A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-08-11 / 32. szám
HOOT LASSÚNK — Figyelem, figyelem - szól a hangosanbeszélő — a Liptovský Mikuláš-i Bőrfeldolgozó özem manökenjei divatbemutatót tartanak. A rögtönzött pódiumon egymás utón „jelentek meg" a szebbnélszebb bundák. Nyersanyaguk jórészt behozatali szőrme. Tibor Lehotský, a propaganda osztály vezetője elmondotta, hogy táskákat, vadászfelszerelést és bundákat készítenek az üzemben. Hazai nyersanyagból kabátbéléseket, gyermekcipőt, a pilóták téli védőöltözetét és a télen is a szabadban dolgo- Vajon felszedné a sziklát is? - mert Csalón (Celovce) ugyancsak nagy darabok nyugszanak a földben — így a növénytermesztő.- Megérte ide fáradni?- Mi dolgozunk a gépekkel, érdekel minden újdonság.- Sok újdonságot, de ismert gépeket is láttunk. Ez például már otthon is van - mutat egy másik, pirosra festett munkagépre Bojtos István.- Aránylag jó a gépparkunk, bár még szükségünk lesz segítségre. Necpalyból és a magyarországi ja és a merinó juhok kereszteződéséből származó hízóbárányokat. Százhúsz napos korban harmincöt kilót nyomnak, húsuk finom, szőrméjük jó minőségű. Szívesen elszaporítanám őket otthon.- Nekem az a. hordozható fejőberendezés tetszett - töpreng Mikó István, a radnóti részleg zootechnikusa -, nem lenne fennakadás a fejésben, ha szünetel az áramszolgáltatás, vagy kint a legelőn is tudnánk fejni. Egy szó mint száz, kell hozzá még jó pór év, míg mi is elérjük ezt a szintet.- Ilyen kőszedő kellene nekünk is - balról Gyurác Gábor zók számára báránybőr-béléses kabátot.- Nos, melyik tetszett? - kérdeztem a divatbemutató végeztével két csinos lánytól. — Legjobban a hímzett velúr bunda - válaszol a szőkébb. A kiállított tárgyakat nézegetve, szinte elfeledem, hogy a Liptóivölgyben járok. Itt is, ott is magyar szót hallok. Az ipolynyéki (Vinica) Béke szövetkezet is elküldte dolgozóit, hogy lássanak, tanuljanak.- Nálunk ugyan a baromfi és a szarvasmarha nevelés, tenyésztés a két fő ágazat - mondja Gyurác Gábor növénytermesztési technikus. S mindjárt a szakmájára is tér. - Gabonát, cukorrépát és takarmányféléket termesztünk. A múlt évben burgonyát is termeltünk, de az idén len és szója van helyette. — Bizony elkelne nálunk is ez a kőfelszedő masina - állnak meg egy gép mellett társai, Bojtos István, Súth Gábor és Kristóf István. Érsekcsanádról, valamint Magyarnándorról jönnek, mi meg visszasegítjük, így igazi az együttműködés. A bátkai Állami Gazdaság dolgozóinak egy csoportját a kijáratnál értem utói.- Mit láttak, mi az, ami otthon is elkelne?- Ha mind felsorolnánk, betelne a jegyzetfüzet - tréfálkozik Tuza László, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke. - Olyan korszerű szerelőcsarnokra, mint ez, nagy szükségünk lenne. Sok dolgozónk megfázott már, miközben a gép alatt feküdt. Itt daru viszi a nehéz alkatrészeket, emelő lendíti magasba a gépet.- Mi merinó • juhokat tartunk - mondja Furman János, a juhtenyésztési részleg vezetője. - Itt hét és fél kiló gyapjúhozamról beszélnek, mi jó ha elérjük az ötöt.- A „Movis" nemzeti vállalat kiállítási részlegén — szól Pál Dezső zootechnikus - bemutatták a cigá— A gépparkunkat szinte össze sem lehet hasonlítani az itt bemutatott gépekkel. Fél évszázaddal vagyunk elmaradva — vélekedik Tuza László —, igaz, ez járási székhely, mi meg csak egy kis falu vagyunk. A magyarországi Putnokról vagyunk kénytelenek kölcsönözni kazalozó gépet, épp olyat, mint amilyet itt láttunk. No, de majd utánanézünk, hol lehet beszerezni. Dél felé kiürül a kiállítás területe. A távolról érkezők egy kis városnézésre, a közelebbiek ebédre sietnek. A völgyben megbújó évszázados város a környéken szokatlan kánikulával búcsúztatta vendégeit. Mindenki vitt valamit a tarsolyában. Mindenki tanult valamit. Jól mondták az ipolynyékiek: „Azért jöttünk, hogy lássunk, mi dolgozunk a gépekkel, vegyük észre az újdonságot." Tanulni s otthon felhasználni a látottakat. FISTER MAGDA A szerző felvételei Azt hinné az ember, hogy nyáron csak elvétve nyitják az emberek a könyvesboltok ajtaját. Megcsappan a forga lom, s az esztendő többi évszakához viszonyítva alig fogy könyv, alig akad vásárló. Felveszem a telefonkagylót, kitárcsózom a bratislavai Magyar Könyvesbolt számát, s a jelentkező vezetőtől, Ščeglíkné Major Arankától kérdem, hogy valóban így van ez? A válasz meglepő is, megnyugtató is egyszerre. — Nyáron sem adunk el kevesebb könyvet az évi átlagnál! Tegnap például több mint négyezer korona volt a forgalmunk. Mindez a jó könyvellótás'nak is köszönhető! Nyilvánvaló tehát, hogy nyáron sem csökken az emberek könywásárlósi kedve, és a kínálattal sincs baj, a választék ugyanolyan gazdag, mint az esztendő más hónapjaiban. Vagyis, az emberek jó része mór nem élhet könyvek nélkül. Akarja, igényli a könyvet, s hiába gazdag és választékos lakóhelyén a kölcsönözhető könyvállomány, benyit a boltbai veszi és viszi a könyvújdonságokat, az érdeklődési körének legjobban megfelelő szak- és szépirodalmat. öröm látni, tapasztalni, hogy az olvasó emberek nagyobb része táskájában. úti poggyászában szereti tudni a könyvet, egy-egy műbe temetkezve szereti felejteni az idő múlását vonaton, autóbuszban, az egyre nagyobb kényelmei nyújtó várakozóhelyen. Néha már bosszankodik is, hogy éppen a legjobb résznél kell összecsukni a könyvet, mert begördült állomáshelyére a vonat vagy az autóbusz. És alig várja, hogy ismét útrakelhessen, folytathassa a félbemaradt olvasást. Igen, nálunk egyre több az olvasó, a könyvvósárló, az elmúlt néhány évtized alatt kialakult az emberekben az igény házi könyvtár létesítésére, könyvsarok teremtésére. S mindez összefügg társadalmunkban a tanult, az ilyen vagy olyan fokú iskolát, főiskolát, egyetemet végzett emberek számának növekedésével, az okos és hasznos tanfolyamok átgondolt, rendszeres szervezésével, az általánosan kialakult és egyre több embert magával ragadó művelődési igénnyel, s folytathatnám tovább! Egész kulturális forradalmunk eredménye a nyári hónapok kedvező könyvesbolt-forgalma, napi, heti és havi bevétele. Az évszakok szerinti könyvesbolt-forgalom kiegyensúlyozottsága! Nincs visszaesés, már nem lehet viszszaesés. A könyvvásárlás jó pénzbefektetés. A könyv jó barát otthon, vonaton, autóbuszban, mindenütt. A könyv jó kísérő a nyári szabadságok közeli és távoli színhelyein Is. Nagy szó és csak a lelkesedés hangján lehet róla beszélni, hogy a könyvesboltok nyáron sem konganak az ürességtől. Fogy a könyv. Méghozzá az igénynövekedés arányában fogy. Társadalmunk elvárása szerint. Az egyre műveltebb nép nemes akarásával. 3
