A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-05-12 / 19. szám
ÉLTETŐ HANGOK A százhetven ember egyetlen nagy kórusa. Vezényel Ag Tibor prógoi városi szerveztének támogatását is elnyerte. Ezzel kapcsolatban szeretnénk köszönetünket kifejezni Lőricz Gyula elvtórsnak, a CSEMADOK KB elnökének és Sidó Zoltánnak, a CSEMADOK érsekújvári járási bizottsága vezetőjének érdekükben kifejtett fáradozásaiért. Jelenleg Prágábon körülbelül 250 magyar nemzetiségű diák tanul, ebből 150—200 rendszeres érdeklődést mutat a klub munkája iránt. Viszont rendkívüli nehézségeik mutotkoznak bizonyos szervezési kérdésekben. Elsősorban oz okoz gondot, hogy jóformán képtelenek vagyunk olyan termet biztosítani, ahol 200—250 ember havonta egyszer öszszejöhetne művelődni, szórakozni. Hasonló gonddal küszködnek a többi Szlovákián kívül tevékenykedő magyar főiskolás klubok is. Az eljövendő időszak egyik fontos feladota lenne ezeknek a kluboknak szervezeti bekapcsolása a CSEMADOK keretébe, és megfelelő módszertani irányítása, valamint legalább minimális onyagi támogatása. TÓTH ATTILA A CSEMADOK keretében működő közművelődési kluboknak közéleti szerepéről egyre gyakrabban hallani az utóbbi időben. S ez nem véletlen, hiszen ezek a klubok új lendületet adhatnak közművelődésünknek. Hogy ez az út járható, azt a CSEMADOK kassai (Košice) délvárosi szervezete Fábry Zoltán Közművelődési Klubjának eredményeivel szeretnénk bizonyítani. Ennek a mostani klubnak az elődje, ez Új Nemzedék Ifjúsági Klub még 1962-ben alakult. Hétéves működése alatt szép eredményeket ért el. Azon túl, hogy az ifjúság önképzésének eszköze volt, tagsága a városi szervezet kulturális munkájába is aktívan bekapcsolódott, Ekkor alakult meg az irodalmi színpad és a közismert Új Nemzedék tánccsoport, amely az elmúlt évtizedben sok szép sikert ért el. A klub 1969-ben Fábry Zoltán nevét vette fel, jelezve és vállalva a korparancsot, amely a klub tagjaiban oz íróval folytatott beszélgetések kapcsán formálódott meg. Az elmúlt 15 év eredményei mögött látnunk és értékelnünk kelt a céltudatos szervező munkát, amely a klub létének és folytonosságának előfeltétele volt. Klubunk eddigi vezetői, Varga Levente, Bubenkó György, Dropák Károly, Török Zoltán és nem utolsósorban Kolár Péter valóban fontos feladatok megvalósítását vállalták. A közelmúlt eredményeit értékelve először a pinceszinpad tavalyi megalakítását kell említenem. Ez az együttes a tavalyi Jókai-napokon harmadik helyeztetést ért el. Az új színpadi formák megismerése mellett számunkra az oz újszerű, hogy a darabot az előadás utón a szereplőkkel közösen vitatjuk meg. A szerdai klubnapokon ismeretterjesztő előadások, diavetítéssel kiegészített színes útibeszámolók hongzanak el, találkoztak a tagok és az érdeklődők mór többek között Löffler Bélával, Duba Gyulával, Nánóssy Tóth Tiborral, s Boróros Imre előadói estje is maradandó élményt jelentett. A közeljövőben tovább kívánjuk bővíteni a klub munkáját, matematika tanfolyamot indítunk a kezdő egyetemista klubtagok részére, vasárnap délutánokon táncházat rendezünk, továbbá rendszeresítjük a teremfocit. Az őszi munkatervben egyebek között Dél-Szlovákia gazdasági fejlődéséről, az anyanyelvi oktatás jelentőségéről, az űrhajózásról, a cseh, a szlovák és a magyar drámaírásrál megtartandó előadások szerepelnek. A klub egyben a helyi szervezet aktív részeként a kulturális munka általános feladatainak teljesítésébe is bekapcsolódik. így például részt vesz tagtoborzásban, a közös könyvtár fenntartásában, a Hét terjesztésében stb. A jövő év január elsejére tervezzük a számítógépes adatfeldolgozás bevezetését, amivel emelni szeretnénk a szervezés színvonalát. Úgy gondolom, kitűzött céljaink reálisak és összhangban állnak azokkal a kedvező feltételekkel, amelyek a CSEMADOK kassai város bizottsága keretében a klubtevékenység számára odottak. Élve oz adott lehetőséggel, szeretettel várunk klubunkba mindenkit, korra való tekintet nélkül, aki anyanyelvén szeretne művelődni. VISEHRADSZKY VILMOS A CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulójával szinte egyidöben ünnepeltük a József Attila Ifjúsági Klub 15 éves fennállását. A klub 1964 februárjában alakult — a Komenský Egyetem Bölcsészeti kara magyar tanszékének diákjai olopitottók. Később a tagság kibővült középiskolásokkal, valamint dolgozó fiatalokkal, de o klub gerincét mind o mai napig főiskolai hallgatók képezik. A klub tevékenységének célja o fogság különféle kulturális érdeklődésének kielégítése. Mivel o klub a CSEMADOK bratislavai óvárosi szervezetének részeként működik, tevékenysége szervesen beépül annak munkájába. A helyi szervezet rendezvényeinek a klub tagsága is részese. Az irodolmi műsorokon, évfordulók alkalmával megtartott ünnepségeken a klub szavaiéi is erősítik együvé tartozásunk tudatát. A CSEMADOK és o klubok kapcsolatában mondhotni mérföldkövet jelent a Központi Közművelődési Klubtanócs megalakulása 1978 márciusában. Ezzel megszűnt az a visszás helyzet, hogy a klubok jogalap és központi irányítás nélkül működtek. Az eltelt egy év alatt a klubtanács szemináriumokat tartott s a nyár folyamán megrendezte a ll. nyári művelődési tábort. A táborokhoz szervesen kapcsolódnak a honismereti kerékpártúrók, amelyeknek megszervezését a József Attila Ifjúsági Klub vállalta. Úgy érezzük, itt van (lenne) a legnagyobb szükség a Központi Klubtanács koordináló munkájára, oz egyes klubok közötti állandó és szilárd kapcsolatok kiépítésére. Nagy segítséget jelentene számunkra, ho a tanács műsoraink megszervezésében, az előadók meghívásában is részt vállalna. így minden bizonnyal nagyobb érdeklődést tudnánk kelteni a klubok munkája iránt. A József Attila Ifjúsági Klubot kezdettől fogva nagyfokú önállóság jellemzi. Havi műsorterveit az óvárosi szervezet hagyja jóvá, de a szervezés terhe, a klubestek sikeres lebonyolítása a klub vezetőségére hárul. Azon fáradozunk, hogy műsoraink szervezésében minél több fiatal részt vegyen. Olyan klubesteket is igyekszünk szervezni, amelyeknek szereplői maguk a klubtagok, hogy ezáltal is olkolmat nyújtsunk egy-egy fiatal költő, képzőművész és néprajzkutató bemutatkozására. Elsőrendű feladotunk, hogy a tagságnak sokrétű, színvonalas műsorokat biztosítsunk. Ez azonban nem elég, mert egy klub csak akkor tölti be hivatását, ha egészséges vitaszellem hatja át. Ugyanis a vitákban formálódik, alakul nemcsak o közösségi szellem, de a tagok személyisége is. Ez a közösségi szellem annak is a biztositéka, hogy oz egyetem, főiskola elvégzése után nem szakad meg a folytonosság — a fiatalok a klubban elkezdett munkát később tovább folytatják, lakóhelyük CSEMADOK-szervezetében. Prandl Sándor felvétele Hűség a küldetéshez, bátorság a hűséghez (Németh László) volt a mottója a felsőcsallóközi kórustalálkozónak, amelyet a CSEMADOK somorjai (Samorín) helyi szervezete rendezett kulturális szövetségünk megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére. Telt ház előtt lehettünk szemtanúi és élvezői négy ismert kórus — a berencsi, a golántai, a diószegi és a somorjai — nemes versengésének vagy egyszerűen csak szereplésének. Tétje nem volt a találkozónak, így hót izgafommnak sem lehetett nyoma. Magabiztos fellépés, kiegyensúlyozott teljesítmény jellemezte a kórusokat. A négy énekkar jelentős szerepet tölt be énekkari mozgalmunkban. Sőt, az aranykoszorús minősítésű diószegi (Sládkovičovo) Vox humane és a somorjai Híd vegyeskor oz élvonalba tartozik, legjobb énekkaraink között tartjuk számon őket. A karnagyok — Ag Tibor (később Chemez Zsuzsa), Kazán József, Pintér Ferenc, Pokstaller László — közmegbecsülésnek örvendő kulturális személyiségek, szinte valamennyi rangos rendezvényünk résztvevői. A kórustogok között is sok az ismerős arc, különösen oz idősebbek soróbon, akik közül néhányon tisztségviselői voltak szövetségünknek. Számukra nincs vége, csak folytatása a munkánakI Teszik, amit tenni kell, úgy látszik, már míg mozogni tudnak. Vajon ragad-e lelkesedésükből, a küldetéshez szükséges hűségükből a fiatalokra? Berencsről negyvenhárom, Galántáról harmincegy. Diószegről negyvenhárom és Somorjáról ötvenhárom dalos kedvű nő és férfi áll a dobogóra. Százhetven ember ajkáról szállt a dal, ennyien döbbentették ró a nézőket: érdemes dolgozni, érdemes hetenként, havonként néhány estét kemény és sok türelmet igénylő próbákkal eltölteni, a moguk és közösségük számára hasznosan és tartalmason élni. A négy énekkar betanult számainak legjavát mutatta be. A kórustagok munkásdalokat, népdalokat, katonadalokat énekeltek, Kodály, Bárdoss, Német S. István szerzeményeit stb. adták elő. Szépen, tisztán szállt a dal, összecsendültek a szólamok. Nem lehet, nem szabad mérleget vonni, teljesítményt értékelni. Százhetven dalos szerzett hallgatóságának élményben gozdog, felejthetetlen estét. Százhetven ember egyetlen nagy kórusa énekelte lenyűgözően a találkozó záró számaként Kodály— Berzsenyi: Magyarokhoz című szerzeményét. Dicséret a kezdeményező és megvalósító somorjai szervezetnek I Azoknak, akik az énekkarok szereplését találó idézetekkel, versekkel tarkították és tolmácsolták. A rendkívül értékes kórustalálkozó után a dalosok közös vacsorán vettek részt. A városi nemzeti bizottság elnökének, Szamos Lászlónak o nevében Presinszky Lajos köszönte meg a vendégénefckarok somorjai szereplését s átadta a vnb ajándékát a karnagyoknak. A vendégek is ajándékkal kedveskedtek Pokstaller Lászlónok, a Híd karnagyának. A felsőcsallóközi kórustalálkozó jó hangulatban ért véget, és elérte célját. Négy énekkor tagjait hozta közelebb egymáshoz, jó feltételt teremtett az ismerkedésre, a szinte nélkülözhetetlen tapasztalatcserére. A somorjai szervezet a négy szlovákiai magyar kórus közös szereplésének a megszervezésével jelentőségéhez méltón emlékezett meg szövetségünk megalakulásának harmincadik évfordulójáról. MACS JÓZSEF Kontár Gyula felvétele 7
