A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-27 / 4. szám

TUDOMÁNY­TECHNIKA A felhők „lakói" A nagy esőcseppek elemzéséből kide­rült, hogy B12 vitamin, nikotinsav, biotin található bennük - az élő szervezetek életfontosságú tevékenységének meg­annyi terméke. Szovjet tudósok arra a következtetésre jutottak ebből, hogy a mikroorganizmusok sokasága, még al­gák is élnek a levegőben. Egyesek csak ideiglenesen telepednek meg a gomoly­­felhőben, 6—9 kilométeres magasság­ban. Minden szükségeset megtalálnak életükhöz:'vizet, mikroelemeket, oxigént, nitrogént és erős napfényt. A mikro­organizmusok valamennyi életfontossá­gú életfolyamata (fotoszintézis, anyag­csere, sejtnövekedés) végbemegy a fel­hőkben. Egészen mostanáig úgy vélték, hogy a spórák, a gombák és a virág­porszemcsék nem maradhatnak életben a felső légkörben. Ez a feltevés azon­ban helytelennek bizonyult. A részletes vizsgálatokkal talán megtalálják majd a módját, hogy miként lehetne a mikro­­flórát biológiai eszközként felhasználni a légköri szennyeződés ellen. Kőolajtükör 1976-ban 7,6 százalékkal nőtt a világ kőolajtermelése 1975-höz viszonyítva. Az első helyen álló Szovjetuniót Szaúd- Arábia követi a kőolajtermelő államok sorában, majd az Egyesült Államok, Irán, Venezuela, Kuvait és Irak követ­kezik. A Latin-Amerikában felkutatott kőolajkészleteket 1975 végén négy mil­liárd tonnára becsülték a szakértők (Ve­nezuela 2787, Argentina 343, Ecuador 323, Brazília 106, Peru 102, Trinidad- Tobago 100, Kolumbia 79 és Bolivia 19 millió tonna). Afrika kőolajtermelése az egy évvel korábbi 243,3 millió tonná­val szemben 279,5 millió tonna volt 1976-ban — ez több mint 12 százaléka a nem szocialista gazdaság kőolajter­melésének. Az afrikai kőolajtermelők első helyén Nigéria áll 35,7 százalék­kal, majd Libia (32,9 százalék) és Al­géria (16,9 százalék) következik. E- gyiptom 5,8 Gabon 4, Angola 2,2, Tu­nézia 1,5 a Kongói Népköztársaság 0,8. Zaire pedig 0,2 százalékkal részesedik Afrika kőolajtermeléséből. A négy leg­nagyobb kőolajtermelő afrikai ország az OPEC-höz tartozik. Hatezer éves falfestmény Több mint hatezer éves falfestményre bukkantak Jordániában ausztrál régé­szek. — A Catal Hüyük-i (Törökország) freskóktól eltekintve a Tel ul-Ghassul közelében feltárt falfestmény az eddig talált legősibb — jelentette ki Basil Henessy professzor, az expedíció veze­tője. A több négyzetméter kiterjedésű festmény embereket ábrázol egy szen­télynek vélt helyiségben, vörös, fehér, sárga és fekete színekkel megfestve. A radiokarbon-vizsgálat szerint körülbe­lül az i. e. 4300-ban festették. Tel ul-Ghassulnál, a Holt-tengertől északke­letre, a Jordán folyó keleti partján egész sor sírt találtak. A festményt „arccal" lefelé találták meg egy — valószínűleg földrengés által — ledön­tött agyagtégla falon. Az ammani mú­zeumban állítják majd ki az értékes le­letet. A C-vitamin és a gyomorrák Az amerikai táplálkozás nagy C-vita­min tartalma lehet a magyarázat arra, hogy miért jóval kisebb a gyomorrák gyakorisága az Egyesült Államokban, mint Japánban — állítja John H. Weis­­burger, amerikai kutatóorvos legújabb viszgálatai alapján. Szerinte a káposzta és a más zöldség-főzelékfélék nagy C-vi­­tamin tartalma védelmet nyújthat az el­len, hogy a nitritek mutagén nitrozó­­karbamidokká alakuljanak át a gyomor biológiai tevékenysége következtében. Laboratóriumi kísérletekkel sikerült is ezt igazolni. Weisburger szerint a gyo­morrák gyakoriságának az utóbbi 40 évben tapasztalt jelentős csökkenése a C-vitamin tartalmú táplálék fokozott fo­gyasztásának köszönhető az Egyesült Államokban. Közvetett bizonyíték emel­lett az is, hogy azok a japánok, akik az Egyesült Államokban telepedve, amerikai stílusú táplálkozásra térnek át, jóval kevésbé betegszenek meg gyo­morrákban: a gyomorrák kockázata semmivel sem nagyobb számunkra, mint az átlagos amerikaiak számára. Weis­burger átfogó táplálkozástudományi vizsgálatokat sürget a sok C-vitamin fogyasztás és csökkenő gyomorrák-koc­­kázat közötti összefüggések tisztázásá­ra. Szennytisztító autólakk A Frankfurt am Main-i (NSZK) Batelle Intézet alkalmazott kémiai osztályán olyan újfajta lakkbevonatot fejlesztet­tek ki, amely joggal felkeltheti az au­tósok érdeklődését. A szenny nagyon szilárdan megtapadhat a selyemfényű és matt lakkfelületeken, és esetleg csak fárasztó mechanikai beavatkozással tá­volítható el a védett területről. A nyu­gatnémet kutatók most különleges víz- és olajtaszító adalékanyagot hoztak lét­re szintetikus úton, és kevertek újfajta lakkjukba ötszázalékos mennyiségben. Adalékanyagos és adalékanyag nél­küli lakkal bevont fémlemezeket szeny­­nyeztek nedves agyaggal. Az adalékos lakkfelületről már a száradás során magától teljesen levált az agyag, az adalék nélküli lakkfelületen viszont szá­radás után szilárdan megtapadt. A vé­dőhatás számos ismétlődő szennyezés után is megmaradt. A víz- és olajta­szító adalék tehát szennytaszító tulaj­donságot ad a lakknak. Az eljárást szabadalmaztatták, és a nagy autó­gyárakkal most tárgyalnak a beveze­téséről. Meton, az új építőanyag A meton (metallbeton) fémes kötő­anyagból és ásványi vagy más adalék­anyagból készülő újfajta építőanyag. Tulajdonképpen betonnak tekinthető, amelyben fémek veszik át a cement szerepét. A felhasznált fémektől függő­en aluminium-, acél-, titán-, réz, ólom­ón- és cinkbetont lehet készíteni. A kö­tőanyag térfogataránya 15—20 száza­lék. Adalékként kőzúzalékot, kvarcho­mokot, gránitot, valamint más ásványo­kat és kőzeteket használnak. Könnyen olvadó kötőanyagból és szerves adalék­anyagokból (műanyagból, Iából) is Ké­szíthetnek metont, és ebből termikus, elektrofizikai és elektrokémiai eljárások­kal alakíthatnak ki elemeket. A Szov­jetunióban szabadalmaztatott új építő­anyag tulajdonságai nagyon kedvező­ek: nagy szilárdság, hőállóság, kopás­­állóság, vegyi ellenállás jellemzi a kü­lönböző metonokat. Az aluminiumme­­ton nyomószilárdsága például 50 száza­lékkal nagyobb, mint a tiszta fémé és tízszer nagyobb, mint a cementből ké­szült betoné- Hőállósága és villamos ellenállása is jóval nagyobb, mint a tiszta alumíniumé. Fröccsöntéssel készült üvegszál-erősíté­sű poliamidból az új osztrák szórópisz­toly háza. Könnyű, jó fogású, valóság­gal egybeforr használójának kezével. A hagyományos alumíniumöntvényhez vi-A világ egyik leggazdagabb lelőhelyén, a nyugat-szibériai Szamotlor tó vidékén víz és mocsár alatt szunnyad a kőolaj­kincs nagy része, mégis itt létesült a Szovjetunió egyik legjobb hatásfokú kő­olaj-fúrótelepe. A tél közeledtével mes­terséges fagyasztással „segítenek" a természetnek, és a néhány centiméteres fagyott réteget egyméteresre „hizlal-Repülés közben alvó madarak Alusznak-e hosszú repülésük közben a vándormadarak? Erre az érdekes kér­désre kaptak most hiteles választ szov­jet kutatók a gólyák mellére erősített érzékeny műszerek mérései révén. A mérésekből kitűnik, hogy repülés köz­ben valóban szundikálnak — olykor akár 15 percen át is. Természetesen nem az egész repülő madárcsoport al­szik egyszerre. Az alvó madár a csa­pat középpontjába húzódik, és amíg al­szik, társainak kiáltásai vezetik. szonyítva lényegesen olcsóbb, nincs szükség utókezelésre, polírozásra, lak­kozásra. Könnyűségén, karcolásállósá­gán kívül előny a műanyag rossz hő­vezetése is. jók”. A megfagyott terepen már nem okoz nehézséget az automatizált üze­mű, Diesel-hajtású fúróberendezések felállítása és továbbköltöztetése. A ne­héz terep miatt egyetlen fúrótorony alól ferdített bokorfúrással 8—20 fúrólyuk­ból fakasztanak olajat — jelentősen növelve a kitermelés hatékonyságát. Szamotlor fekete aranya 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom