A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-03 / 5. szám

Szlovákiában tavaly mintegy nyolcvanezer új gépkocsi kapcsolódott a napi forgalomba. Jóleső érzés­sel vethetem papírra, hogy a forgalom növekvő sűrűsége ellenére a januártól november végéig történt közúti balesetek száma viszont több mint félezerrel csökkent: a szlovákiai utakon 530 karambollal volt kevesebb, mint az 1977-es esztendő azonos időszakában. (A cseh országrészekben is javult a helyzet: a múlt év tizenegy hónapjában 1099 közúti balesettel kevesebb fordult elő, mint egy esztendővel ko­rábban.) Országos viszonylatban ezzel egyenes arányban csökkent a sérültek száma, valamint azoké is, akik — sajnos — országútjainkon lelték halálukat. Igaz, mindez inkább „csak" enyhén pozitív »változást, mintsem gyökeres fordulatot jelez, a javulás azonban mind a járművezetők fokozott óvatosságát, mind a Közbiztonsági Testület közlekedésrendészeti dolgozóinak nagyobb szigorát dicséri. Mivel azonban a közlekedésben sohasem lehet elegendő az óvatosság s a fenti eredmények ellenére is sok még a fegyelmezetlenül haladó és szabálysértő gép­kocsivezető, a közúti rendőrség ez idén is hasonló szigorral ellenőrzi majd a gépkocsiforgalom sza­bályainak betartását. A közlekedésbiztonság néhány közérdekű kérdéséről ezért MATEJ ČUVARSKV rendőrszázadossal, az SZSZK Belügyminisztériuma Közlekedésrendészeti Szolgálatának dolgozójával beszélgettünk.- Százados elvtárs, bevezetőül talán a baleseti statisztika 1978-as adatairól kellene szólnunkI- Lehetséges, hogy első hallásra az olvasónak kissé fárasztónak tűnnek a puszta adatok, ám a számok hűen tük­rözik a valóságot és közlekedésbizton­sági szempontból ezért rendkívül tanul­ságosak. Tavaly, tizenegy hónap alatt, Szlovákiában összesen 16 886 közúti baleset történt. E szerencsétlenségek során 7869 személy szenvedett súlyo­sabb vagy könnyebb sérülést és 634-en veszítették életüket közútjainkon: a bal­eseteknél keletkezett következménykár pedig meghaladja az egymillió három­­százezer koronát. A legtöbb karambol a nyugat-szlovákiai kerületben (4784) fordult elő, számszerint a legkevesebb a hasonlóképpen kerületi jogkörrel bíró Bratislavában (3294). Érdekes adat, hogy a zárt településeken 10 765, nyílt utakon 6121 baleset, a vasúti átkelő­helyeknél pedig 138 szerencsétlenség történt. Ide tartozik még az a szomorú adat is, hogy a CSSZK-ban körülbelül minden negyvenedik, Szlovákiában min­den huszonnyolcadik forgalmi baleset jár halálos áldozattal! Természetesen, ez a statisztika nem teljes, mert a de­cemberi adatok összesítése beszélgeté­sünk időpontjában még folyamatban van.- Gondolom, ennek ellenére bizo­nyos rangsorolás mégis készíthető arra vonatkozóan: melyek a balesetet okozó leggyakoribb szabálysértések?- A gyorshajtás a „listavezető", no­vember végéig Csehországban 15 832 esetben s Szlovákiában 5314 alkalom­mal vezetett balesethez. Komoly gondot okoz az is, hogy vakmerő gépkocsiveze­tők gyakran figyelmen kívül hagyják a főúton haladó járműnek való elsőbb­ségadás kötelességét. Az egész ország területén a múlt év tizenegy hónapja alatt összesen 12 523 ilyen baleset for­dult elő, Szlovákiában ebből 2770 eset­ben. Gyakran okoz súlyos következmé­nyekkel járó karambolt a szabálytalan előzés: a kalózokként hajtó gépkocsi­­vezetőknek ez a szabálysértése - ugyancsak november végéig és orszá­gos viszonylatban — csaknem 3000 al­kalommal vezetett forgalmi balesethez.- Melyek a balesetek számát tekint­ve ugyan kevésbé gyakori, a köznapi forgalomban mégis sok esetben tapasz­talható szabálysértések?- A városi és országúti forgalomban egyaránt gondot okoz a hazárd, azaz nem az útviszonyokhoz mért járműveze­tői stílus. A városi forgalomban arány­lag sok problémánk van a megállást és a várakozást szabályozó előírások betartásával: a gépkocsivezetők több éve sűrűn ignorálják az erre vonatkozó útjelző táblákat. Gyakran előfordul, hogy a sofőrök nem az új előírások értelmében használják az irányjelzőket: iránylámpa nélkül előznek vagy válta­nak forgalmi sávot. .. Sajnos, váro­sainkban újabb káros divat van terje­dőben: a járművezetők közül sokan már sárgára vagy még pirosra is át­suhannak a kereszteződéseken. Forgal­mistáink szigorúan büntetik ezt a ve­szélyes játékot.- Százados elvtárs, az ittasságról véletlenül, vagy talán szándékosan nem szólt eddig?- Szándékosan! A közlekedésrendé­szeti szolgálat és a bíróságok követke­zetes szigorának eredményeképpen csökkent a részegen vezető gépkocsi­­vezetők száma. Ennek megfelelően, az ittasság a baleseti statisztika negyedik­ötödik helyén szerepel. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ezen a területen már nincs mit javítani, hiszen minden egyes ittas gépkocsivezető mind a saját, mind pedig útitársainak testi épségét s életét veszélyezteti.- Véleménye szerint minek köszön­hető, hogy a gépkocsik növekvő száma ellenére a baleseti statisztika enyhén csökkenő irányzatot mutat?- Erre nehéz egyértelmű, rövid vá­laszt adni. Úgy tűnik, mintha a Szö­vetségi Belügyminisztérium 1975/100-as számú rendeletének, azaz az új KRESZ- nek életbe lépte óta valamivel fegyel­mezettebben, körültekintőbben vezetné­nek a járművezetők. A baleseti statisz­tika javulásában azonban feltétlenül szerepe van a közlekedésrendészeti szolgálat és a sajtó közös népszerűsítő munkájának, valamint a forgalmisták és a járőrszolgálatok növekvő szigorá­nak is. A közlekedésbiztonsági adatok számunkra nemcsak pontos kimutatás­ként szolgálnak, hanem egyben azt is jelzik, hogy a szabálysértéseknek me­lyik formájára kell alaposabban oda­figyelnünk.- Ezek szerint minden különösebb jóstehetség nélkül bárki eltalálhatja, hogy az 1979-es esztendő legfontosabb feladata a gyorshajtás elleni harc lesz?!- Hazánkban a nyílt utakon nincs ugyan sebességkorlátozás, de azt viszont minden járművezetőnek tudato­sítania kell, hogy az országút nem csatatér, hogy ott évente másfél-két­ezer ember veszítse életét! A „százas" is egyértelműen kimondja, hogy a jár­művezető a nyílt úton is az időjárási viszonyokhoz, a jármű műszaki állapo­tához és egyéni -képességeihez köteles alkalmazni a haladási sebességet. So­kan azonban még a közlekedésbizton­sági szempontból felállított sebesség­meghatározó táblákat sem veszik figye­lembe. A lakott területekre vonatkozóan viszont a szabályzat világosan kimond­ja a 60 km-es óránkénti sebességet. Elöljáróban elárulhatom, hogy a jövő­ben a gyorshajtók ellen hasonló szi­gorral járunk majd el, mint az ittas járművezetőkkel szemben. Indokolt eset­ben a hajtási jogosítvány megvonása sem lesz- ritkaság.- Évente ezrek jutnak új hajtási jo­gosítvány birtokába. Vajon milyen a szakember véleménye a „mazsolákról"?- A PHSZ autóiskoláiban szakszerű és sokoldalú képzés folyik. A hajtási jogosítványok friss tulajdonosainak el­méleti felkészültsége általában kielégítő és a gyakorlati képzettségük sem rossz. Többnyire lélektani tényezőkre vezet­hető vissza, hogy az önálló vezetés első heteiben többen balesetet okoznak. Az élet számos egyéb területéhez hason­lóan, a gépkocsivezetés is elsősorban gyakorlat és rátermettség kérdése. Sok esetben a gyakorlott gépkocsivezetők türelmetlenkedése, tülkölése is ludas abban, hogy a kezdő sofőrök bonyolult forgalmi helyzeteket idéznek elő. Itt jegyzem azonban meg, hogy a körzeti és üzemorvosoknak is felelősségtelje­sebben kellene elbírálniuk a gépkocsi­­vezetői alkalmasság kérdését.- Az utóbbi esztendőkben több ízben került sor előre meghirdetett országos közlekedésrendészeti ellenőrzésre. Az idén is terveznek ilyen közlekedésbiz­tonsági „razziákat" vagy inkább a for­galom rejtett ellenőrzését részesítik előnyben?- A közúti ellenőrzésnek mindkét formáját alkalmazni fogjuk, bár tör­vényszerűen az utóbbi módszer a gya­koribb, hiszen járőreink és forgalmis­táink állandóan jelen vannak a városi és országúti forgalomban.- Sokan kétségbe vonják az előre, nyilvánosan meghirdetett országos ellenőrzések gyakorlati értelmét... Sőt, egyesek úgy kívánnak túljárni a köz­­lekedésrendészek eszén, hogy az ilyen napon egyszerűen nem ülnek autóba!- A közvélemény által is számon­­tartott országos közlekedésbiztonsági akciók is rendre tanulságos tapaszta­latokat, sőt, néha a rejtett ellenőrzés­nél is érdekesebb eredményeket hoz­nak. Aki pedig úgy okoskodik, hogy a jelzett napon nem ül gépkocsijába, az alaposan téved, mert járőreink min­den negyedik-ötödik gépkocsivezetőt évente legalább egyszer ellenőriznek. Az „okoskodóknak" inkább a szabályok betartását ajánlom, úgy sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy megállj!-t jelző „tárcsavégre“ kerülnek. MIKLÓSI PÉTER Fotó: M. Vodéra 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom