A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-07 / 27. szám
TUDOMÁNYTECHNIKA KGST-VETÖMAGKÖZPONT A leningrádi növénytermesztési tudományos kutatóintézet különleges gyűjteménye 250 ezer léle vetőmagból áll. A KGST állandó mezőgazdasági bizottsága a Vavilov Intézetet jelölte ki a különböző fajták összegyűjtésére, nyilvántartására. A szocialista országok szakemberei közös erővel nagyobb terméshozamú új fajták előállításán dolgoznak. VÁNDORLÓ FÖLDRENGÉSEK A Közép-Ázsiában az elmúlt 250 évben észlelt földrengések adatait elemezve a Szovjet Tudományos Akadámia geofizikai intézetének munkatársai elkészítették a vizsgált területen a következő néhány évtizedben várható szeizmikus tevékenység prognózisát. A történeti, geológiai és geometriai adatokat vizsgálva arra az érdekes következtetésre jutottak, hogy az erős földrengések epicentruma folyamatosan „vándorol" a földkéreg törésvonalainak zónái mentén. Minden egyes vándorlási ciklus legalább száz évig tart. A két legnagyobb törésvonalzónában a földrengések fészke (epicentruma) mintegy évi öt kilométeres sebességgel vándorol, eltolódik. Ez a megállapítás lehetővé teszi, hogy meglehetős pontossággal előrejelezzék a várható erős földrengések színhelyét. Nemrégiben különleges geofizikai kutatóközpont létrehozását határozták el a földrengések előjeleinek tanulmányozására az adott területen. ÖRÖK FOGPÓTLÁS Svéd fogorvosok újfajta módszerrel és anyaggal próbálják „örökre" rögzíteni a műlogsort: titánból készült csavarral az állkapocscsontig hatolnak, és az így készített járatba behelyezik a híd alapját alkotó pilléreket. A titán alapcsavar befogadja az élő csontszövetet, nem keletkeznek kötőszöveti tasokok, gyulladások a fog mellett. NAPELEM-PALETTA A korrózióálló aluminium keretre szerelt 36 darab szilícium napelem négyzetcentiméterenként száz milliwatt erősségű napsugárzás esetében összesen 15 watt energiát ad. KŐSZIKLA TÖRTÉNELEMKÖNYVEK A lütland-lélszigeten épült XII. századi templom feltárása során napfényre került történelmi emlékek értékes segítséget nyújtanak a dán nemzeti múlt jobb megértéséhez. A norvég nyelvű, kőbe vésett feliratok arról adnak hírt, hogy az emlékoszlopot az egységes dán állam első királyának, öreg Gormnak és hitvesének, Thyrének fia, Kék Fogú Harald emelte szülei emlékére, akiknek a templom alatti sirkamrákból földi maradványaik is előkerültek. KÖZPONTI FOTÉSES KUKORICAFÖLDEK Az Agroterm elnevezésű kooperáció az ipar és a mezőgazdaság új típusú együttműködése: a neurathi hőerőmű löld alatti vezetékhálózaton hőt ad a szomszédos kukoricaföldnek. így nemcsak ámulatos terméseredményekre, többszöri betakarításra nyílik mód, hanem akár az NSZK-ban soha nem látott trópusi növényeknek is meleg otthona lehet ez a vidék. A VÉNUSZ ELVESZETT HOLDJA Azok az első eredmények, amelyeket a Venyera—11 és a Venyera-12 jelzésű szovjet űrszondák juttattak a földi irányító központba a Vénusz bolygó légkörének elemzésével kapcsolatban, alátámasztani látszanak azt a feltevést, hogy a Merkur bolygó egykor a Vénusz holdja volt. Ha ez valóban így volt, akkor ezzel megmagyarázható lenne, hogy a Vénusz és a Föld — annyira hasonlatosak egymáshoz méretben és helyzetben — miért különböznek olyan nagy mértékben egymástól napjainkban. Az egyik legfőbb különbség az a két bolygó között, hogy a Vénusz egy napja — tengelyforgási periódusa — kereken 118 földi napig tart. Valamennyi bolygónak hasonló forgási sebességgel kellett kezdenie életét, így a Vénuszra rendkívüli fékező erőknek kellett hatniok. Az egyik lehetséges magyarázat erre a fékezési folyamatra az, hogy a Merkur egykor a Vénusz holdja volt, majd hirtelen megszökött pólyájáról és elfoglalta jelenlegi helyzetét, mint önálló független bolygó. Annak következménye, hogy egykor a Merkur holdként keringett a Vénusz körül, a nagyobb gázkióramlás lehetett a Naprendszer létezésének korai időszakában, és így az argon—36 és argon—40 izotópok arányának lényegesen nagyobbnak kell lennie o Vénusz légterében, mint a Földében. Azoknak a gózkromatográfoknak a méréseredményei, amelyeket a szovjet űrszondák a Vénusz