A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-06-23 / 25. szám
TUDOMÁNYTECHNIKA Panoráma repülőgép A jopón légitársaság (JAL) gépein utazók nem ülnek részvétlenül székeiken: saját szemükkel ellenőrizhetik, hogy rendben megy-e a le- és felszállás. Az Aerovideo tévéberendezés 76x102 centiméteres képernyőjén ugyanaz a látvány tárul a szemük elé, mintha a pilótafülkében ülnének. Az Aerovideo a Boeing 747-es, illetve a DC-9-es belföldi járatokon nyújt ki-, illetve bepillantást az utasoknak a gépmadár kormányzásának rejtelmeibe. Palackozott napenergia A mesében nem sikerült zsákba gyűjteni a napsugarakat — a müncheni egyetem kísérletei szerint azonban optimális tároló közegben: sóoldatban akár hosszú időn keresztül is veszteség nélkül tárolható a Nap kollektorokban összegyűjtött energiája. Hideg, borús időben csak fel kell nyitni a palackot, és a kristályosodáskor fejlődő 50 fokos hő máris hasznosítható. Vissza a természethez Nem zavaró akadály, hanem élő szerkezeti elem a fa a környezetvédelmi mozgalom híveinek lakásában: ez biztosítja a helyiségek friss levegőjét. A fürdőkádban ülő tulajdonos a természet lágy ölén érezheti magát, mert a csempe is természetes, vulkáni kőzetből készült. A rendkívül kemény, 70x140 centiméteres csempékre a szabványnak vagy a megrendelő ízlésének megfelelő színű és mintájú mázat is éget egy NSZK-beli gyár. Atomerőművek lebontása Az Európai Tanács 15 millió svájci franknak megfelelő költségvetéssel elfogadta azt az ötéves kutatóprogramot, amelynek célja a leállított atomerőművek legbiztonságosabb leszerelésének kimunkálása lesz. A Közös Piac országainak területén 1990-ig előre láthatóan összesen tizenhat atomerőmű működéséi szüntetik be, s 1991 és 2010 között további nyolcvannégy erőművet állítanak le. Az eddigi tanulmányok a berendezések lebontására az alábbi eljárást ajánlják: — Az első szakaszban mindaddig légmentesen zárják el a berendezést, amíg belsejében a radioaktív anyag legnagyobb része le nem bomlik. Ennek a szakasznak a tartalma a reaktor üzemelése során keletkező és az emberre különösen veszélyes kobalt-60 lebomlásához igazodik. A “Co felezési ideje öt év, így ötven év elteltével már lényegében nem sugárzó. — Néhány év múlva az egész berendezést megtisztítják a megmaradt radioaktív szennyeződésektől. — Ezután kezdik meg a bontást. Eközben mindazokat a részeket, amelyek radioaktívak maradtok, különleges tartályokba csomagolják, s biztonságosan tárolják. Az még tisztázatlan, hogy hány év telik el az atomerőmű leállításától a teljes leszereléséig. Egy amerikai költségbecslés szóznyolc évből indul ki, egy nyugat-európai negyven évből. Az amerikai számítás szerint száznyolc év alatt a radioaktivitás annyira csökken, hogy a bontást kézzel is elvégezhetik, s így annak költsége mai áron 25 millió dollár lesz. Az említett nyugat-európai tanulmány a rövidebb idő miatt nagyobb radioaktivitásra számít, s emiatt a bontást részben távvezérelt automatáknak kell elvégezniük, így oedig a bontási költség 65 millió dollár lesz. A tehenek táplálkozása Egy éhes szarvasmarha óllkapocsmozdulatainak szó ma eléri a 76 ezret naponta - ezt a meghökkentőer nagy számot ausztrál kutatók határozták meg különleges rágásszómlálójukkal. Azt próbálták megállapítani, hogy milyen fűhosszúság, legelőadottság esetében a legjobb a szarvasmarhák táplálásának eredménye. Megállapították, hogy a tehenek akkor jutnak a legtöbb táplálékhoz, ha a fű nem hosszabb 30 centiméternél. Ha - a fű mintegy öt centiméter hosszú, a szarvasmarha egy rágómozdulattal 100— 200 milligramm szerves anyagot vesz fel. Ha a fű 30 centiméter magas, egy rágómozdulatra 600 milligramm szerves anyag felvétele jut, ha viszont 60 centiméter magos fűben legel a tehén, csak 50 milligramm a szervezetébe egy rágómozdulattal jutó szerves anyag mennyisége. A különleges rágásszómlálóval sikerült szétválasztani a legelés és o kérődzés rágó mozdulatait. így megállapították, hogy egy-egy szarvasmarha naponta mintegy 40—70 kilogrammnyi takarmányt vesz fel, és előnyben részesítik a »leveles" füvet. Ezt a legelésmennyiséget tíz évre átszámítva, egy-egy szarvasmarha körülbelül 200 tonnányi táplálékot vesz fel. Jó minőségű legelőn egy-egy tehén naponta 400 percnyit legelészik, sovány, rossz minőségű legelőn pedig 720 percnyit - kereken 12 óra alatt jut hozzá a fennmaradásához szükséges táplálékhoz. AZ AGYRÁZKÓDÁSRÓL OLVASÓNK kérdez ORVOSUNK válaszol „Mi okozhat agyrázkódást, mik ennek a jelei s hogyan nyújtunk ily esetben elsősegélyt?“ Az agyrázkódás a könnyebbfajta agysérülések közé tartozik. Sok esetben járnak agyrázkódással a közúti balesetek, midőn a járművezető vagy útitársa fejjel ötödik a kocsi fémvázába vagy elülső üvegébe. Koponyasérülés azonban más módon, pl. játék, sport vagy verekedés közben is létrejöhet. Agyrázkódást okozhat, ha valaki magasból esik a lábára. Általában agyrázkódásnak, tekintünk minden olyan esést vagy ütést, amely a koponyát éri és rövidebb vagy hoszszabb eszméletlenséggel jár. A sérült a balesetet követő pillanatokban elveszti eszméletét. Fájdalmas ingerekre nem reagál. Ha felemeljük s elengedjük fejét vagy végtagját, erőtlenül esik vissza. Lassúbb az érverése, ha tapintjuk, -a légzés esetenként lassúbb, de gyorsabb is lehet a rendesnél. A fejen nem minden esetben találunk sérülést, véralófutást vagy egyéb károsodási nyomot. A sérült rendszerint néhány perc múlva eszméletre tér, de vannak esetek, amikor csak órák múltával tér magához. Előbb csak a fájdalomkeltő ingerekre reagál. Röviddel ezután már tudomásul veszi környezetét és lassan vólaszolgat a hozzá intézett kérdésekre. Az agyrázkódásra jellemző, hogy a sérült nem emlékszik a baleset körülményeire. teljesen tájékozatlannak látszik. Az emlékezetkihagyás néha nem arányos az eszméletvesztés mélységével és időtartamával. Csak lassanként újul meg a sérült tájékozódóképessége. Nem hagyható említés nélkül, hogy a baleset nyomán eszméletét vesztett ember, felocsúdáso OLVASÓNK kérdez ORVOSUNK válaszol utón néha ösztönszerűen, gépiesen cselekszik, esetleg saját lábán megy el a kórházba, ahol azután — mint ez gyakran előfordul — összeesik. Az agyrázkódásos sérültről úgy kell gondoskodnunk, hogy akár közvetlenül, akár pedig utólag a lehető legkevesebb károsodást szenvedje. Az agyrázkódásnak rendszerint nincsenek szövődményei és következményei. Fontos azonban, hogy a sérültet rövid eszméletlenség után se hcftjyjuk sorsára. Van, aki csak hányingerre, később főfájásra panaszkodik, s van, aki hány. A könnyebb sérülést szenvedett ember hajlamos rá, hogy kísérő nélkül induljon útnak, ami újabb öntudatvesztéssel, s ennek kapcsán balesettel és további sérüléssel is járhat. Az agyrázkódásos embert, ha eszméleténél van, fél-ülő helyzetben tartjuk. Az eszméletlen sérültet hátrohajtott fejjel az oldalán fektetjük. Esetleg a hasára is fektethetjük úgy, hogy egyik vállát párnával magasítjuk és fejét az alacsonyabb oldal felé fordítva nyugtatjuk. Mindez azért fontos, mert ha az ember eszméletét veszti, a köhőgőreflexe is kialszik, aminek következtében - más fekvőhelyzetben - a nyálat, a vért vagy a hányadékot belélegezheti, ezáltal légzőjáratai eldugulhatnak és megfulladhat. Minden agyrázkódásos sérültet a legnagyobb körültekintéssel, biztonságos helyzetben szállítva kell kórházba -gqo>| D '|jzs3A )3)3|3iuzS3 jsquia zo ütés, csapás, esés nagyságát, erejét, stb. az orvosnak ismernie kellene, azonban minderre vonatkozólag inkább csak a szemtanúk adataira szorítkozhatunk. Könnyebb agyrázkódás után is ajánlatos néhány napig, egy hétig vagy a kezelőorvos által megszabott ideig ágyban tartani a sérültet. Dr. Szántó György 18
