A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-13 / 41. szám

IIAIJjOTTIJK OLVASTUK LÁTTUK KÖNYV Az antik kultúra remekei Szlovákiában Az Ars Slovaca Antiqua sorozat leg­újabb kötetének szerzője Dr. Títus Köl­nik régész, a Nyitrai Régészeti Intézet tudományos munkatársa. A könyv sok­éves, áldozatos régészeti gyűjtő és tu­dományos munkájának keresztmetszete is egyben. A szerző könyvében (Skvosty antiky na Slovensku) a Szlovákia terü­letéről előkerült római emlékeket mu­tatja be (gazdag fényképanyaggal illusztrálva), többek között azzal a cél­lal is, hogy a művészetet kedvelő nagy­­közönség megismerje a római kultúra hazai emlékeit. Ha visszapillantunk közel 2000 év távlatába, akkor a következő kép tárul a szemünk elé: az időszámításunk kezdete körüli években a római biro­dalom egészen a Dunáig terjesztette ki határait. Pannónia tartomány meg­szerzésével a birodalom tovább erősö­dött. A rómaiak a Duna mentén foko­zatosan kiépítették híres erődrendsze­rüket, a limes romanust, amely tulaj­donképpen erődített táborok sora, s amely a későbbiek folyamán védte a tartományt a Duna északi partján (a Barbaricumban) lakó germán népek — kvódok, markomannok — támadásai­tól. A római légiók többször is meg­fordultak ezeken a területeken, például büntető hadjáratok alkalmával is. En­nek a Dunától északra fekvő terület­nek (a mai Szlovákia) a római emlék­anyagával foglalkozik a könyv szerzője. A mai Szlovákia területéről igen sok­színű, gazdag római kori leletanyagot ismerünk. Ezek az emlékek egyrészt a légiók katonái által, másrészt kereske­delmi úton jutottak el az említett terü­letre. E kor ötvöseinek,, fazekasainak, szobrászainak munkáit ma is megcso­dáljuk. Szép kiállítású, díszített terra sig illata (vörösmázas kerámia) edé­nyek, ruhakapcsolótűk (fibulák), bronz ládikaveretek és kulcsok, az egyes császárok pénzei, bronzkancsók, szar­kofágok, bizonyítják e művészet sok­oldalúságát. Az utóbbi évek szlovákiai régészeti ásatómunkájában nagy gondot fordí­tottak a római emlékek feltárására. Jelenleg is folyik (és előreláthatóan huzamosabb ideig tart majd) például az Izsa község melletti leányvári római katonai tábor feltárása. Ma Szlovákia múzeumaiban gazdag római anyagot őriznek. A könyv szer­zője is kilenc múzeum és tudományos intézmény anyagából válogatta a könyv képanyagát. Ezeknek egyike a komáromi Dunamenti Múzeum, amely­nek római kori gyűjteménye a leg­gazdagabbak közé tartozik Szlovákiá­ban. Trugly Sándor Így élt Móricz Zsigmond Kiss Tamás monográfiáját a nagy ma­gyar realista író születésének századik évfordulójára adta ki a budapesti Móra Könyvkiadó. Ebben az évben a szokottnál talán mi is többet foglal­kozunk Móricz Zsigmonddal — az író életével és műveivel. Azt hiszem, ré­szünkről a legnagyobb tisztelgés Móricz szelleme előtt az lehet, ha regényeit, novelláit, cikkeit s a róla szóló tanul­mányokat kezünkbe vesszük, figyelme­sen elolvassuk. Kiss Tamás Móricz­­monográfiája ugyancsak jó eszköze lehet tisztelgésünknek. Az említett életrajzi mű a népszerű így élt sorozatban jelent meg. S bár a kötet a Móriczról szóló gazdag ta­nulmányok, kiváló monográfiák után nem nyújthat nagyon sok új és tudo­mányos ismeretet (egyébként a soro­zat célja sem ez), a könyvet mégis érdemes elolvasnunk. Kiss Tamás műve „hasznos és szórakoztató". A szerző tisztelettel, kellő őszinteséggel és me­leg szeretettel ír Móriczról — gazdag pályájáról, irodalmi alkotásairól. Igyek­szik mindent tárgyilagosan, a valóság­nak megfelelően elénk tárni, megvilá­gítani. Részletesen foglalkozik az író gyermekkorával, diákéveivel, családi körülményeivel, újságírói tevékenységé­vel, irodalmi és emberi kapcsolataival. Kellő hitelességgel szól például Móricz házasságáról, a Tanácsköztársaság ideje alatt végzett munkájáról, Adyhoz fűződő viszonyáról, az író öregkoráról stb. Kiss Tamásnak rövid életrajzi művé­ben is sikerült gazdag, színes és érté­kes portrét festeni irodalmunk leg­nagyobb alakjáról, a századeleji ma­gyar valóság legkiválóbb krónikásáról, a „kisemberek szószólójáról". Úgy gondoljuk, a szerzőnek elsősor­ban Móricz emberi jellemének, írói magatartásának bemutatása, érzékel­tetése sikerült a legjobban. A művek elemzését is csak ennek a célnak meg­felelően végezte el az író. Végezetül szólnunk keli a gazdag, jól megválasztott képanyagról is, amely kiválóan illusztrálja a könyvet, meg­felelően kiegészíti a mondanivalót. Csáky Károly HANGLEMEZ Kodály emléklemez Kodály Zoltán — századunk magyar zenéjének világhírű egyénisége, alkotó­művészetével, tudományos munkájával, tanári működésével olyan magyar ze­nei műveltség megteremtésén fárado­zott, melynek az egész nép részese. „Cél: magyar zenekultúra" írja 1947- ben, 100 éves terv című cikkében. Pedagógiai munkásságával világ­­színvonalra emelte a magyar zene­oktatást. Hangszalagra rögzített beszédeiből, nyilatkozataiból, előadásaiból értékes hanglemez jelent meg a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat gondozásában. A lemezről Kodály Zoltán felejthetetlen sajátos hangján, remek stílusban — minden mondatán érezzük, hogy az Akadémia Nyelvművelő Bizottságénak elnöke szól hozzánk — tudományról, művészetről, nevelésről beszél. Az első oldalon az alkotásról, a pá­lyakezdést meghatározó körülményekről vall, zenei anyanyelvűnk érdekében folytatott küzdelméről. 1903 őszén ke­reste fel Vikár Bélát, hogy tájékoztassa szándékáról, a népdalgyűjtésről, itt ismerkedett meg a fonográffal. Első gyűjtéséből 15 oldal jelent meg, erre figyelt fel Bartók, ekkor ismerkedtek meg. Rendkívül érdekesen mondja el Kodály a közös gyűjtő-kutató munka kezdeteit: „Eleinte csak az elveszett régi dalla­mokat kerestük. De látva a falu né­pét, az ott kallódó sok tehetséget és friss életerőt, feltetszett egy, a népből újjászületett művelt Magyarország ké­pe. Ennek megvalósítására rászántuk életünkét." A lemez második oldala Kodály gon­dolatait tolmácsolja művekről, élmé­nyeiről s a zenei neveléssel kapcsolatos elveiről. A gazdag dokumentációs anyagból jelentős rádiónyilatkozatait, beszélgetéseit teszi közzé a lemez szerkesztője és rendezője Mátyás Já­nos. Hallhatjuk a Bajor Televíziónak a zenei nevelésről készült filmjével és a Francia Rádió Háry János előadásá­val kapcsolatos német illetve francia nyelvű nyilatkozatainak lényeges rész­leteit. A lemezt archív felvételekből átvett zenei betétek teszik teljessé - részle­teket hallhatunk Kodály zeneműveiből, népdalfeldolgozásaiból. Hallhatjuk a Psalnjus Hungaricus (Op. 13. — 1923) befejező részét az Állami Hangverseny­­zenekar Budapesti Kórusának előadá­sában, a szerző vezényletével. Kodály eredeti fonográfhengeres gyűjtéséből megszólal egy bukovinai parasztdal is 1914-ből. Méltó záróakkordként a Föl­­szállott a páva című zenekari mű be­fejező részlete csendül fel. A hanglemez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy közel» kerüljünk az egész világon ismert, nagyrabecsült s népünk kultúrájánaík elévülhetetlen tekintélyt szerző Kodály Zoltánhoz. Polák Margit KIÁLLÍTÁS Teodor Lugs kerámiái A Slovnaft Kisgazdájában a nyár végén Teodor Lugs 1958—1979 között készült válogatott ónmázas kerámia­­szobraiból és dísztárgyaiból összeállí­tott kiállítást tekinthetett meg a mű­vészetkedvelő közönség a bratislavai Városi Galéria rendezésében. A kiállított 35 alkotást technikai ki­vitelezés szempontjából két különálló csoportba lehet sorolni. A hét dísztárgy elsősorban színdús festőiességével, egy síkba tömörített dekorativitásával tűnik ki, míg a fazekaskorongon készült 28 plasztikát körvonalrajza teszi jellegze­tessé. Technikailag sokoldalúan képzett, magabiztosan kivitelező alkotóművész­ként ismertük meg Teodor Lugs szob­rászművészt, aki témáit kimeríthetetlen forrásból, a természetből meríti. Nem­csak a négy évszak jellemző mozzana­tait örökíti meg allegorikuson, de hu­morizált állatfiguráinak témáját is a természet élővilágában találja meg. Teodor Lugs sajátságos életszemléle­tét ezen a tárlaton nemcsak kiállított művei tárták fel hatékonyan. Egyénisé­gének tökéletesebb megismeréséhez jelentős mértékben járult hozzá az ez alkalomból kiadott katalógus; ebben önmagáról vall egy beszélgetésben, melyet 2ela Grojciarovával folytatott. Lehel Zsolt Fellini Az asszonyok városa eimü film­jének több mint kétszáz női szereplője van. A Mastroianni alakította tanár egyszer csak, utazása közben, a város­ba érkezik... Képünkön: Marcello Mastroianni és Bernice Stegers Az asszonyok városában. Ezt a gyerekénekest Michael Lordnak hívják. Állítólag elég jó hangú ahhoz, hogy egy zenekar első számú embere legyen, ám az ö ambíciói nagyobbak ennél. Ö ugyanis éneklés közben rá­nézéssel és érintéssel gyógyít, mint a propaganda mondja: már vakokat is látóvá tett. Az amerikaiak tódulnak koncertjeire, pláne a betegek, Michael bankbetétje pedig rohamosan gyara­podik. Ez a sakkjátszma 56 lépésnyit tartott, azután remivel végződött, azaz össze­omlott, mert mindkét cica túl nagy súllyal nehezedett a sakktáblára. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom