A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-31 / 13. szám

A SZÜLŐFÖLD VONZÁSÁBAN Nemrég nyílt meg a Slovnaft válla­lat kis galériájában a Gerstner István tájképeiből rendezett kiállí­tás. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a Szlovákiai Képzőművészeti Szö­vetség elnöke, s ott voltak továbbá a festőművész tisztelői, ismerősei. Milan Jankovský, a Fővárosi Ga­léria igazgatója méltatta Gerstner István művészetét. Megismertette a nagy számú érdeklődőt a festő­művész életével, sajátos kifejező eszközeivel, amelyek lehetővé teszik számára a táj- illetve szülőföld­élmény szuggesztív megragadását, művészi megformálását. Gerstner István először Prágában állította ki önállóan képeit 1970-ben, majd újabb alkotásaival Bratislavában, a Zívot hetilap kis galériájában mutatkozott be a közönségnek 1973-ban. Mostani kiállításán az 1975—1978 közötti években alko­tott képei szerepelnek. Nézem a képeket, gyönyörködöm bennük, és minduntalan arra döb­benek, hogy ezt a tájat, a tájnak ezt a darabkáját, a Duna partnak ezt a részét, de ezeket az utcákat, kunyhót és emeletes házat, lakó­tömböt is láttam már valahol. S csak Párkányban (Štúrovo) és környékén láthattam, amely Gerst­ner Istvánnak szülőföldje s egyben ihletője is. Kiállított huszonhét ké­pének majd mindegyikén fellelhető a szülőföld egy-egy jellegzetes da­rabja, s a színgazdagság művésze­tének egyik fő erőssége. Teljes színeiben pompázik képein a tavasz, a nyár, az ősz és a tél. Gerstner István sajátos színekkel fest egy sajátos világot. Találkoz­tam már ilyen lenyűgözően szép tájakkal, dombokkal, tó- és folyó­parti részekkel. Találkoztam és még találkozni is fogok olyan kontrasz­tokkal, amelyek épülő világunkban a régi fölé magasodó újat jellem­zik. Ezek mind részét képezik Gerst­ner István festői világának. — Nagyszerűen érzi a színeket! — jegyzi meg mellettem Zalay Adrián, aki szintén festőművész, s a Hétben is gyakran találkozha­tunk az illusztrációival. — A rajzra építi a képeit — folytatja —, s ér­dekes a témaválasztása is. Poéti­­kus képeket, olajfestményeket lá­tunk, Gerstner minden bizonnyal szereti a verseket, ez festményeiből határozottan kiérezhetői Párkány (Štúrovo) és környéke sajátos, a művész számára rend­kívül gazdag világ, de a szlovákiai képzőművészetben gyakorlatilag is­meretlen. Nos, Gerstner István ebből a még ismeretlen, felfedezet­len világból meríti érdekes és rokonszenves témáit, s egyre meg­győzőbben, egyre felfigyeltetőbben festi ezt a sajátos világot. Képei egyszerűek, érthetőek és megraga­­dóan szépek. A művészet társadal­mi szerepének kifejezői. A kiállítás megnyitásának résztvevői elégedet­ten távoztak a kis galéria termé­ből. Igazi élményben volt részük. MACS JÓZSEF Gyökeres György (1) és Prandl Sándor felvételei 1. Tél a Garant mentén 2. Faluvégén 3. Duna menti tavasz 4. Vízparti csendélet 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom