A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-07 / 27. szám
Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter írása a XXIV. országos népművészeti fesztiválról Varga Erzsébet: PABLO NERUDA SZÜLETÉSNAPJÁRA Jozef Keníž: SZOLGÁLAT - ROMANTIKA NÉLKÜL Lacza Tihamér írása Grendel Lajos könyvéről Mács József: KERESEM GODA MARIKÁT Címlapunkon Prondl Sándor a 24. oldalon Reszeli Ferenc felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. IBIIN A NACIONALIZMUS ELLBI Ezerkilencszázhetvennyolcban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában a Marxizmus-leninizmus Klasszikusainak Kiskönyvtára sorozat 29. kiadványa, „Lenin a nacionalizmus elleni harcról" címmel. A 229 oldalas kötet igen tanulságos válogatást tartalmaz Leninnek a nacionalizmus elleni harccal kapcsolatos cikkeiből, leveleiből és beszédeiből, melyek maradandó értékűek és napjainkban sem veszítettek időszerűségükből. Ezért tanulmányozásuk ma is választ ad olyan kérdésekre, amelyekkel kapcsolatban következetes marxista állásfoglalásra és lenini internacionalista magatartásra van szükség. Leninnek a kötetben közzétett cikkei, levelei és beszédei lényegében következetesen és világosan rámutatnak arra, hogy a nemzetiségi kérdésről szóló bármilyen antimarxista elmélet és gyakorlat nem egyéb, mint a nemzetközi burzsoáziának és azok kiszolgálóinak arra való törekvése, hogy megbontsák az egyes nemzetek és nemzetiségek munkásosztályainak egységét és proletár szolidaritását. Ez az elmélet és gyakorlat a „Világ proletárjai egyesüljetek!" jelszavával és gyakorlatával a minden osztálytartalmat és realitást nélkülöző össznemzeti érdekek fogalmát állítják szembe. A könyv egészén végigvonul Lenin harca az ún. „kulturális-nemzeti autonómia" elméletével. A „kulturális-nemzeti autonómia" nem más — mondja Lenin —, mint a különböző nemzetek és nemzetiségek munkásosztályainak elszigetelése, és a különböző nemzetiségű munkások nemzeti alapokon való szervezkedését jelenti. Ezért Lenin leszögezi: „Valamenynyi nemzetiség munkásainak a nemzetiségek legteljesebb egyenjogúsága és az állam legkövetkezetesebb demokratizmusa - ez a mi jelszavunk. Ez igazi proletár jelszó, nem kelti a proletariátus és a burzsoázia nemzeti egységének hamis látszatát és illúzióját. A -kulturálisnemzeti autonómia- jelszava viszont feltétlenül ilyen látszatot, ilyen illúziót kelt a dolgozók között.“ Lenin, a „kulturális-nemzeti autonómia* kritikája kapcsán erélyesen szembeszállt a nemzeti kultúra hamis nacionalista jelszavával, amely valamiféle egységes nemzeti kultúráról beszél, szem elől tévesztve azt, hogy minden nemzet kultúrájában két kultúra van: a burzsoázia, a kispolgárok és a proletariátus, a dolgozó nép kultúrája. „Mi, marxisták - mondja Lenin - nem a nemzeti kultúra, de a nemzetközi internacionalista kultúra hívei vagyunk, mely minden nemzeti kultúrának csupán a következetes demokratikus és szocialista tartamát foglalja magában." Ami lényegében azt jelenti, hogy Lenin következetesen a formájában nemzeti, de tartalmában szocialista kultúra mellett szállt síkra. Leninnek ezek a megállapításai meghatározó jelentőségűek ma is, a múlt kulturális értékeinek elbírálásánál. A „kulturális-nemzeti autonómia" kritikája kapcsán veszi bonckés alá Lenin az iskola-kérdés problémáját is. E kérdésben Lenin következetesen elveti az iskolák irányításának nemzetiségek szerinti felosztását. Elveti azokat a nézeteket, amelyek e kérdés felvetése kapcsán azt javasolják, hogy az iskolák irányítását vegyék át a nemzetiségi szervezetek. Lenin a iskoláknak a nemzetiségek szerinti felosztásában a különböző nemzetek és nemzetiségek munkásságának elszigetelődését és szembeállítását látja. Lenin következetesen védelmezte azt az álláspontot, hogy az iskoláknak eszmeileg, módszertanilag és szervezetileg is központi állami irányítás alatt kell állniuk. Mert csakis az egységes irányítás tudja biztosítani azt, hogy az iskolák teljesítsék a proletariátus államának a sokoldalúan Oros Ignác Hoksa Jozsel Először azt a címet akartam adni a cikknek, hogy Vidám napok a zárdában. Mert igaz a vidámság is és a zárda is. Ha nótaszó hallatszik ki az utcára, akkor tudják az arra járó, vagy a közelben lakó jókaiak (Jelka), hogy a nyugdíjasoknak — vagy ahogy ők mondják, az öregeknek - van jó kedvük, valamilyen okuk a vidámságra. Az épület, melyet 1977-ben alakítottak át a Hnb jóvoltából - jelentős anyagi befektetéssel — nyugdíjas klubbá, eredetileg zárda volt, mint a falán elhelyezett és ma is látható tábláról leolvasható. Később az alapiskola két osztálya kapott itt helyet, majd az egyik óvoda. A közelmúltban a faluban elkészült a minden igényt kielégítő iskola és óvoda is. Felszabadult az épület. Egy jó ötlet alapján, és az idősebbekről való gondoskodás szép példájaként változott meg a küldetése a mór említett módon. Az év elején jártam ott először. Késő délután, már éppen hazafelé tartottak, elköszöntek egymástól az emberek.- Jó éjszakát, aludjatok jól.- Aludnék ám, csak ne sajogna a lábam.- Nekem pedig a derekam fáj. Lassan mindenki elmegy. Szíjjártó Dani bácsi is készül felülni kerekes paripájára, mikor megszólítom. — Gyere holnap, mondja. Már ebéd után gyülekezünk és ötig-hatig maradunk. Lesz idő bőven a beszélgetésre. Az emberek előtt, az asztalokon bor, boros tea. Kortyolgatják, beszélgetnek, énekelnek is. Ignác nap van. Az ünnepelt, Oros Náci bácsi, — ő hozta a bort - egy másik asztalnál kártyázik. Máriás. Partnerei nincsenek tekintettel a jeles eseményre: Ignác-nap ide, Ignác-nap oda, elfogják a bemondott hetest... Néhányon Barát bácsit ugratják. Sehogy sem tudja elhitetni a többiekkel, hogy a karján lévő gipszkötés nem egy fiatal, féltékeny férj közbelépésének eredménye. Kiss Ignácné és Szíjjártó Dani bácsi vezet végig a helyiségeken. Ez a dohányzó, a konyha, ebben a szobában pedig lepihenhet valaki ha fáz
