítményekkel a lenini nemzetiségi politika szellemében kell szervezni a kulturális-népnevelő munkát. Tovább kell mélyíteni a CSEMADOK és a Szlovák Matica szervezeteinek együttműködését. 3. Az egész nevelő munkának a szlovák és a magyar állampolgárok internacionalista nevelésére kell irányulnia, továbbra is megalkuvás nélküli harcot kell folytatni a nacionalizmus és a sovinizmus minden megnyilvánulása ellen. A járás kulturális és művészeti életének fejlesztése terén elért sikerek azt igazolják, hogy a kulturális-népművelési munka emelkedő tendenciát mutat. Az elért eredmények ellenére is vannak azonban tartalékok, főként a haladó gondolatok, eszmék terjesztése hatékonyabb formáinak és módszereinek keresése terén, hogy emelkedjék a' kulturális-népnevelési munka minőségi színvonala, jobban, tökéletesebben öszszekapcsolódjanak az ideológiai, művészeti és nevelési elemek az emberek gondolkodásában, érzésvilágában és cselekedeteiben a fejlett szocialista társadalom építésével kapcsolatban. JÚ ELŐKÉSZÍTÉS Az idén ünnepeltük a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége megalakulásának 30. évfordulóját. A XII. országos közgyűlés ennek megfelelően az idei évre a Szövetség szervei és szervezetei egyik fő feladataként e jubileum megünneplését tűzte ki központi, járási és helyi szinten. Az első félévre visszatekintve elmondhatjuk, hogy a CSEMADOK országos, de ugyanígy járási, körzeti és helyi rendezvényei is méltók voltak e jelentős évfordulóhoz, igazolva kulturális munkánk sokrétűségét és elkötelezettségét a CSKP művelődéspolitikája iránt. A szervezeti élet területén továbbra is fő feladat a csehszlovákiai magyar lakosság kulturális színvonalának emelése, a munka minőségi színvonalának további emelése. Az első félévet értékelve elmondhatjuk, hogy a CSEMADOK szervei és szervezetei magukévá tették e fontos feladatokat és munkájukat úgy irányították, hogy azt az évforduló szelleme hassa át. A járási bizottságok elnökségei az 1979-es év első felében 85 ízben üléseztek, 707 elnökségi tag részvételével, örvendetes tény, hogy javult az ülések munkájának színvonala, amelyek a központi bizottság által meghatározott napirendi pontok szerint zajlottak le. Foglalkoztak a helyi szervezetek problémáival, valamint a járási bizottságok által tervezett akciók előkészítésével, megszervezésével és értékelésével. Mindegyik járási bizottság az első félévben egy-egy ünnepi ülést tartott, megemlékezve a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulójáról, örömmel állapítottuk meg, hogy minden ünnepi ülésen jelen voltak a járási bizottság képviselői, s ez alkalommal elismerő oklevelet és kitüntetéseket adtak át az érdemes szervezeteknek és kultúrmunkásoknak. A XII. országos közgyűlés határozatában egyik fontos feladatként jelölte meg a központi, a járási és a helyi ellenőrző bizottságok munkájának aktivizálását. Elmondhatjuk, hogy e fontos feladatnak eleget tettünk és a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság munkatervének alapján, melyet mintaként minden járási ellenőrző és revíziós bizottságnak megküldtünk, sikerült aktivizálni ezeket. Ki kell emelni a losonci bizottságot, amely régóta rendszeresen végzi munkáját és országos viszonylatban is az elsők közé tartozik. Tevékenysége nem korlátozódik csak a gazdálkodás ellenőrzésére, de a járási bizottság elnöksége, illetve szakbizottságai által elfogadott határozatok teljesítését is rendszeresen ellenőrzi. Helyi szervezeteink az említett időszakban 2278 vezetőségi ülést tartottak 28 451 tag részvételével. A szervezeti élet további megszilárdulását mutatja az a tény is, hogy helyi szervezeteink 1092 taggyűlést tartottak, ebből 459-et előadással egybekötve. A legtöbb elő-6
