A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-13 / 41. szám

Magyar szerzők műveit aránylag gyakran kiadták Csehorszógboo. Nemcsak Jókai Mór kedvelt történelmi regényeit, hanem a magyar klasszikusok közül elsősorban Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond műveit, amelyeknek gyűjteményes kiadása a Klasszikusok Könyvtára sorozatban je­lent meg. Szeretik Csehországban Ko-KAREL CVEJN: mutatják a szabadságért folytatott harcait o magyarságnak, ennek az Európa közepén élő, kissé egzotikus Bármikor fellapozom Móricz önélet­rajzi elemeket tartalmazó, a debreceni gimnáziumban játszódó regényének, a Légy jó mindhaláligrtak lapjait, mely 1920-ban jelent meg s Magyar­­országon mindig a szerző legkedvel­tebb művei közé tartozott, körülleng a régi Ausztria—Magyarország gimná­ziumai diákéletének légköre, omely Megismerkedett vele, mint olyan szerzővel, aki ezt a könyvét közvetle­nül a Magyar Tanácsköztársaság bu­kása után, a fehérterror legnagyobb tambolása idején írta. A magyarországi kommünnel, bár fenntartásai voltak a proletárdiktatúra keménységével szem­ben, lelkesen egyetértett és publiciszti­­katlag támogatta — ezért vasra verve MÓRICZ ZSIGMOND ÉS CSEHORSZÁG rinthy Frigyes humorát, ismerik Illés Endrét s újobbon Örkény Istvánt ked­velték meg, különösen a Macskajáték és a nálunk Egyperces humoreszkek címen közzétett rövidebb lélegzetű írásai révén. A köttök közül már a múlt század óta ismert Petőfi, akinek költeményei mindig újabb és újabb fordításban jelennek meg. továbbá Arany János, aki gyokron gyógyíttatta magát Karls­­bodban; a mi generációnk egyik leg­kedveltebb magyar költője Tóth Árpád, a Tátra, s Ady Endre, a forradalom dalnoka, újobbon pedig Weöres Sán­dor. akinek költeményeiből nemrég jelent meg egy terjedelmes válogatás cseh nyelven. De természetesen más szerzők müvei is megjelennek fordítás­ban, akiknek nevét hosszú lenne fel­sorolni. És persze egyike a legkedveltebb és legtöbbet kiadott magyar íróknak Móricz Zsigmond, akinek éppen most ünnepeljük századik születési évfordu­lóját. Szeretném itt néhány szóval felvá­zolni, miben látom számunkra Móricz jelentőségét, mi az oka, hogy a cseh olvasó éppen Móricz Zsigmondot kedvelte meg annyira. Könyvei ugyonis fontosak nálunk Magyarország, a de­mokratikus és forradalmi Mogyarország megismerése szempontjából, ezért is olyan pozitív a cseh olvasó viszonya az íróhoz. Művei tartalmukkal és irányzatukkal közelebb hozzák a cseh olvasóhoz a magyar történelmet, ennek tragikus időszakait, amikor a magyarság a nyu­gati civilizációt védelmezte a tatár hordák és az oszmán törökök ellen, azt a magyar történelmet, amely sok vonatkozásban annyi hosonló vonást mutat a miénkkel. S ugyoncsok meg­nemzetnek, feltárva .Európa szivének“ kérdését, mely oly közeli a cseh olva­sóhoz, s a közös harc egyes szokaszait, különösen az 1848-as szabadságharcét, s ebben Kossuth szerepét. Emellett ter­mészetesen demokratikusan megnyilvá­nul a szlovákokhoz való pozitív viszony. Nem kell, azt hiszem, külön meg­említenem és részletesen kifejtenem, hogy Móricz mesteri tollal oly érzéke­nyen meg tudta rojzolni a magyar föld, különösen a hajnali s az éjszakai puszta szépségeit Hogy írásaiban és rojzaibon Móricz mindig nagy súlyt helyezett a nép. o pásztorok s a két­kezi munkások jellemének megfigyelé­sére, folklórjára és betyár-elemeket felmutató dalaikra, ellentétbe állítva az .úri murival“, az élősködők dzsentri befolyású úri allűrjeivel, omelyek be­folyással voltok a hivatalnokok vilá­gára. Az Úri muriban, hogy csők egyetlen példát említsek, Móricz felejthetetlenül festi meg a puszta bóját, különösen a gyöngéd leányokba emlékeztető daru hajnali vadászatának leírásával. Felejt­hetetlenül megkapó az olvasó számára az a mód. ahogy Móricz írásaiban a moga szeretetreméltóságában és kü­lönlegességében a magyar nőt meg­festi. Az író minden alkalommal magosra becsüli a munkának s a dolgozó embernek, mint minden társadalmi érték alkotójának jelentőségét, omit számos idézettel bizonyíthatnék. Ezen az úton azután előre tudta látni Ma­gyarországnak a fejlődését, Mogyar­­orszógnak, amely a felszabadulás és a szocialista forrodolom után Európa kertjévé lesz. így az író és forradalmár eszményei elválaszthatatlanul összekapcsolódnak humánus, demokratikus céljaival. még az első Csehszlovák Köztársaság­ban is érezhető volt. Az a szorgalmas vidéki kisdiák közülünk is bárki lehe­tett. Akórcsok Nyilas Misit, minket is meghatott Edmondo d'Amicis regény­hősének, A szív .firenzei kis írnokának" édesbús története, akárcsak Misi, mi is átéltük a diákélet olykor szomorú kalandjait, az első szerelmet és csa­lódást. az első találkozást a közösség­gel, mely nem mindig volt a legneme­sebb. Mintho o mi Fróőa Srámekunk Ezüst szél című regényének kicsengése ismétlődnék itt meg, kissé más síkon. Azért is említem ezt a regényt, mert ez volt Móricz első regénye, omely 1936-ban cseh nyelven megjelent, a nácik áldozatává lett Antonín Straka fordításában, éspedig magának Mó­­ricznak az előszavával, a magyar—cseh barátság csodaszép bizonyítékával s a világon minden jóindulatú és béke­­szerető ember barátságának még szebb bizonyítékával, mert a szerző szavait idézve: „Ebben a könyvben érzem a legvilágosabban oz emberi szolidaritás iránti vágyat." — „Mi az oka, hogy oly nehezen fejlődik az ember? Mi annak az oka, hogy az emberek nem képesek megérteni egy­mást?" Miért nem tudnak testvéri job­bot nyújtani egymásnak, miért vakok a legfontosabb kérdésekkel szemben, s tűnik fel azután a felnőtt értelmetlen lényként a gyermek lelkében? Hogyan lehetséges, hogy a felnőtt nem érti meg a gyermek kérdő tekintetét? Ugyanezeket o kérdéseket nálunk például Jiíi Wolker, a költő is felve­tette. így tehát ez a regény a szerző szerint .kissé önéletrajzi, kissé álmo­dozás, de különösen a gyermeklélek tragédiája" volt az, amelynek révén a cseh olvasóközönség megismerke­dett Móricz Zsigmonddal. csendőrszuronyok között vezették el —, s a legnagyobb büntetéstől való féle­lem mintha visszatükröződnék Misinek, a kisdiáknak, valamiféle szörnyű vihar áldozatának tragédiájában, mint ahogy az a szerző esetében volt aki okkor szintén .olyan naiv és gyermeki szen­vedésen" ment át, melyet akkor más­ként, mint egy gyermek közvetítésével nem fejezhetett ki, amint azt maga írja. Érdekes példája ez tehát az egyéni élmények kifejezésének s egyszersmind a védelemnek az üldözés súlyos idő­szakában. Mi, Móricz könyveinek csehszlovákiai barátai, ma. születésének centenáriu­mán megrendültén idézzük fel, hogy a harmincas években a népeink kultu­rális közeledésének elősegítésén mun­kálkodva Csehszlovákiában tett utazá­sai számos kellemetlenséggel jártak a számára, amikor jobboldali támadások céltáblájává lett a Horthy-Mogyar­­orszógon. Igen, Móricz Zsigmond egyike mo szocialista összefogásunk, a magyar­­csehszlovák barátság kiemelkedő feje­zeteinek, a barátságnak, mely a szo­cializmus építésével mindkét országbon lépésről lépésre erősödik és mélyül. S így, az egyik legkiemelkedőbb magyar humanista író centenáriumára emlékezve, örülünk ennek a mai nagy alkalomnok, a közeledésnek a szocia­lizmus és a béke táborának kereté­ben. xxx Karel Cvejn egyetemi tanár, műfordító előadása a Szabolcs—Szatmár Megyei Móricz Emlékbizottság által ez év jú­niusában Nyíregyházán megrendezett nemzetközi műfordítói tanácskozáson hangzott el, mely alkalomból az Emlék­bizottság Karel Cvejnnek a Móric i­­emlékplakettet adományozta. Molnár László két verse: A KÖ ÉNEKE VARJAK nem hitted hogy kő vagyok szirtek alatt elhagyott kősivatag kómezó kőkoszorús temető eldobsz vízen pattogok nem hitted lásd kő vagyok álmaimból itt marad egy kőhullású pillanat fekete madárhad károgó rémhírhangok szállnak fölöttem hullnak a hóra buknak a földre bújnak a ködbe fekete gyászhuszárok hóra boruló álmok télbe feledő vágyak jégbe temető szárnyak hess előttem hess felettem hess az ágról rügy fakadj FOTO: KONOZSI 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom