A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-01 / 35. szám

betegség következtében kihullott a ha­ja. Nos, a leányt 6-8 hétig kezelték a Bánfi-hajszesszel, és - teljesen ki­nőtt a haja. A szerrel egyébként saját laboratóriumunkban is kísérleteket végzünk. Illatosítani szeretnénk Bánfi András találmányát. Emellett kémiai ellenőrzéseket is végzünk.- Hogyan kell a Bánfi-szeszt hasz­nálni? A szesszel naponta jó erősen be­dörzsöljük a fejbőrt, s ezt a művele­tet mindaddig folytatjuk, amíg el nem érjük a kívánt eredményt. Többnyire 3-6 palack Bánfi-hajszesz szükséges egy kiadós kúrához. Még egyszer hangsúlyozom azonban, hogy semmi esetre sem csodaszer Bánfi találmá­nya. Sem a feltaláló, sem a Herbária nem garantálja, hogy a kezelés után újra kinő a haja minden páciensnek. Az azonban bizonyos, hogy a Bánfi­­hajszesz az esetek 50-50 százalékában elősegíti az új haj növekedését. Egy dologra kell csak figyelemmel lenni. A hajszesz napfényre érzékeny vegyi anyagot is tartalmaz. Nem ajánlatos tehát erősebb napfényben használni. Legjobb, ha ősszel vagy télen kúráljuk vele a fejbőrt.- Úgy hallottam, hogy külföldön is érdeklődnek a Bánfi-találmány iránt. Többek között Kaliforniából is írtak a feltalálónak. Miért nem exportálják te­hát?- Valóban nagy az érdeklődés. Nemcsak az európai, de a tengeren­túli országokból is kapunk ajánlato­kot. Egyelőre persze csak tárgyalunk. Említettem már, hogy a feltaláló és a Herbária szakvizsgálatot is folytatta­­tott a Bánfi-hajszesz hatásának meg­állapítása céljából. Magam is felke­restem az egyik legilletékesebb fóru­mot, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinikáját. Dr. Rácz István professzortól a klinika igazgató főorvosától a következő tájé­koztatást kaptam:- A Bánfi-hajszeszt hosszabb időn keresztül vizsgáltuk és hatását pá­cienseken .s kipróbáltuk. Hogy nem valami különleges csodaszer, az ter­mészetes dolog. Példa vagyok erre magam is, majd egy fél évig kentem a szerrel a fejem, s lám mégsem nőtt ki a hajam. A vizsgálat eredménye azonban pozitívumokat is hozott. Meg­állapítottuk többek között, hogy a fagy­­gyúmirigyek betegsége miatti hajhul­lás és kopaszodás kezelésére a szer alkalmas. És ha korai stádiumban kezdjük el a fejbőr kezelését, okkor megszüntethetjük a hajhullást és a ké­sőbbi kopaszodást. Klinikánkon vizs­gáltuk és vizsgáljuk még ma is a má­sik „hajnövesztőszernek”, a Patienciá­­nak is a hatását. Mindkét találmány­ról az a véleményem, hogy összeha­sonlíthatatlanul jobbak az évszázadok óta gombamód szaporodó csodasze­reknél. A Bánfi-szeszt használók fi­gyelmét magam is felhívom azonban arra, hogy az erős napfény ártalmas lehet a fejbőrre. Három olyan sze­mélyt is meg tudnék nevezni, aki bőr­gyulladást kapott e figyelmeztetés be nem tartása miatt. Mit tehetne mindezekhez hozzá még e riport Írója? Legfeljebb csak annyit, hogy az egykor kopasz Bánfi András ma már kinőtt hajjal örül az életne'k! NEUMANN JÁNOS Prandl Sándor felvételei Folytatása „Margit néni és a Patien­­cia* címmel következő számunkban. 1. - Ősszel már vidéken is árusítjuk a Bánfi hajszeszt - dicsekedett Zsi­dó János igazgató 2. Tumultus a Rákóczi úti Herbária üzletben. 3. A Herbária laboratóriumában na­ponta ellenőrzik a hajszesz minősé­gét. 4. Ahol ősszel és télen kilométernyi hosszú sorok várakoznak a Bánfi hajszeszre HÁROMSZÖG 3. Edit este azonban hiába várta fér­jét, hogy korábban hazajöjjön. Miki, a házőrzőkutya csak fél fiz körül uga­tott föl, hangos csaholással értesítve a ház népét arról, hogy megérkezett a gazda. Pista felesége vállára tette a kezét: — Edit, képzeld micsoda véletlen .. . összeakadtam a . . . — és hosszas, ügyetlenül bonyolult magyarázkodás következett arról, hogy kilépve munka­helyéről, az utcán véletlenül össze­akadt egy régi ismerősével, elugrottak egy sörre s aztán alaposan elbeszél­gették az időt. Annál inkább, hogy a vendéglőben a sógorral, Ferivel is ta­lálkozott. így lett öreg este, amikorra elindultak hazafelé. A hétvége úgy telt, mint sokszor máskor azelőtt. Mintha Pistának soha nem lettek volna a furcsa el-elmara­­dásai. Szombaton reggeli után Esztike nagy porfelhőt verve maga körül nekilátott a takarításnak, Edit a zöldségesben foglalatoskodott, a legidősebb gyerek fát vágott, a kisebbik fiú meg Pista pedig a konyhában sürgölődött, ilyen­kor szombat—vasárnap ő szokott főzni, és amilyen ételbe belefogott, rendre nagyszerűen sikerült. • • • Vasárnap délután jóllakotton pihent a család. Nyugalom, csönd borult a házra. Edit kelt föl a leghamarabb, estig még sok tennivalója volt a varrógép körül, mert másnap reggel néhány kész munkadarabbal várták a ruhagyár­ban. Férceit, varrt, vasalt; oldódott benne az elmúlt napok feszültsége. Lehetséges, hogy csak az agyonhaj­­szoltság ,az idegesség játszott vele és alaptalanul gyanúsítgatja Pistát a hűt­lenséggel. Kora délután vendég érkezik. Az öccse, Feri kopogtat be a ve­randaablakon. Erről-arról beszélgetnek. — Pistával mi van? — kérdi hirtelen a férfi. — Mi lenne? Semmi különös. Emlí­tette, hogy tegnapelőtt összefutottatok. — Igen. Meg is ünnepeltük egy kan­csó borral. Pista még külön is ivott két-három decit. De úgy látszik, nem neki való a szesz. — Miért? — össze-vissza fecsegett. — Mit? Feri az ajkába harapott, csak kis­vártatva szólt: — Azt, hogy milyen romantikus dolog egy huszonkét éves lánnyal csókolózni. ■ Edit nem válaszolt. Az öccse szólt újra: — Hát ez a helyzet. Talán jobb, ha tudod. Pista — aki mitsem tudott Feri láto­gatásáról — este Edit mellé bújt az ágyban, fejét a tenyerébe hajtva aludt el. Másnap reggel az asszony össze­csomagolta az elkészült munkadarabo­kat, bevitte a ruhagyárba; onnan a férje munkahelyére indult. Máskor is előfordult, hogy néhány percre be­benézett hozzá, ismerte Pista munka­társait is, úgyhogy nyilván nem lesz feltűnő, ha egy rercsak ott terem. Bizonyságot akart szerezni és úgy érezte, hogy azt csak ott találhatja meg. Amikor belépett férje szobájába, a szokott barátságos üdvözlés helyett afféle hökkent csönd fogadta. Pedig mielőtt ajtót nyitott volna, a szobában élénk beszélgetés folyt, Pista kollégái­nak vitája egészen a folyosóra hallat­szott. De most mindenki elhallgatott és várakozva pillantott rá. — Pista? Hol van Pista? — kérdezte. — Álszaladt a levelezésbe, mindjárt itt lesz . . . A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN § EMBERI SORSOK Editnek föltűnt, hogy le sem ültetik, mint máskor. Pár pillanat múlva nyílt az ajtó. Egy fiatal, szőke lány jeíent meg az ajtónyílásban. Vékony ajka szinte csak jelzésnek tűnt a szeme viszont lerek volt és mosolygós. Egyszerű szoknya-pulóvert hordott, minden dísz nélkül. Szorosan mögötte föltűnt Pista is. Az asszony tudta, azonnal tudta, hogy ez az a lány. A fiatal lány, Marika, télen került a vállalathoz. Már néhány hónapja ült az íróasztal mögött, amikor Pistá­nak föltűnt. Pedig semmi különös, vagy megragadó nem volt rajta a fiatalsá­gán kívül. De ügyes és dolgos volt. Pista gyakran bízott rá válaszlevele­ket a vezérigazgatóság vagy a testvér­üzemek részére, ő csak ráfirkantotta a lényeget a válaszra váró levél aljára, a többit Marika játszva megoldotta. Egy alkalommal valamivel előbb ment be az irodába. Nyomott hangu­latban ébredt, ráadásul Edit a szokott­nál kevesebb zsebpénzt adott neki. Igaz, ha nem nyugszik bele, többet is kaphatott volna; aznap azonban nem volt kedve az efféle csatározáshoz. Otthon mást sem hall, mint törlesztés, kamat, az új kerítés költségeinek hát­raléka . .. Pedig jó lenne eg -egy ba­ráttal meccsre menni, utána .ölhörpin­­teni néhány pohár bort valahol. Mielőtt belépett a szobájába, eszé­be jutott, hogy a fizetésből nála ma­radt kétszáz korona, ezzel megtoldhat­ja a szűkös zsebpénzt. Kicsit felvidult ettől. Amikor kinyitotta a szobaajtót, látta, hogy Marika már az íróasztal mellett ül és az irattartókat rendezgeti. Érdekes, eddig még egyszer sem találta vonzónak a lányt, most azonban valahogy szebben ragyogott a tekin­tete. Egy hirtelen ötlettel megdicsérte a szemét. A lány élénken rápillantott: — Komolyan mondja, főnök? Ettől ő is megélénkült, mert a lá­nyon kívül senki sem szólította őt fő­nöknek; s valószínűleg Marika is in­kább csak a közöttük lévő korkülönb­ség miat. — Ki ilyen derűsen szőke maguknál? — Az édesanyám. — Hát az édesapja? Dolgozik még, vagy már nyugdíjas? Marika szűkszavúan válaszolgatott. Pista egy óvatlan pillanatban megfogta a lány kezét és erősen ránézett. A lány nem mozdult, végül ő vonta vissza a kezét. Még mindig hatással vagyok a nők­re — nyugtázta jólesően és tovább­lépett egy merész ajánlattal: — Találkozzunk holnap reggel. Sétá­lunk egyet. Mari készséggel bólintott. És Pista másnap újra korábban ment be. , (Folytatjuk.), 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom