A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 1. szám
CSEMADOK Érsekújvár (Nové Zámky) a délszlovákiai városok közül egyike a legtöbbet szenvedetteknek. Pusztította a török, a labanc, de a legtöbbet szenvedett a második világháború alatt. A kegyetlen bombázások következtében a város 3394 házából 2023 részben vagy teljesen elpusztult, a korábban 24 ezer lelket számláló városnak 1945-ben csupán 13 400 lakosa maradt. A nagy múltú város a második világháború után romokban hevert. A háború sebei, ha lassan is, de hegedni kezdtek. Az új városrendezési tervek azonban eltüntették a talán még helyreállítható nagy múltú középületeket, a Pázmány-palotát, a városházát, a volt református kollégiumot, eltűntek a földszintes házak s vele együtt pusztultak a díszes újvári kapufélfák, faragott kerítések, az újvári kovácsok alkotta gyönyörű vasrácsok. A tárgyi emlékek eltűnésével egy időben feledésbe merült szellemi néprajzunk számos emléke, így a tagosítással a dűlőnevek, az új társadalmi forma létrejöttével a paraszti sors emlékei, a lakosságcsere következeiében megváltozott a város etnikai összetétele, ami maga után vonta azt is, hogy eltűntek a népszokások, hagyományok. Mi, akik tanúi voltunk ezeknek a változásoknak, eleinte csak tétlenül néztük, hogy itt bizony értékek mennek tönkre. Később rádöbbentünk, hogy tenni kell valamit, menteni a menthetőt. összejött néhány, a város múltját szerető újvári, először alkalomszerűen, majd hovatovább egyre rendszeresebben, s hosszú estékbe nyúló vitákban határozták meg a tennivalókat. Először Vágovits Gyula, dr. Szirmák Imre, dr. Haulik Antal, Saskó Kázmér, dr. Hófer Lajos, Badin Győző, majd Szabó Iván, Pálenik Ferenc, Major Ferenc, Pék Ferencné, dr. Thirringné Thain Margit, Varagya Ferenc és mások kis csoportot alkottak s megkezdték a rendszeres honismereti munkát. Amikor városunkban — az országban elsőként — megalakult a CSEMADOK helyi szervezete, a honismereti szakkör kérte, hogy a CSEMADOK-on belül önálló szakcsoportként dolgozhasson. A helyi szervezet a kérésnek készségesen tett eleget, így a csoport számára megnyílt a rendszeres munka lehetősége. A honismereti szakkör első tevékenysége volt marxista szempontból átértékelni városunk történetét, mentesíteni az eddigi ismereteket a hamis nézetektől. Majd jöttek a további feladatok, összegyűjteni a veszendőbe menő hagyományokat, írásban és képben megörökíteni az emlékeket, feldolgozni a város gazdag munkásmozgalmi hagyományait. Honismereti körünk, ha nem is tudatosan, de rendszeres klubéletet élt. Termékeny viták, véleménycserék tették színessé a klubestéket. A kör tagjai úgy vélték, hogy ezt a hasznos munkát ki kell szélesíteni, egyre több polgártársunknak közkincsévé kell tenni múltunkat, hagyományainkat. Előadássorozatokat szerveztünk. Az előadások témája először a város története volt, majd midőn ezt a témát kimerítettük, általános történelmi, néprajzi, gazdasági, politikai, egészségügyi témákhoz nyúltunk. Érdemes megemlíteni néhány előadás címét: Városunk és környéke a népvándorlás korában, Érsekújvár alapítása, A várkorszak, A török megszállás, Érsekújvár felszabadítása a török iga alól, Kuruckor Érsekújvárott, Az 1848-as szabadságharc, Az első világháború és a Tanácsköztársaság, majd Az érsekújvári múzeum, Érsekújvár egészségügye, A Déli-sark meghódítása, Mongóliái utazás, A magyar rovásírás, A címerek világa, Lantos és parittyás (Ady-műsor), Moldovának nagy a széle (a csángók élete), A kőbaltától az űrhajóig stb., stb. Az előadók először a klub tagjai közül kerültek ki, majd később olyan meghívott előadóink voltak, mint dr. Püspöki Nagy Péter, Pintér István, Kaszab András, Nagy János, Marosi Endre, Halász Péter, dr. Kálmán Béla, dr. Katona Imre, dr. Deme László, dr. Turczel Lajos és mások. Major Ferenc, a honismereti klub vezetője Az utóbbi években a klubélet új formáját hoztuk létre, a CSEMADOK- kultúrház pincehelyiségében megnyitottuk a „Honismereti kávéházat''. Itt alkoholmentes italok mellett értékes előadásokat hallhatnak a látogatók, előadások után kicserélhetik nézeteiket az előadóval, hozzászólhatnak az előadáshoz, kiegészíthetik azt. Kétségtelen, hogy a klub legjelentősebb tevékenysége az évről évre megrendezésre kerülő Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokhoz fűződik. A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulóján, jövőre rendezzük meg a X. jubileumi Czuczor-napokat. Ez a rendezvény az érsekújvári helyi szervezet tevékenységének gazdag seregszemléje, előadásokkal, ünnepi estekkel, táncversenyekkel, színházi előadásokkal, a Czuczor- és a Jedlik-rokonok találkozójával, kiállításokkal. A honismereti szakkör gazdag klubtevékenységet folytat. Havonta tartunk összejöveteleket, ezeken helytörténeti és általános történelmi kérdéseket vitatunk meg, a tagok beszámolnak gyűjtőmunkájuk eredményeiről, az e téren szerzett tapasztalataikról. Külön kell szólni a honismereti kirándulásokról. A kör tagjai ellátogatnak az ország legszebb tájaira, történelmileg jelentős helyeire, voltunk Leopoldovban, Trnavában, Nyitrán, de részt vettünk a mohácsi emlékünnepen, megtekintettük a Rákóczi-emlékeket, voltunk az esztergomi levéltárban stb. A honismereti szakkör színesebbé, gazdagabbá teszi a helyi szervezet életét, kulturális tevékenységét. Jelentős szerepet játszik Érsekújvár kulturális életében, hatékonyan hozzájárul anyanyelvi kultúránk ápolásához. Tagjainak és a város magyar lakosságának tudatában erősíti a szocialista hazafiságot, a proletár internacionalizmust, a nép iránti hűséget és a béke utáni vágyat. MAJOR FERENC RÖVIDEN ■ Szüntelenül tevékenykednek a CSEMADOK naszvadi (Nesvady) helyi szervezetének tagjai. Sok akciót szerveznek, különösen a népdalkincs ápolása, a hagyományok megőrzése terén kiemelkedő a munkásságuk. A szervezet elnöke ifj. Lalák Sándor. A női-, a férfi- és a vegyeskart Haris József vezeti. Az énekkart a Kelemen Sándor vezette citerazenekar kíséri. Rendszeresen fellépnek versenyeken, vetélkedőkön, ünnepélyeken. A citerazenekar bejutott a Tavaszi szél vizet áraszt. .. népdalverseny országos döntőjébe, ahol nagy sikerrel szerepelt, s tagjai tárgyi jutalomban részesültek. Az éneklő csoport, a citerazenekar és a Fonó tavaly augusztusban szerepelt a Kossuth Rádió „Munkásokért élni" című dokumentumjátékában, amelyet a rádió naszvadi származású dramaturgiai vezetője, Maráz László rendezett. Felléptek a kolozsnémai dőlés táncünnepélyen, valamint Gútán (Kolárovo) a járási szövetkezeti napon is. Az idén a helyi szervezet megalakította a közművelődési klubot. Ezt Fekete Zoltán, Moravcsik Géza és Németh Gyula vezetik. A klub egyebek között feladatul tűzte ki, hogy havonta beszélgetést szervez nevezetes személyiségekkel. A CSEMADOK helyi szervezete gyakran szervez honismereti kirándulásokat. Rendszeresen megtekintik a Jókainapok előadásait. A tagok a községfejlesztési és szépítési akcióból is derekasan kiveszik részüket. Tavaly járási méretben ők dolgoztak a legtöbb órát, amiért kerületi kitüntetést kaptak. A tervekről csak annyit, hogy már folynak a felújított Naszvadi lakodalmas próbái. Reméljük, hamarosan láthatjuk is. Tóth Erika ■ Falunk, Nagydaróc (Veľké Dravce) életében is nagy szerepe van a tömegszervezetek munkájának. Most, amikor új vezető került a CSEMADOK helyi szervezetének élére, nagyon fontos, hogy megnyerje a lakosság bizalmát, mert csak így tudja majd elérni a szervezet elé kitűzött célokat. A CSEMADOK helyi szervezetének elnöke Szalai Vilmos pedagógus lett, aki eddig is sokat tett a falu kulturális életének szervezése érdekében. Mintegy 120 tagja van a CSEMADOK itteni szervezetének. Sajnos, az eddigi helyiséghiány miatt a rendezvényekre csak az ifjúsági klubban vagy az iskola termeiben kerülhetett sor. De már épül az új kultúrház, melynek átadásót nagyon várjuk. A CSEMADOK helyi szervezetének legkedveltebb rendezvényei az erdőszéli találkozó, a május 9-i rendezvény s az író-olvasó találkozók. Legutóbb Gyurcsó István és Varga Imre költők voltak a község vendégei. De már járt itt L. Gály Olga, Tóth Elemér és Duba Gyula is. örvendetes dolog, hogy főleg a fiatalok érdeklődnek az ilyen rendezvények iránt. Minden évben megrendezésre kerül a szavalóverseny, egy szavalónk már az idei Jókai-napokon is szerepelt. A CSEMADOK-szervezet jó kapcsolatot tart fenn a Nemzeti Front többi tömegszervezetével. Reméljük, a vezetőség és a szervezet tagjai nem elégszenek meg az eddig elért eredményekkel és a jövőben fokozzák aktivitásukat. Dorók Erzsébet 6
