A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-22 / 38. szám
A NEGYEDI MŰVELŐDÉSI HÁZ VEZETŐJÉNEK HOZZÁSZÓLÁSA napra, a kulturális rendezvények pedig vasárnapra esnek. Nos, ha ez esetben kifogást emelnek a társadalmi szervezetek, akkor joggal, mert minden kulturális, rendezvény szempontjából az ideális a szombat délután vagy este. mert a közönség nyugodtan időzhet a vasárnapi pihenés reményében, de már vasárnap mindenki a hétfőre, a munkára gondol. Ennél a kérdésnél le kell szögezni, hogy a kultúrháznak elsősorban a kultúrát keli szolgálnia. És nem lehet egyenlőségi jelet tenni a szolgáltatások és a kulturális akciók közé. Már csak azért sem, mert a kultúrház nem a szolgáltatások, de a szó szoros értelmében a kultúra háza. És ezért előnyben kell részesíteni a kulturális akciókat, a társadalmi szervezetek tevékenységét. Véleményünk az, hogy lakodalmat lehet tartani kávéházban illetve a vendéglátóipari üzemek helyiségeiben is és nem föltétlenül a kultúrházban. Mi elhisszük, hogy a lakodalom lényeges bevételt jelent a kultúrháznak, azonban ezt a kérdést a jövőben a nemzeti bizottság 'költségvetésében kell megoldani. Ami a kultúrhóz használati diját illeti, itt természetesen meg kell különböztetni azokat a rendezvényeket, ahol belépti díjat szednek, és másképp kell elbírálni azokat az akciókat, ahol nincsenek beléptidíjak, mint például taggyűlések, ideológiai és népművelési előadások stb. Ezzel kapcsolatosan a gyakorlatban is érvényt kell szerezni az 1978-ban Bojnicén a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériuma rendezésében megtartott értekezlet következtetéseinek. Ez az értekezlet hivatva volt megtárgyalni a nemzetiségi kulturális szervezetek és a nemzeti bizottságok kulturális létesítményei közötti kapcsolatok kérdését. Itt hangsúlyoznunk kell, hogy a nemzetiségi kulturális szövetségek - közöttük a CSEMADOK is - központi szinten a Szlovák Szocialista Köztársaság közvetlen irányítása alatt állnak. Ebből kifolyólag a CSEMADOK járási és helyi szervezetei az illetékes nemzeti bizottságok irányítása alá tartoznak. Szükséges, hogy ezen elv szellemében rendeződjék a CSEMADOK szervezetek és a kultúrházak viszonya is, mind a tevékenység irányításában, mind a kultúrház használatának kérdésében. Ezt célozták a politikai értekezleteken elfogadott következtetések is. Ami a Szőttes ottani fellépését illeti, azt hiszszük, ez egyedülálló az együttes szerepléseinek történetében. A legvalószínűbb az, hogy a rendezők az együttes fellépésének napját rosszul választották meg. Ellenkező esetben elképzelhetetlen, hogy mindössze néhány ember jelent volna meg az együttes fellépésén. Mivel a Művelődési Ház vezetőjeként dolgozom Negyeden, községünk lakói figyelmeztettek a »Kerítés - nem mindenütt" című cikkre, amely az Önök lapjának 11. számában jelent meg. A névvel jelzett riportíró, Zs. Nagy Lajos bevezetőben a családi házak bekerítésével foglalkozik. E tényből kiindulva arra a gondolatra jön, hogy megállapítsa, nincsenek-e községünk lakói között is ún. »lelki gátak". Mivel ezeket a .kerítéseket" kereste községünk lakói - tehát nem a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai — között, kötelessége lett volna tájékoztatásért ez ügyben a község — tehát nem a CSEMADOK helyi szervezet - vezetőségéhez fordulni. A CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége csak a saját tevékenységéről jogosult tájékoztatást nyújtani — semmiképpen sem az egész község viszonylatában ! Továbbá egy olyan sokéves kultúrmunkás, mint Zs. Nagy Lajos szerkesztő informátora, Pásztor Ferenc biztosan tudja (legalábbis tudnia kellene), hogy a községnek megvan az ún. „egységes kulturális-nevelési tevékenységi terve". A Negyedi Hnb tanácsának megbízásából ezt a Művelődési Ház dolgozza ki és hagyatja jóvá a hnb tanácsával. A Művelődési Ház ennek alapján jelentős időelőretartással levelet küld a társadalmi szervezeteknek, amelyben tájékoztatja őket a kulturális-nevelési tevékenységnek a község párt- és állami szervei által jóváhagyott terve fő feladatairól. Az átiratban ugyanakkor felkéri a szervezeteket, hogy bizonyos határidőn belül küldjék meg a következő évi munkatervüket. Mivel az egységes kulturális-nevelési tevékenységi terv kidolgozása szintén határidőre kitűzött feladat, és egyes szervezetek terveiket nem kompletizálva (időpontok feltüntetése nélkül) késedelmesen vagy egyáltalán nem küldik meg — ezeknek a szervezeteknek az akciói azután nem kerülnek be az egységes kulturálisnevelési tevékenységi tervbe. Az említett szervezetek aztán az év folyamán valamely akciót akarnak szervezni és az utolsó pillanatban van szükségük a kultúrház helyiségeire. Mivel azonban a kultúrház nem rendelkezett anyagi ellátottsággal, s annak ellenére, hogy szocialista társadalmunk jelentős összegeket fektet be a kultúrába, még most sem erős oldala ez a kultúrháznak, a kultúrhóz helyisé-Lakodalom volt a kultúrházban: 1977. január 22-én 1977. április 16-án 1977. április 23-án 1977. május 21-én 1977. május 28-ón 1978. január 21-én 1978. február 4-én 1978. március 4-én Nyilvános tárgyalás 1978. szeptember 8-án Lakodalom szeptember 9-én Lakodalom 1978. szeptember 30-án ■ Mulatság 1979. április 14-én Mulatság 1979. február 10-én Ami a kultúrház használati díját illeti, amit „szintén" fizetni kell - a tények a következők: egy rendezvény alkalmával 311,54 korona értékű energia (villanyáram, szén, fűtőolaj) fogy el, s a kultúrház használatáért bevétellel járó akció esetén (amikor belépődíjat szednek) 350,- koronát kell fizetni, és a rendezők számára rendelkezésre áll 6—7 helyiség és a színpad. A negyedi Művelődési Ház 1977- ben 46, 1978-ban 26 különböző CSEMADOK-rendezvényt tartott, az idén pedig eddig 3 ilyen akciót tart nyilván. Az utóbbi időben a szervezet évzáró taggyűléseit, énekkarának próbáit és író-olvasó találkozóit a mozi könyvtári részében tartja. Ennek ellenére az ezekkel a rendezvényekkel kapcsolatos energiakiadásokat a Művelődési Ház fedezi, mivel a mozi ennek kezelésében van. A CSEMADOK helyi szervezetétől ebben az időszakban beszedett díjak a következők: 1977 - 937,- korona. 1978 - 652,50 korona és 1979-ben 350,korona. A kultúrház legutóbbi hasz-8 V TJHH ni »v rwMmm «£•» j ľ! IIMHK ^ -SiKBí ’ [X íl A Rikkony-zenekar balról jobbra: József, Tibor. Ernő, Rikkony József, az apa és a prímás, Gyula, Pali, Gyuszi és a Palika pedig a temérdek átvirrasztott éjszakán sokszor feljajdult a lelke. Nem tudta azt senki, milyen viharok dúlnak a lelkében, amikor kézbe fogta a hegedűjét és odaállt a zenekara elé. Helyette hegedűje sírta el a bánatát. így siratta a párját, aki örökre elhagyta, ugyanakkor azonban másokat megvigasztalt és elgyönyörködtetett. A zenekara előtt állva mindig felragyogott a szeme, mint a gyémántkő, mert egész életét gyerekeinek felnevelése mellett a muzsika töltötte ki, benne kereste és találta meg életének az értelmét. Gyerekeiből becsületes emberek és kitűnő zenészeket nevelt, akik nem lettek hűtlenek egymáshoz, nem szóródtak szét a nagyvilágban, pedig kölön-külön mindegyikük megállna a saját lábán. Hogy mégis mi tartja őket össze? Ügy vélem, egymás megbecsülése, tisztelete és szeretete. Maradandó nyomot és élményt hagyott bennük az apai ház emberséges légkörének a melege. Együtt vannak, együtt alkotják a gei a szabad időpontokban több alkalommal kiadásra kerülnek magánszemélyek számára lakodalom rendezése céljából, s az ilymódon szerzett pénzeszközöket a kultúrház fejlesztésére fordítjuk - mintha csak szándékosan éppen ezen időpontok iránt mutatkozik érdeklődés. Ami a művelődési otthonnak a lakodalmak előtt és után kulturális célokra való felhasználását illeti, Pásztor Ferenc ismét téves információkat ad. Felsorolok példákat: Kulturális tevékenység: esztrád 1977. január 23-án színielőadás április 17-én színielődás április 24-én színielőadás május 22-én Ady-vetélkedő május 29-én Jednota évzáró taggyűlés január 22-én a testnevelési egylet évzáró taggyűlése február 5-én nőnapi ünnepség nyugdíjasoknak március 5-én színielőadás szeptember 10-én mulatság október 1-én színielőadás április 15-én asztalitenisz-torna február 11-én nálatáért kivetett díjat a szervezet eddig nem utalta át. Az utolsó bekezdéshez csak enynyit: Nem tudom, le lehet-e bontani a „lelki gátakat" azzal, hogy „meghirdetjük" kulturális akció „bojkottját" csak azért, mert ezt (az ezzel a tevékenységgel megbízott) állami népművelés rendezi és nem a CSEMADOK helyi szervezete. Megint egy példára hivatkozom. A bratislavai „Szőttes" együttes 1978. május 6-ón nem tudott fellépni, mert (a CSEMADOK helyi szervezetének bizottsági tagjai között is személyesen végzett) propagálás ellenére a rendezvényen csak (úgy látszik, nem tájékozott) két személy jelent meg. 1978-ban magyar nyelven rendezett két akcióra a negyedi Művelődési Ház 4995,- koronát fizetett rá, amit annak ellenére, hogy fejlett szocialista társadalomban élünk, nem engedhetünk meg magunknak! Kelt Negyeden, 1979. április 4-én. Elvtársi üdvözlettel MICHAL ZIMA, a negyedi kultúrház vezetője zenekart: az apa, öt fia és a két Rikkony-unoka, Palika és Gyuszika. Tavaly Bratislavában a Slovkoncertnél letették a működési engedélyhez szükséges vizsgát. A zenekar évek óta rendszeresen szerepel a CSEMADOK rendezvényein. Legutóbb például a Daloló Ipolyvölgye járási dal- és táncünnepélyen kísérték nagy sikerrel a Magyar Rádió és Televízió énekeseit: Szentendrei Klárát, Hubay Bertalant, Madarász Katalint és Puskás Sándort. S ha már a sikerekről esett szó, okvetlenül ide tartozik, hogy gyakran szerepelnek a bratislavai rádióban és televízióban különböző folklórműsorokon kísérik az énekeseket, táncosokat. Nemrégiben Prievidzán léptek fel a „Látogatás a Klubban“ című műsorban. Befejezésül mit is kívánhatnék a Rikkony-családnak, mint azt, hogy sose apadjon ki a nótás kedvük, s hogy még sokáig gyönyörködtessék muzsikájukkal a zenekedvelők százait és ezreit. LOVICSEK BELA 7
