A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-14 / 28. szám
HALLOTTUK OLVASTUK LÁTTUK TELEVÍZIÓ Mire megvénülünk Horváth Ádám azzal próbálta igazolni a Magyar Rádió és Televízió-újság számára adott interjújában az újabb Jókai-adaptációt, hogy eme, s további sorozatokkal korrigálni szeretnék azt a tévhitet, miszerint a nagy magyar mesemondónak csak a közkézen forgó tíz-tizenöt regénye értékes és időtálló alkotás A szándék dicséretes. Bizonyos, hogy a páratlan méretű Jókai-életműben számos, mindeddig méltatlanul elfeledett vagy nem eléggé közismert érték rejlik, ám szolgálatot csak úgy tehet az ügyben bárki, ha valóban értékeket segít napvilágra, s valóban segít, nem pedig illúziókat rombol. Mert a hatrészes Mire megvénülünk sorozat esetében nyilvánvaló az illúzió-rombolás. Egyrészt: mert a tévéváltozatból (szükségszerűen) méginkább kiderült, hogy mennyire nem a legjobb Jókai-írások közül való ez a sablonos, szentimentális történet, másrészt: ha már Jókai százegynéhány esztendővel ezelőtt így irta meg, a kordivatnak hódolva, regényét, ahogyan megírta, egy ma, tehát a huszadik század hetvenes éveinek a leg végén készült tömegkommunikációs változatnak, ha mii egyáltalán jogosultsága, akkor az, hogyan rejtse el az eredeti írás gyöngéit, kordivat-diktálta, múlandó értékeit, nem pedig az ellenkezője, tudniillik, hogy méginkább felnagyítsa, premier plánba hozza azokat. Mert ez történt az adott esetben, a sorozat utolsó része még az előbbi öt folytatás bizonyos erényeit is megkérdőjelezté. Mert ha már Jókai úgy látta jónak, hogy Shakespeare módjára tömegmészárlást rendezzen a végén s boldog-boldogtalant lemészároltat, vajon a televíziónak miért kellett ezt a naiv, még a Jókai mércéjével mérve is megkérdőjelezhető, nyilvánvalóan a könnyzacskókra számot tartó romantikát még inkább tetézni azzal, hogy a meggyötört néző kénytelen legyen végig szenvedni legalább négy-öt kedvenc „hősének" a végvonaglását? Világos, hogy éppen az ellenkező eljárás lett volna a helyénvaló és a célravezető: ha a rendező nem is tud már e rettentő vérengzéssel mást cselekedni, legalább próbálja azt a kellő mértékben háttérbe szorítani, s más korszerű, a realista követelményeknek inkább megfelelő vonásokat kihangsúlyozni, előtérbe hozni. Az adaptáció, ki tudja miért, sajnos, nem ezt tette. S a szereplők hűségesen követték a rendező instrukcióit. Sárvári Győző szüntelen világfájdalma egyre elviselhetetlenebb lett az egyes epizódok szaporodásával, s ugyancsak megmosolyogtató volt a Juhász Jácint jobb sorsra érdemes cigányharamiája, Kern András, Almási Éva, Márkus László abszolút ördögi rossz, s Velez Olivia, Safranek Károly vagy Sárvári abszolút angyali jó figurái. Cselényi László KÖNYV „Emlékezzünk régiekről Évezredek zsúfolódtak-torlódtak egymásra abban a néhány rövid órában, amíg felajzott kíváncsisággal, egy szuszra olvastam végig a tudós régészprofesszor, László Gyula „ Emlékezzünk régiekről. . című, kitűnően, mert a tudománynépszerűsítés aranyszabályainak szellemében megírt könyvét, a népszerű Képes Történelem sorozat egyik legújabb darabját. A nagyközönség érdeklődésére számot tartó kiadvány, mint azt szerzője írja, „három feladatot vállal: röviden ismerteti a régmúlt felderítésére szolgáló tudományok munkamódját; ismerteti