felszínére juttattak, arra vallanak, hogy ez az arány valóban nagyobb a Vénuszon, mint a Földön. A Szigma elnevezésű gázkromatogróf egyébként sok szempontból szokatlan volt. Egyebek között sokkal kisebb méretű és súlyú volt, mint a megszokott laboratóriumi berendezések, érzékenysége mégis rendkívüli mértékű volt. Hosszú időt töltött felfüggesztett állapotban, majd perceken belül meg kellett kezdenie működését - a földhöz kötött műszereknek ehhez napokra van szükségük. Még bizonyos időbe telik, amíg ellenőrzik és behatóan elemzik az űrszondák leszállása során a Vénusz légkörében végzett kilenc mérés eredményeit. De máris jó okunk van feltenni, hogy a szovjet Venyera-szondák küldetése révén új adatokhoz jutottunk a bolygók fejlődéséről. A TEST HŐMÉRSÉKLETE OLVASÓNK kérdez ORVOSUNK válaszol „Milyen a rendes testhőmérséklet, mikor süllyed, mikor emelkedik s tulajdonképpen mi a láz és hogyan mérjük helyesen?" A felsőbbrendü élőlények közül az embernél a legfeljettebb a testhőmérséklet aktív szabályozása. Ez teszi lehetővé a szervezet anyagcseréjének zavartalan működését. Testünk hőmérséklete 24 órán belül ingadozik, legalacsonyabb hajnali 4 óra előtt, legmagasabb délután 16 óra után. Rendes körülmények közt az eltérés nem haladja meg az 1 fokot, csak betegség esetén több l'/z foknál. Az orvosi gyakorlat a 36,4 — 37,4 °C közti hőmérsékletet tartja normálisnak. Vannak emberek, akiknél 36 °C normális állapotot, 36,5 °C viszont már hőemelkedést jelent. Ha több hőenergiát termelünk, mint amennyit leadunk (o munka és az izzadós aránya), hőmérsékletünk emelkedhet. Lábadozó betegeknek, elhízott embereknek a rendesnél magasabb lehet a testhőmérsékletük. Ennek alakulására az életkörülmények és az életmód révén kialakult reflexek is befolyással vannak. Leromlott állapotban a hőmérséklet 35 °C alá is süllyedhet, egyes betegségeknél 42 °C fölé is emelkedhet. A szokásos - hajnali alacsony, délutáni magasabb — testhőmérséklettel szemben előfordul, különösen idült fertőzéseknél, hogy reggel magasabb és estefelé alacsonyabb. Maga a láz nem betegség, hanem annak a jele, hogy a szervezet felvette a harcot s védekezik bizonyos betegséget okozó tényező ellen. A testhőmérséklet emelkedése, különösen akkor, ha más panaszokkal jár együtt, a megbetegedés fontos tünete. Olyankor orvoshoz kell fordulnunk tanácsért. Ne OLVASÓNK kérdez ORVOSUNK válaszol kísérletezzünk különféle házi szerekkel, régi vagy jól bevált orvosságokkal, szomszédasszonyi tapasztalatokkal. A betegség felismerése, a megfelelő gyógymód és gyógyszer meghatározása az orvos dolga és felelőssége. Az orvos a betegség természete szerint kezdi meg a kezelést. Magától a láztól nem kell megijedni, mert a szervezetre nem ártalmas. A láz csökkentésére is az orvos ad tanácsot vagy rendel gyógyszert, s ezt ugyanoly feladatának tekinti mint a betegség vagy lázas állapot egyéb kellemetlen, zavaró tünetei, pl. a szapora szívverés, a kábultsóg, az étvágytalanság, a kimerültség s esetleg a fájdalom megszüntetését. Meggondolatlanul ne vegyünk be lázcsökkentő gyógyszert, hogy ez ne bénítsa a hőszabályozóst és ne gátolja a védőreflexeket. Lázat több ok válthat ki, s ezeket három csoportra oszthatjuk. Lázzal járhat az idegrendszeri központok izgalma vagy sérülése. Okozhat lázat pl. a nem fertőzéses szövetroncsolás, izzadmányok felszívódása stb. Végül pedig lázat válthat ki csaknem valamennyi fertőző betegség. A testhőmérsékletet ún. orvosi (maximális) hőmérővel mérjük. Használat előtt lerázzuk a lázmérőt, majd 3—5 percre elhelyezzük a beteg hónaljhajlatában, ha az orvos másként nem utasít. A mérés helye lehet a szájüreg nyelvalatti része, a végbélnyílás vagy a hüvely is. A bőrfelület hőmérséklete általában fél fokkal magasabb. A leolvasott értéket feljegyezzük. A lázmérés idejének és eredményének rögzítése a továbbiak során is fontos az orvos számára. A lázmérőt használat után lemossuk és alkoholos vattával letöröljük. Helyes, ha fertőtlenítőszeres oldatban tartjuk, hiszen legközelebb más családtag veszi majd igénybe. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY 18
