A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-13 / 41. szám
újságok szerkesztőségeit, itt van a főposta és számos kormányhivatal. Az elmúlt években a bankok, biztosító és kereskedelmi társaságok, szállodaipari vállalatok több impozáns 14—16 emeépületet emeltek. Colombo — bár jelenleg már mintegy 600 ezer lakosa van, a mi fogalmaink szerint meglehetősen vidékies jellegű település.’ Az említett toronyházakon kívül alig van néhány olyan épülete, amely kitűnne építészeti szépségével vagy különlegességével. Kivétel persze a volt kormányzói palota. A szép, tiszta és széles utcákat zömmel földszintes, verandás lakóházak, bungalók szegélyezik, s legtöbbször még a homlokzatukat is elborítja a bujazöld trópusi növényzet. Általában sok a pompás park, liget a városban. Ez alól csak a Slave Island (Rabszolgasziget) negyed kivétel, melynek elnevezése még az emberkereskedelem virágzásának idea tamilok hinduista szentélyei, a mórok mecsetei, az anglikánok és a katolikusok templomai mellett. A városról szóló legrégibb feljegyzések a híres arab utazótól, Ibn Batutától származnak, aki 1346-ban járt itt. Akkor Colombo a szigetnek még csak negyedik legnagyobb városa volt. A portugálok behatolása óta emelkedett jelentősége, akik itt erődöt emeltek. 1885-ben — ceyloni és indiai börtönökből hozott foglyok tízéves munkájával — készült el a kikötő ezernégyszáz méternél hosszabb, hatalmas gránittömbökből emelt mólója, védőgátja, merészen és mélyen benyúlva az Indiai-óceánba. A kikötőváros északi részén, az erőd közelében van az élénk forgalmú üzleti negyed. Itt találjuk a nagy áruraktárakat, a hazai és külföldi bankok, kereskedelmi vállalatok, a hajózási és légi társaságok irodáit, a legnagyobb jéből származik. Ma itt, a szorosan egymáshoz bújó, mállott falú házakban, az autók számára szinte járhatatlan, keskeny, kanyargós utcákban, sikátorokban élnek a város legszegényebbjei. Annál bujább a növényzet a Vihara Moha Devi parkban, a várostól kissé távolabb fekvő híres Cinnamon Gardenben (fahéjkertben) vagy a pompás Galle Face ligetben. Szívesen ismerkedtünk volna a vidéki élettel is, de időnk szűkre volt szabva, így be kellett érnünk azzal, hogy a Navarangahala Színházban megtekintettük az egyik amatőr tánccsoport színes, felejthetetlen előadását. A fahéj színű, ébenfekete hajú, formás szingaléz lányok szertartásos tánca, mely évszázadok hagyományait idézi, felejthetetlen élményt nyújtott. BENDA TAMÁS LÁTHATATLAN CIPŰNY0M0K A belügyminisztérium bűnügyekkel foglalkozó ügyosztályának vezető dolgozói a közelmúltban sajtóértekezletet tartottak. Az elgondolkoztató adatok és meghökkentő tények sorában általános derültséget váltott ki, amikor a bűnügyi rendőrség tisztjeinek egyike bejelentette: előfordult már olyasmi is, hogy a betörő a helyszínen felejtette a személyi igazolványát!... Már-már egy rosszmájú megjegyzés kívánkozott ki az emberből, amikor a rendőrnyomozó hozzáfűzte: az ilyesmi, természetesen, csupán egyedi eset — bár a bűnözők mindig a helyszínen „felejtenek" valami nyomot. Különösen azóta, hogy a tudomány és technika a bűnüldözés szolgálatában is egyre nagyobb teret hódít. Napjainkban, úgy látszik, már nem lehet eléggé körültekintő egy bűnöző. A tolvajok régebben a helyszínen hagyták az ujjnyomatukat, mire a szakemberek kidolgozták az ujjnyomatrögzítés és azonosítás módszereit. A daktiloszkópiával így a bűnüldözők erős és megbízható segítőtársat kaptak. Ma azonban minden valamire való betörő már kesztyűben dolgozik . . - Joggal merül fel hát a kérdés: vajon lehet-e azonosítani a kesztyűtől származó nyomokat? A prágai rendőrség szakembereinek nagy érdemük van abban, hogy jelenleg már a különböző bőr-, szövet- és gumikesztyűk nyomainak azonosítási módszerei is a nyomozószervek rendelkezésére állnak. így ha egy betörés helyén kesztyűnyomokat találnak, sok mindenre tudnak következtetni ebből . . . A körültekintő, gondos betörő, amikor elhagyja a kifosztott lakást, hátranéz, hagyott-e maga után lábnyomot. És ha nem, nyugodtan távozik. Pedig bőven lenne oka a nyugtalanságra! Ma már ugyanis egyre több országban használatos az úgynevezett halogramfelvevőkészülék, amelynek segítségével olyan cipőnyomokról készítenek felvételt, melyet szabad szemmel nem lehet látni s az eddig ismert technikai eljárásokkal sem lehetett láthatóvá tenni. E láthatatlan cipőnyomok fotófelvételének titka lényegében egyszerű: nagyon sok anyag — ha terhelésnek van kitéve — összenyomódik és eredeti állapotának visszanyerése időt vesz igénybe. Ezért a tetthelyen bizonyos időkülönbséggel két halogíamfelvételt készítenek, majd a két képet egymásra másolják. Az előzőleg terhelésnek kitett, majd eredeti állapotát visszanyert anyag más-más képet mutat a két felvételen. A képek egymásra másolásakor ez a különbség mutatkozik meg, és tökéletes nyomfelvételt ad. Még a gyakorlatlan bűnözők is jól tudják, hogy milyen veszélyes bármilyen apró nyomot hagyni a helyszínen. A betörők, fosztogatók óvatossága a bűnüldözőket arra kényszerítette, hogy egyre apróbb és apróbb nyomok után kutassanak. így került sor a mikroméretű anyagmaradványok vizsgálati módjának kidolgozására. Ha a tettes a helyszínen érintkezésbe kerül valamilyen tárggyal, arról különböző anyagok tapadnak rá és ugyanakkor ő is maradványokat hagy vissza a tárgyakon. Hazánkban is több bűnügy felderítésében használták fel sikeresen bizonyítékként ezeket a mikroméretű anyagmaradványokat. Hogy milyen számban maradnak ilyenek vissza, arra jellemző: az egyik emberölési ügyben lefoglalt zsebkendőn mintegy 500 elemi szálat és csaknem száz különböző színű műanyagszemcse-féleséget találtak. Egy tettes — bármennyire óvatos is - a mikraméretű anyagmaradványok mellett szagokat is hagy maga után. A nyomkövető kutya alkalmazása ma már hosszú múltra tekint vissza a kriminalisztikában, de a szagokkal foglalkozó odorológia a legújabb nyomozási tudományágak közé tartozik. A Szovjetunióban az elmúlt években kiterjedt vizsgálatokat folytattak az emberi szagok összetételének feltárására, s ma már ezek egy műszer segítségével felfoghatók és több évre konzerválhatok. De a „halogramfotózás" vagy az odorológia még távolról sem minden! A kriminalisztikának állandóan újabb meg újabb feladatokat kell megoldania, ezért egy csöppet sem meglepő, hogy a bűnüldözéssel foglalkozó lengyel tudósok például körömnyomok azonosításával foglalkoznak. Megállapították, hogy a köröm belső oldaláról a hosszanti barázdák jól felismerhetők, egymástól való távolságuk, egyéni részleteik sajátos rajzolatot mutatnak, amelyekben hat esztendő elmúltával sem következik változás. Ennek a módszernek alkalmazása, speciális esetekben, azóta már több más országban is bevált. Érdekes, hogy Svájcban füllenyomatok alapján derítettek fel tetteseket. A fül méreteinek, formájának és rajzolatainak ugyanúgy sajátosságai vannak, mint az ujjlenyomatoknak. Sőt, az ilyen füllenyomatok a szakembernek még többet is elmondanak. Következtetni lehet belőlük a fejformára, a testmagasságra és még a jobb- vagy balkezességre is! A füllenyomatok mellett a kriminalisztikai szaklaboratóriumok dolgozói kidolgozták az orr-, a homlok- és az ajaknyomok azonosításának módszereit is. amelyek indokolt esetben perdöntő bizonyítékként szolgálhatnak bírósági tárgyalásokon. Mert ki hinné például, hogy egy eldobott csokoládédarab is tud „vallani"? Évekkel ezelőtt történt, hogy ismeretlen tettesek kiraboltak egy peremkerületi cukrászdát. A rendőrség a helyszíni szemlén egy csokoládédarabot talált, rajta jól kivehető harapásnyomokkal. Kereken öt évvel később más bűncselekmény elkövetése miatt letartóztatott két fiatalembert, akiket korábbi betörésekkel is gyanúsítottak. Fogazatukról gipszmintát vettek, és a torkosság nyoma súlyos terhelő bizonyíték lett ellenük. Felderítés, bizonyítás, megelőzés - ma már mindhárom területen tudósok, technikai szakemberek segítik a bűnüldözést. Persze, hiba lenne lebecsülni a bűnözők találékonyságát, akik mindig is túl akartak — és akarnak — járni a nyomozók eszén, A kézi nagyítótól a mikroméretű anyogmaradványok rögzítéséig azonban hatalmasat fejlődött a kriminalisztika, és a bűnözőknek minden fondorlatosságuk ellenére egyre nehezebb „lépést tartani" ezzel a fejlődéssel. Mindez talán azt jelenti, hogy megszűnőben van a bűnözés? Nem valószínű, hiszen mindig lesznek emberek, akik saját tökéletességükben vagy a véletlenben bízva a paragrafusok árnyékába kerülnek. Ami viszont biztos: a tettes mindig hagy nyomot. És hovatovább egyre többet. . . 17
