A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-27 / 43. szám

••• Születésének 220. évfordulóját ünnepeljük és mégis furcsa módon az jut róla először eszembe, amit négy nappal halála előtt írt barátjának, köl­tőtársának, Kis Jánosnak: „Ugyan édes barátom, mikor fogják elhinni néme­lyek ... hogy a lélék miveltsége hosz­­nos és nem káros!" A lélek műveltsége, az ízlés, a for­ma, a nyelv becsülése, pallérozása, a magyar irodalom nagykorúsitása, kieme­lése a latin nyelv hatásának kátyúiból, kitekinteni az európai horizontra, Euró­­pa-közelbe hozni az irodalmat, harcol­ni a darabosság, a „fesz és pöf" cif­rái ellen — ez. volt Kazinczy álma, tö­rekvése, hite. Szinte gyerekkorától erre o szerepre készült: szervezni, vezetni a lábadozó irodalmat, kapcsolatot teremteni az irótársak között, olvasni, bírálni, levelez­ni, terjeszteni egymás írásait. Méltó módon pótolni a nagy előd, a magyar felvMágosodós szellemi atyjának, Bes­senyei Györgynek üresen maradt helyét, aki félrevonult, remeteként élt bihari birtokán haláláig. Kazinczy Ferenc Érsemlyén született 1759. október 27-én. Korán érő, eleven eszű fiú volt. Apja Kazinczy József vagyonos nemes, a műveltség és a kor­szerű nevelés iránt fogékony ember, fiát is Nymodon neveltette. Az apai háznál latint, németet és vallástörté­netet tanult. Apja azt szeretné, ha ka­tonának készülne, később, mivel látja, nagy kedve van az olvasáshoz, teoló­giai pályára, vallási írónak szánja. Sá­rospatakon jár iskolába. Elmerül a te­ológiai tanokba, de visszariad a merev dogmáktól és inkább az antik szerzők írásaiban gyönyörködik, de szenvedé­lyesen' olvassa a korabeli német (Gessner) és a magyar írók műveit is (Gyöngyösi, Bessenyei, Mészáros Ignác). Kazinczy Ferenc Kazinczy Ferencné Török Sophie KAZINCZY FÉR ENC (1759-1831) Arcadia ego” — Árkádiában éltem én is .. . Kazinczy Árkádiát jelképnek fog­ta fel, mint a költői szépségek hazá­ját. A debreceniek viszont azt olvasták ki egy régi írásból, hogy Árkádia a marhapásztorok és a jó marhalegelők hazája. Ezen a debreceniek megsér­tődtek, és az ingerült vita személyeske­désbe fulladt. Kazinczy válaszában a szép ízlés nevében támadta a debrece­niek elmaradottságát, zsíros észjárását, parlagiasságát. A vitában tulajdonkép­pen ő győzött, de a túlzott általánosí­tásokkal a népiességnek azokat a fel­csillanó értékeit Is elvetette, melyek ké­sőbb Petőfi és Arany verseiben újból felszínre kerültek. A nyelvújítás mozgalmának újabb harcát lobbantja fel a Tövisek és virá­gok című epigramma-kötete és a Poé­tái episztola Vitkovics Mihály uramhoz című szatirikus verse. A dunántúli írók Somogyi Gedeon Mondolatával vála­szolnak Kazinczynak, melyben sértő és gúnyos módon olyan nyelvújítási szél­sőségeket is fejéhez vágnak, melyeket soha nem követett el. Erre Kölcsey és Szemere: Felelet a Mondolatra című összeállítással válaszol és a nyelvújítási harc újraéled. Később Kölcsey is szembefordul Ka­­zinczyval, aki az eredetiség igényét hangoztatja a fordítás ellenében. Ka­zinczy Kölcsey intelmeit megszívlelve az eredeti írások felé fordul. Emlékiratot ír, Az én életem címmel, melyet később Pályám emlékezete címen ad ki. Erdé­lyi útja ihleti az Erdélyi levelek megírá­sára. A nyelvújítási csatározásokat kom­promisszumra hajló tanulmánnyal zár­ja le: az Ortholágus és neológus ná­lunk és más nemzeteknél. (Tudományos Gyűjtemény, 1819). A fiatal nemzedék (Kisfaludy Károly, Bajza, Toldy, Vörösmarty) előretörésé-Még diákkorában édesanyja költségén kinyomat egy geográfiai kompiíáciát Kassán. Franciául tanul, rajzol és fes­­teget. Egyszóval a képzőművészetben is jártasságot szerez. Érdeklődése azon­ban egyre inkább az irodalom felé for­dul. Lefordítja és kiadja Bessenyei né­metül írt Der Amerikaner című művét és így személyes kapcsolatba kerül az íróval is. Báróczy Sándor forditásait és Baráti Szabó Dávid verseit lelken­dezve fogadja. A maga elképzelését látja bennük valóra válni. Főiskolai ta­nulmányai után Eperjesen lesz ügyvéd­gyakornok, majd Pestre kerül, hogy be­fejezze a törvénygyakorlatot. A pesti légkör nagy hatássá) van írói pályájá­ra. Ebben az időben itt tanul Batsányi, Dayka, Berzeviczy, Földi és Verseghy is. A haladó polgári eszmék és a nemzeti gondolat lelkes híve. Kapcsolatba ke­rül a szabadkőműves-mozgalommal is. A törvénygyakorlatok elvégzése után ha­zamegy és 1784-től 1786-ig Zemplén és Abaúj megye aljegyzője lesz. Majd gr. Török Lajos kassai kerületi tanfel­ügyelő mellé kerül iskolai felügyelőnek. Kassón élénk irodalmi élet alakul ki, csakhamar íróbarátokra is lel. Baráti Szabó Dáviddal és Batsányival társul-Kazinczy háza Széphalmon nak, hogy kiadják az első nagyjelen­tőségű irodalmi folyóiratot, a kassai Mogyar Museum-ot. A Martinovics összeesküvés leleplezé­sekor őt is letartóztatják, három hétig várja a halálos ítélet végrehajtását, de végül családja közbenjárására az íté­letet börtönbüntetésre változtatják. Bu­da, Brünn . . . Kufstein, Munkács . . . ezek rabságának egyes állomásai. Amint ő maga pontosan lejegyezte: 2387 na­pot töltött börtönben. Élményeit később megrázó hitelességgel írja le a Fogsá­gom naplója című művében. Kufstein vastag falain napokon át kopogtatott társainak a lélek halhatatlanságáról egy értekezést. Ha papírhoz jutott „oly­kor tűvel karcolta mondatait és rozs­daoldatot vagy a saját vérét használta tinta helyett" Kiszabadulása után, hogy családja mellőzését, maga kitaszítottságát elvi­selhetőbbé tegye, nemsokára megnő­­sült. Régi főnökének, Török Lajosnak le­ányát, Török Sophiet vette el, aki húsz évvel volt fiatalabb nála, de hűséges, méltó élettársa maradt haláláig. Bá­­nyácskán már előbb építtetett magának egy kúriát, melyet ő maga Széphollom­­nak nevezett el. Innen száll síkra a nyelv tisztaságáért, a „fentebb stíl!" dia­daláért. „A nyelvújítás a köztudatban összeforrt Kazinczy nevével. Pedig a nevezetes mozgalom a felvilágosodás és a német minták hatása alatt tőle függetlenül indult meg, fiatal korában ő inkább támadta, nyesegette szélső­ségeit." (Szerb Antal) Szívügye volt a nyelv, az irodalom, az új tehetségek istápolása. Csokonai és Berzsenyi levélben fordul hozzá ta­nácsért. ítéleteiben azonban sokszor el­fogult, az éteri magasiatokbó( nem is­meri fel azonnal Berzsenyi és Csokonai igazi értékét. A parlagiasság ürügyén a nemzeti lélekből feltörő természetes­séget, népi eredetiséget is elveti. A debreceniekkel tűz össze először, még pedig a Csokonai-nekrológ miatt, melyben Kazinczy Csokonai verseinek kiadatását vállalná, de ki szeretné ja­vítani a költő szerinte hibás verssorait. A debreceni baráti kör azonban ragasz­kodik a teljes és hű kiadáshoz. A má­sodik összetűzés mór hevesebb s ezt az irodalomtörténet az Árkádia-per né­ven ismeri. Kazinczy Csokonai leendő sírkövére e feliratot javasolja: „Et ín vei, az Auróra almanach megjelenésé­vel egyre inkább elveszti vezető szere­pét. Anyagi nehézségek is keserítik öreg napjait. Néha már a levelek portójá­nak kifizetése is nehezére esik. Á zemp­léni levéltár rendezéséért járó napidíj­ból éldegél. Élete vége felé még a Dunántúlra tesz egy utazást, de alig hogy hazaér, az 1831-es kolerajár­ványnak esik áldozatuk Kölcsey megható beszédben búcsúz­tatta az Akadémián: „Szellem vala ő, mely a tespedő egészet oly sokáig csaknem egyedül elevenítő; s lépcső, melyen egykorúi magasba hághassanak s a szerencsésebb maradék tetőre jut­hasson." Egyike volt a legszorgalmasabb leve­lezőknek. Levelezését az Akadémia 22 kötetben hozta nyilvánosságra. A szép­halmi mester irodalmi, nyelvújítási har­cai nem múltok el méltatlanul. Amint Halász Gábor: Kazinczy emlékezete cí­mű tanulmányának záró részében írja: „Hatása szétsugárzott, ha nagyon kü­lönbözően tört is meg az utódok lelké­ben. Egyszázad óta akarva — akaratla­nul minden magyar író adósa.” OZSVALD ÁRPÁD 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom