A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-13 / 41. szám
IIAIJjOTTIJK OLVASTUK LÁTTUK KÖNYV Az antik kultúra remekei Szlovákiában Az Ars Slovaca Antiqua sorozat legújabb kötetének szerzője Dr. Títus Kölnik régész, a Nyitrai Régészeti Intézet tudományos munkatársa. A könyv sokéves, áldozatos régészeti gyűjtő és tudományos munkájának keresztmetszete is egyben. A szerző könyvében (Skvosty antiky na Slovensku) a Szlovákia területéről előkerült római emlékeket mutatja be (gazdag fényképanyaggal illusztrálva), többek között azzal a céllal is, hogy a művészetet kedvelő nagyközönség megismerje a római kultúra hazai emlékeit. Ha visszapillantunk közel 2000 év távlatába, akkor a következő kép tárul a szemünk elé: az időszámításunk kezdete körüli években a római birodalom egészen a Dunáig terjesztette ki határait. Pannónia tartomány megszerzésével a birodalom tovább erősödött. A rómaiak a Duna mentén fokozatosan kiépítették híres erődrendszerüket, a limes romanust, amely tulajdonképpen erődített táborok sora, s amely a későbbiek folyamán védte a tartományt a Duna északi partján (a Barbaricumban) lakó germán népek — kvódok, markomannok — támadásaitól. A római légiók többször is megfordultak ezeken a területeken, például büntető hadjáratok alkalmával is. Ennek a Dunától északra fekvő területnek (a mai Szlovákia) a római emlékanyagával foglalkozik a könyv szerzője. A mai Szlovákia területéről igen sokszínű, gazdag római kori leletanyagot ismerünk. Ezek az emlékek egyrészt a légiók katonái által, másrészt kereskedelmi úton jutottak el az említett területre. E kor ötvöseinek,, fazekasainak, szobrászainak munkáit ma is megcsodáljuk. Szép kiállítású, díszített terra sig illata (vörösmázas kerámia) edények, ruhakapcsolótűk (fibulák), bronz ládikaveretek és kulcsok, az egyes császárok pénzei, bronzkancsók, szarkofágok, bizonyítják e művészet sokoldalúságát. Az utóbbi évek szlovákiai régészeti ásatómunkájában nagy gondot fordítottak a római emlékek feltárására. Jelenleg is folyik (és előreláthatóan huzamosabb ideig tart majd) például az Izsa község melletti leányvári római katonai tábor feltárása. Ma Szlovákia múzeumaiban gazdag római anyagot őriznek. A könyv szerzője is kilenc múzeum és tudományos intézmény anyagából válogatta a könyv képanyagát. Ezeknek egyike a komáromi Dunamenti Múzeum, amelynek római kori gyűjteménye a leggazdagabbak közé tartozik Szlovákiában. Trugly Sándor Így élt Móricz Zsigmond Kiss Tamás monográfiáját a nagy magyar realista író születésének századik évfordulójára adta ki a budapesti Móra Könyvkiadó. Ebben az évben a szokottnál talán mi is többet foglalkozunk Móricz Zsigmonddal — az író életével és műveivel. Azt hiszem, részünkről a legnagyobb tisztelgés Móricz szelleme előtt az lehet, ha regényeit, novelláit, cikkeit s a róla szóló tanulmányokat kezünkbe vesszük, figyelmesen elolvassuk. Kiss Tamás Móriczmonográfiája ugyancsak jó eszköze lehet tisztelgésünknek. Az említett életrajzi mű a népszerű így élt sorozatban jelent meg. S bár a kötet a Móriczról szóló gazdag tanulmányok, kiváló monográfiák után nem nyújthat nagyon sok új és tudományos ismeretet (egyébként a sorozat célja sem ez), a könyvet mégis érdemes elolvasnunk. Kiss Tamás műve „hasznos és szórakoztató". A szerző tisztelettel, kellő őszinteséggel és meleg szeretettel ír Móriczról — gazdag pályájáról, irodalmi alkotásairól. Igyekszik mindent tárgyilagosan, a valóságnak megfelelően elénk tárni, megvilágítani. Részletesen foglalkozik az író gyermekkorával, diákéveivel, családi körülményeivel, újságírói tevékenységével, irodalmi és emberi kapcsolataival. Kellő hitelességgel szól például Móricz házasságáról, a Tanácsköztársaság ideje alatt végzett munkájáról, Adyhoz fűződő viszonyáról, az író öregkoráról stb. Kiss Tamásnak rövid életrajzi művében is sikerült gazdag, színes és értékes portrét festeni irodalmunk legnagyobb alakjáról, a századeleji magyar valóság legkiválóbb krónikásáról, a „kisemberek szószólójáról". Úgy gondoljuk, a szerzőnek elsősorban Móricz emberi jellemének, írói magatartásának bemutatása, érzékeltetése sikerült a legjobban. A művek elemzését is csak ennek a célnak megfelelően végezte el az író. Végezetül szólnunk keli a gazdag, jól megválasztott képanyagról is, amely kiválóan illusztrálja a könyvet, megfelelően kiegészíti a mondanivalót. Csáky Károly HANGLEMEZ Kodály emléklemez Kodály Zoltán — századunk magyar zenéjének világhírű egyénisége, alkotóművészetével, tudományos munkájával, tanári működésével olyan magyar zenei műveltség megteremtésén fáradozott, melynek az egész nép részese. „Cél: magyar zenekultúra" írja 1947- ben, 100 éves terv című cikkében. Pedagógiai munkásságával világszínvonalra emelte a magyar zeneoktatást. Hangszalagra rögzített beszédeiből, nyilatkozataiból, előadásaiból értékes hanglemez jelent meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gondozásában. A lemezről Kodály Zoltán felejthetetlen sajátos hangján, remek stílusban — minden mondatán érezzük, hogy az Akadémia Nyelvművelő Bizottságénak elnöke szól hozzánk — tudományról, művészetről, nevelésről beszél. Az első oldalon az alkotásról, a pályakezdést meghatározó körülményekről vall, zenei anyanyelvűnk érdekében folytatott küzdelméről. 1903 őszén kereste fel Vikár Bélát, hogy tájékoztassa szándékáról, a népdalgyűjtésről, itt ismerkedett meg a fonográffal. Első gyűjtéséből 15 oldal jelent meg, erre figyelt fel Bartók, ekkor ismerkedtek meg. Rendkívül érdekesen mondja el Kodály a közös gyűjtő-kutató munka kezdeteit: „Eleinte csak az elveszett régi dallamokat kerestük. De látva a falu népét, az ott kallódó sok tehetséget és friss életerőt, feltetszett egy, a népből újjászületett művelt Magyarország képe. Ennek megvalósítására rászántuk életünkét." A lemez második oldala Kodály gondolatait tolmácsolja művekről, élményeiről s a zenei neveléssel kapcsolatos elveiről. A gazdag dokumentációs anyagból jelentős rádiónyilatkozatait, beszélgetéseit teszi közzé a lemez szerkesztője és rendezője Mátyás János. Hallhatjuk a Bajor Televíziónak a zenei nevelésről készült filmjével és a Francia Rádió Háry János előadásával kapcsolatos német illetve francia nyelvű nyilatkozatainak lényeges részleteit. A lemezt archív felvételekből átvett zenei betétek teszik teljessé - részleteket hallhatunk Kodály zeneműveiből, népdalfeldolgozásaiból. Hallhatjuk a Psalnjus Hungaricus (Op. 13. — 1923) befejező részét az Állami Hangversenyzenekar Budapesti Kórusának előadásában, a szerző vezényletével. Kodály eredeti fonográfhengeres gyűjtéséből megszólal egy bukovinai parasztdal is 1914-ből. Méltó záróakkordként a Fölszállott a páva című zenekari mű befejező részlete csendül fel. A hanglemez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy közel» kerüljünk az egész világon ismert, nagyrabecsült s népünk kultúrájánaík elévülhetetlen tekintélyt szerző Kodály Zoltánhoz. Polák Margit KIÁLLÍTÁS Teodor Lugs kerámiái A Slovnaft Kisgazdájában a nyár végén Teodor Lugs 1958—1979 között készült válogatott ónmázas kerámiaszobraiból és dísztárgyaiból összeállított kiállítást tekinthetett meg a művészetkedvelő közönség a bratislavai Városi Galéria rendezésében. A kiállított 35 alkotást technikai kivitelezés szempontjából két különálló csoportba lehet sorolni. A hét dísztárgy elsősorban színdús festőiességével, egy síkba tömörített dekorativitásával tűnik ki, míg a fazekaskorongon készült 28 plasztikát körvonalrajza teszi jellegzetessé. Technikailag sokoldalúan képzett, magabiztosan kivitelező alkotóművészként ismertük meg Teodor Lugs szobrászművészt, aki témáit kimeríthetetlen forrásból, a természetből meríti. Nemcsak a négy évszak jellemző mozzanatait örökíti meg allegorikuson, de humorizált állatfiguráinak témáját is a természet élővilágában találja meg. Teodor Lugs sajátságos életszemléletét ezen a tárlaton nemcsak kiállított művei tárták fel hatékonyan. Egyéniségének tökéletesebb megismeréséhez jelentős mértékben járult hozzá az ez alkalomból kiadott katalógus; ebben önmagáról vall egy beszélgetésben, melyet 2ela Grojciarovával folytatott. Lehel Zsolt Fellini Az asszonyok városa eimü filmjének több mint kétszáz női szereplője van. A Mastroianni alakította tanár egyszer csak, utazása közben, a városba érkezik... Képünkön: Marcello Mastroianni és Bernice Stegers Az asszonyok városában. Ezt a gyerekénekest Michael Lordnak hívják. Állítólag elég jó hangú ahhoz, hogy egy zenekar első számú embere legyen, ám az ö ambíciói nagyobbak ennél. Ö ugyanis éneklés közben ránézéssel és érintéssel gyógyít, mint a propaganda mondja: már vakokat is látóvá tett. Az amerikaiak tódulnak koncertjeire, pláne a betegek, Michael bankbetétje pedig rohamosan gyarapodik. Ez a sakkjátszma 56 lépésnyit tartott, azután remivel végződött, azaz összeomlott, mert mindkét cica túl nagy súllyal nehezedett a sakktáblára. 8