a Kárpát-medence őstörténetét az ősembertől a honfoglalásig, és végül ismerteti a magyar nép kialakulását, honfoglalását, a magyar fejedelemség megszilárdulását és az államalkotó Géza fejedelem életét." A régész munkájáról című nagyobb fejezetben László Gyula az archeológia műhelytitkaiba avatja be az olvasót. szól arról, hogy kik és mik segítenek a régésznek, mi módon fogható vállatóra a múlt, miképpen állíthatók össze újra egésszé a régmúlt idő-cserepei. Az ősembertől a honfoglalásig terjedő fejezet megismertet a vértesszőlősi és a budai műveltséggel, az átmeneti kőkor vadászemberével, az úikőkorban kialakult földművejéssel és állattartással, az anyagi alap fölé boltozódó szellemi felépítmény korai formáival: a vallással és művészettel; szól a réz és arany korának műveltséghordozó népeiről, a szkítákról, keltákról, dákokról; elemzi Pannónia és Dácia. a római tartományok társadalmi szokásait, gazdaságát és művészetét; beavat a népvándorlás forgatagába, a kváok, gólok, gepidák és más germán törzsek életébe; fölvázolja a honfoglalás előzményeit, köztük az oly sokat vitatott székely-hun kérdést s a „kettős honfoglalás" László Gyula-i tételét is. mely szerint „a 670-ben bejött késő avarok, azaz onogurok nyelve nagyrészt már magyar kellett, hoav legyen" (105. old.). Számtalan érv szól e föltételezés helyessége mellett, ugyanakkor azonban sok még a rejtély is; ám annyi bizonyos, hogy a kérdés megnyugtató, tudományos megoldása a magyar régészet egyik legizgalmasabb majdani fejezetét ígéri Az Árpád magyarjai, a honfoglalás és az államalapítás című fejezet népünk eredetmondáival, az uráli őshaza kérdéseivel, a magyarokra vonatkozó mohamedán, bizánci, orosz és nyugati forrásokkal ismerteti meg az olvasót. Szól a kalandozások koráról, a magyar nagycsalád mindennapi életéről, anyagi műveltségéről, Géza nagyfejedelemről, az államalapítóról, aki történelemszemléletünkben kissé mostohán került mindeddig fia, I. István árnyékába. Külön kell szólnunk a kiadvány képanyagáról. Szobrok, kultikus tárgyak, bronz préselőmintók, aranyszarvasok, viaszfreskók, pénzek, remek ékszerek, ivócsészék, áldozati üstök, edények, övveretek, tarsolylemezek, kardok fotói kápráztatják el az olvasót, aki új ismeretanyaggal és új művészi élményekkel gazdagodva tűnődhet egy sort a világ folyásán, régi idők régi embereinek ma is eleven emlékén. (zalabai) A gyönyörűség dalainak kezdete (Óegyiptomi szerelmes versek) A fiú: „Nővérem orcája tüzes csillag, bőre vakító, ajkáról méz pereg, ha beszél. Szemével megragad, nyakláncával gúzsba köt, gyűrűjével megbélyegez." A lány: „Mikor átölelem, mikor átölel engem, akárha illattal kennének, olyan érzés." Ősi, időtálló, több mint három évezredes egyiptomi verstöredékekből idézem e sorokat, amelyek idillikus hangon énekelnek egy rég letűnt világról, a szerelem örökké változatlan érzelmi hangulatáról és másról. Boldog vagy boldogtalan házaspárok viszonyáról, megcsalt kedvesek bánatáról, az egymást fivérnek és nővérnek szólító egyiptomi fiú és lány könnyes vágyakozásáról, varázsló főpapok, fáraók és szépasszonyok életéről, a testvérházasság „tisztaságáról" és a Napról, amely Egyiptom felett ősidők óta teljes pompával ragyog. A papiruszon, kő- és cserépdarabokon fennmaradt verstöredékek gyűjteménye, akárcsak a szikomorfa lombja vagy a lehelet-puha vászonnal, illatoskönnyű huzattal felékesített fehér nyoszolya - titkokat őriz. Pontosabban titkokat sejtet meg. Mert az egyiptomi irodalmi alkotásokat észrevehető tartózkodás jellemzi. A versek is csak a célzásokig jutnak. „Elmennél tőlem, amikor testemben felolvad a szerelem?" — sóhajt fel az édes italtól mámoros lány a nádkalyibában, amikor fivére bárkába ül. „Nem tagadom meg a vágyam" — szól a fiú, s a következő sorokban már Memphisz felé tart az olvasó. Finom, tiszta versek gyűjteménye A gyönyörűség dalainak kezdete. Nyelve egyszerű, kerüli a mitológiai elemek széles körű alkalmazását. Aki ismeri az ókori héber irodalom gyöngyszemét, az Énekek énekét, bizonyára sok hasonlóságot talál a költemények szóképei között. A kötet eredeti óegyiptom szövegeinek nyersfordítását Kákosy László készítette, a műfordító Molnár Imre volt. (g. szabó) Daloló abc Szívem szerint „Gyermekek gyermekeknek" vagy mondjuk „Gyermekek egymás közt" címet adtam volna ennek a könyvnek. Miért? Azért, mert a magyar nép „gyermeksége, gyermeklelke" van e könyv lapjaira letéve, gyermekded-tisztán, a hóeséshez hasonlatosan. Igen, a Daloló abc-ben a magyar nép lelkének egyik csücske énekel fel, amely őrző és megtartó szépségével egyben egyik csúcsa is a léleknek, méghozzá úgy, hogy annak forrásához gyerekek járulnak, és merítve belőlük megtörténik a varázslat, a csodálatosság módján. Ugyanis, a könyv készítője, Forrai Katalin 24 magyar gyermekdalt és mondókát adott át kísérletképpen az óvodásoknak, rajzolnák le, amit a dalok világa elénekelve-elmondva fölidéz bennük. S az eredmény? Egy tiszta, mitológiaion hiteles, szép és színes világteremtés, olyan, amilyenre - valljuk csak be - egyedül a gyerek képes, de örüljünk is, mert a gyerek képes erre. Olyannyira, hogy e zavarbaejtő, egyszerre komoly és derűs teremtés láttán hajiunk a megállapításra, hogy új meg új mítoszok megteremtésére csak a ,,gyermeki" állapotba kerülő népek, nemzetek képesek. A Zengő- és a Tréfás abc után gyerekeink tehát egy Daloló abc-veI gyarapodtak-gazdagodtak. A könyvben a dalocskák és mondókák kottái is megtalálhatók, s az óvodából zömével mór ismert szövegek és dallamok jó szolgálatot tehetnek a kis elsősöknek. Kiegészítésül csak annyit, hogy óvodás kor előtt is nyugodtan használható a könyv, énekelhetők a dalocskák kétéves gyerekeknek is, haszonnal, eredménnyel és gyönyörűséggel. Tudom, mert kipróbáltam. Tehát nemcsak kis elsősöknek és tanítóknak ajánlható, hanem minden kisgyerekes szülőnek is. Kulcsár Ferenc A közelmúltbon elhunyt amerikai színész, Humphrey Bogart dublöre, Robert Sacchi játssza egy nagy sikerű könyvből készült film főszerepét. A könyv címe: Férfi Bogart arcával. A 49. genfi autószalonon mutatták be a Sbarro-cég legnagyobb és legdrágább, valamint legkisebb és legolcsóbb automobiljait. A maxikocsi, a „Royale" Bugatti típusú, nyolchengeres luxusjármü, kistestvére, a Baby- BMW ötven köbcentis és kétütemű motor hajtja. Egy svéd gyár „nyugdíjazta" a bádog konzervdobozokat és hatéves kísérletezés eredményeként polipropilén konzervdobozokkal jelent meg a piacon. Az újfajta dobozok súlya csupán egyharmada a bádogdobozokénak, a négyszögletes forma pedig kedvezőbb helykihasználást tesz lehetővé. 8
