A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-12 / 19. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Jako« Vasziljevics Mamin 1899-ben szerkesztett traktora a gépesített földműveléstől A SZÁNTÁSNÉLKÜLI VETÉSIG 3. ROBBANÓMOTOROS ERŐGÉPEK Az igazi fejlődést a talajművelésben a belsőégésű ún. robbanómotorok alkalmazása jelentette. A múlt század második felétől folytok kísérletek olyan erőgépekkel, amelyek légnemű vagy folyékony tüzelőanyagok elégetésével keletkező hőenergiát alakítja át forgó mozgássá. Az első használható gázmotort August Otto deutzi gyáros szerkesztette meg 1867- ben, majd 1878-ban újabb négyütemű motort hozott forgalomba. Ezt o motort a szintén német Gottleib Daimler gépészmérnök tökéletesítette, aki a benzinmotort elsősorban járművek hojtására használta, megalkotva a mai autó ősét. Végül 1897-ben Rudolf Diesel hosszú kísérletezés utón megépítette a kompressziós nyomós elvén működő első belső égésű gázolajmotort. Az új motorok a mezőgazdaságban is hámor meghonosodtak. A robbanómotor hajtotta erőgépek, a traktorok különösen meggyorsították és megkönynyitették a tolajművelési folyamatokat. Dmitrij Zagrjazsszkij 1870-ben elkészítette a világ első gőzmotorral működő lánctalpas traktorát, amelyet 1876-ban Fjodor Blinov tökéletesített. Az első gyokorlati sikerek után Jakov Vasziljevics Mamin 1899-ben megszerkesztette az első orosz traktort. Végül 1908-ban Amerikában elkészült az első belsőégésű motorral működtetett lánctalpas traktor. A traktorok megváltoztatták a talajművelési munkák minőségét és technológiáját. A vontatóerő műszaki szempontból megoldott volt. most már az ekék alakját kellett továbbfejleszteni. A nagyobb teljesítményű traktorhoz nagyobb, többcsoroszlyás ekéket kellett kapcsolni. így nagy teljesítményű, négy- vagy több testű vontatott, függesztett traktorekét alakítottak ki. Ezzel a talajművelő eszközzel egy hektár felszántásához már 2 óra elegendő volt. MÚZEUMBA KERÜL AZ EKE? Időszámításunk előtt négyezer évvel kb. 20 millió ember élt a Földön. Az akkori földművelési módszerekkel nem lehetett több embert élelemmel ellátni. Ma több mint hórom és fél milliárd ember él a Földön, és ha megmarad ez a gyors szaporodási arány, akkor az évszázad végére megkétszereződik bolygónk lakóinak a száma. A műszaki fejlődés a mezőgazdaságban lényegében idáig tudta tartani a fejlődési ütemet Az új tudományos módszerek alkalmazásával az emberiség meg tudja termelni a szükséges mennyiségű élelmiszert. A fejlett országokban csak a lakosság 6—10 százaléka dolgozik a mezőgazdaságbon. Ez a szám is bizonyítja, hogy szükséges a mezőgazdaságot továbbfejleszteni, hogy kevesebb munkaerővel, de új. modern gépekkel és technológiával biztosítani tudjuk az emberiség számára a szükséges mennyiségű élelmet. Sok-sok kísérletezés utón született meg az a merész gondolat, hogy ki lehet küszöbölni o gépi talajművelést, vagyis meg lehet valósítani, a .szántás nélküli vetést". Ma még általában az a gyakorlat, hogy vetés előtt szántással forgatják meg a földet, hiszen ősi tapasztalat, hogy a szántás javítja a talaj vízgazdálkodását. Az is régi tapasztalat viszont, hogy a felszántott területről száraz időben és erős szélben porfelhők emelkednek a mogosba, esőzésekkor pedig földszemcséktől zavaros víz áramlik a termőföldekről a vízgyűjtők felé. Mindkét esetben a föld legfelső, értékes termőrétege .kopik", tehát csökken a talaj termőereje. Nem túlzás a megállapítás, hogy a szántott és kapóit földeken az esőzések következtében ezerszer gyorsabbon pusztul a talaj, mint a gyepterületen. A másik gond: kellő időben szántani ma már egyre nehezebben megoldható feladat. Közvetlenül a betakarítás után rendszerint a szárazság miatt nem lehet szántani, az őszi időszakban viszont a kukorica és más kultúrák elhúzódó beérése s az esős időszak beállta miatt késik vagy tavaszra marad a szántás. Tavasszal viszont gyakran azért kell várni, mert a talaj nedvessége csak losson csökken. Az újabb vizsgálatok egyébként megdöntötték azt a régi .törvényt", hogy a szántással végzett talajlazítás a legkedvezőbb a növényeknek. A legújabb kutatások szerint a gyökereknek éppen o meg nem bolygatott szerkezetű talaj a legmegfelelőbb. Kiderült az is, hogy a szántás pusztítja a talajban élő, a növénytermesztés szempontjából hosznos mikroorganizmusokat, a taloj víztároló képességét pedig egyáltalán nem növeli olyan mértékben, mint eddig hitték. Ami viszont változatlanul helytálló, a szántás kétségtelenül óvja a talaj vízkészletét leginkább azáltal, hogy pusztítja a talajnedvességet felvevő gyomokat A gyomok irtására évtizedek óta sikeresen használnak különféle vegyszereket. A hotvonas években sikerült végre olyan gyomirtó szert előállítani, amely gyorson elbomlik. Az új gyomirtószer használata hamarosan elterjedt. Ahol így irtják a gyomot, ott a gyomirtó talajművelés elmaradhat, tehát csökken a talajmunkoigény. Még jelentősebb előny, hogy e korszerű gyomirtószerek használata esetén .egy menetben" lehet szántani és vetni. Ha az eke után megfelelően kialakított vetőgépet kapcsolnak, akkor a vontató erőgép nem kétszer tapossa végig a talajt s a munka elvégzéséhez csők feleannyi idő kell. Még jobban meg lehet óvni a talajt a szerkezetrontó taposástól és tovább csökkenthető a munkaráfordítás is olyan gépsorral, amelynek egyes eszkö-Ez a 35 lóerős HSCS-tipusú traktor 1915-ben készült A diiekt vetögép vázlata zei egyetlen menetben végzik el a szerves trágya kiszórását, beszóntását, a gyomirtószerek és a műtrágya kiszórását, o vetést és a megtakarást. Joggal nevezik ezt takorékos talajművelésnek, hiszen több munkafolyamat egyidejű elvégzésével és a nem feltétlenül szükséges műveletek elhagyásával lényegesen csökken o kézi és gépi munka. Napjainkban kezd elterjedni a vetés előtti szántást vagy mást talajmozgatóst mellőző, illetve a lehető legkevesebb talojmozgatással járó ún. .direkt vetés" (notillage), amely - azt lehet mondani - forradalmasítja a talajművelést, illetve a növénytermesztést. Ennek lényege, hogy a jobb szerkezetű, de a nehezen szántható (sziklás, lejtős) talajokon is elhagyják a gyomirtó szántást, ehelyett vegyszerekkel kezelik a talajt, s ezt követően azonnal vetnek. A szántás nélküli vetéshez azonban különleges vetőgépek kellenek. Évek óta folynak a kísérletek a legmegfelelőbb típusok kialakítására. Az eddigi gépek különbözőek. Az egyik típus elején éles, tárcsa alakú páros kerekek hasítják néhány centiméter mélyen, de kizárólag a keskeny vetési sávban a talajt, hogy a mögéjük szerelt vetőszerkezetekből és vegyszeradogolókból a mag a műtrágyával, a fertőtlenítő és gyomirtó szerekkel együtt kellő mélységbe, jó helyre kerüljön. Gyakoribb megoldás, hogy kis forgó kapatestek nyitnak keskeny barázdát a vetőcsoroszlyóból kihulló magvaknak és vegyszereknek. A nagyüzemi termelésben ezzel a módszerrel akár 80 százalékos költségmegtakarítást is el lehet érni a hagyományos eljárásokhoz viszonyítva. Kétségtelen, hogy a szántás nélküli termesztés különösen kötöttebb talajokon néhány százalékos terméscsökkenéssel jár, ezt a veszteséget azonban a művelési költségek nagy arányú mérséklődése bőségesen ellensúlyozza. A mezőgazdasági termelés ipari szintre emelése és a nagy arányú gépesítés bebizonyította, hogy vannak még új módszerek a talajművelésben, amelyek bevezetésével és célszerű alkalmazásával növelhetők a terméshozamok. SZÉNASSY ÁRPÁD gépészmérnök AZ ÉLET VULKÁN BÖLCSŐJE A Kamcsatkán és a Kuril-szigeteken tevékenykedő szovjet vulkónkutatóknak újabb bizonyítékot sikerült szerezniük annak a feltevésnek az igazolására, hogy az élet tolón a tűzhányókitörések folyamán alakult ki a Földön. A szovjet kutatók 200 összetett prebiológiai vegyületet azonosítottak a vulkánkitörések hamujában, a vizsgált területen. A vegyületek között csaknem volamennyi fontos összetevő megtalálható az élő sejt létrehozásához. A szervetlen vegyületek szerves vegyületekké való átalakulása a vulkánkitörések során létrejött gázfelhőkben és hamuban ment végbe. A szerves vegyületek széles sorát találták meg és azonosították a Kuril-szigeti Tyatya és a kamcsatkai Tolbacsik vulkán hamujában. Az előbbi százezer tonnányi szerves anyagot hozott létre 15 napos kitörése során, az utóbbi pedig millió tonnányit egy év alatt. TISZTELT SZERKESZTŐSÉGI Mindig érdeklődéssel olvasom a Hét Tudomány—techniko rovatát. A 13. szám sem volt kivétel. Az itt megjelent .A fémxenon előállítása" című íráshoz szeretnék egy-két megjegyzést hozzáfűzni és a figyelmükbe ojánlani az Élet és tudomány 1978. 1. 13-ón megjelent 2. számát. Ebben a számban Solt György fizikus tollából érdekes cikk jelent meg .Új fém — hidrogénből” címmel. Ebből a cikkből kitűnik, hogy már sikerült előállítani fémes hidrogént. mégpedig a moszkvai Nagy Nyomások Intézetében (IVÓ) három szovjet kutatónak - Verescsoginnak, Jakovlevnek, Tyimofejevnek — 1975-ben 10® atm nyomással. Kt, ebben a: intézetben elsőként 1973-ban gyémántból fémet hoztak létre és lemérték ennek villamos ellenállását. Egy másik kutatócsoport 1972- ben robbanással előállított 2,8.10® atm. nyomásnál szintén észlelte a molekuláris hidrogén átalakulását Popp Gábor, Vágsellye (Šaľa) 18
