A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 12. szám
mincados, édesanyja, Anna, Spindler városbíró leánya volt. Az apai ősök a 17. században Írországból vándoroltak Magyarországra. Az ifjú Farkas tanulmányait a Káptalan utcai Szt. Márton dómískolában kezdte. Éleseszűsége csakhamar feltűnt tanárainak, később a győri gimnáziumban is mint „tudós Kempelent" emlegették. Iskolai tanulmányait a bécsi jogakadémián fejezte be, de az önképzést soha sem hagyta abba. Korának egyik legsokoldalúbb tudósa lett, ki szakemberként foglalkozott a jogtudományokkal, bányászattal, földműveléssel, építészettel, akusztikával, technikával, képzőművészettel, nagyszerűen rajzolt, rézmetszeteket kivitelezett, iroda'ímilag is tevékenykedett, hét nyelvet beszélt folyékonyan ... 1755-ben, amikor a magyar udvari kamara fogalmazója lett, Mária Terézia saját kezűleg írta rá az aktára: „A magyar udvari kamara sokat fog nyerni az ifjú Kempelen úrban". De nemcsak a magyar udvari kamara, hanem maga az uralkodóház is nagyon sokat nyert személyében. Hamarosan meggyőződtek nagyszerű szervező és adminisztrációs adottságairól is, így rövidesen az udvar „mindenese” lett. Számos ellensége is akadt, de megbízhatósága és tetterós szorgalma révén teljesen megnyerte Mária Terézia kegyeit. Rohamoson haladt a ranglétrán, de megnövekedett feladatainak száma, igényessége is. 1758-ban Mária Terézia megbízásából rendeznie kellett a magyarországi sóbányák hozományának csökkenését. Nem csupán a sótolvajok és csempészek leleplezésével orvosolta a bajt, hanem miután bejárta a sóbányákat, leereszkedett a tárnákba, saját tapasztalatai alapján módosította a bányaberendezéseket, javított a munkakörülményeken. Ekkor lett a magyarországi sóbányák igozgatója. A sokak áltál félelmetesnek tartott műhelyéről ismert pozsonyi házát saját tervei alapján 1762-ben építette Kempelen a Duna utcában. Ez alkalommal téglagyárat bérelt, s a saját égetésű téglákból nemcsak ő, hanem Csallóköz számos földművescsaládja is építkezett. Ez idő tájt újabb vállalkozása is sikerrel járt: vászongyárat alapított. A jó minőségű és olcsó Kempelen-vászon hamarosan jó hírnévre tett szert egész Nyugat-Magyarországon. Az otthoni műhelyében technikai újításokkal foglalkozó hivatalnok kiegyensúlyozott életét a császár- és királynő újabb rendeletéi tették változatosabbá 1768-ban Mária Terézia azzal bízta meg Kempelent, hogy állítsa helyre a közrendet a Bánátban. A feladat sikeres megoldásáért kiutalt félévi szabadság idején, 1770-ben tervezte meg Kempelen egy állandó jellegű Duna-híd modelljét, melyet a pozsonyi repülőhíd kettészakadása után mutatott be Albert helytartónak. Anyagi gondok gátolták e terv kivitelezését, de az új pozsonyi hajóhíd megépítését így is Kempelenre bízták. Mesterművei tett eleget a megbízásnak, a vezetése alatt épült hajóhíd 1825-ig szolgálta a közönséget. Míg Albert főherceget és feleségét Mária Krisztinát tanította magyar nyelvre a pozsonyi várban, Kempelen tapasztalhatta, hogy a vár ivóvírhiánybon szenved, kútja kiapadt. Ekkor a Duna-partön kutat furatott, s d vizet vörösréz csöveken, lovak hajtotta szivattyúval nyomatta fel a várba. Ez idő tájt Mária Teréziának tett ígérete alapján újabb meglepetéssel szolgált Kempelen Farkas. 1770 áprilisában mutatta be a császári udvarnak a pozsonyi műhelyben kivitelezett legújabb találmányát, a sakkozó játékautomatát. Ez egy törökruhás emberi alakból állt, amely alacsony szekrény mögött széken ült és a szekrényen felállított sakktáblán nagy ügyességgel játszott. Sokan azt hitték, hogy a sakkozógép nem komoly műszaki találmány: a belsejében elrejtett kis törpe mozgatja a bábukat, de ma már Kempelen saját feljegyzé-A sakkozó automata játék közben Sokoldalú képzettségét, nagyszerű emberismeretét az uralkodóház teljes mértékben kihasználta, féladptainak sikeres megoldásával az elismerés és megbecsülés magas fokát váltotta ki, de ő mégis megmaradt közvetlenül szerénynek, melegszívűén jóságos embernek. Kempelen Farkas, a varázslóként emlegetett polihisztor 245 évvel ezelőtt 1734. január 23-án született Pozsonyban az egykori királyi kúria épületében, a Ventur utca 15. számú házban. Édesapja Kempelen Engelbert királyi főhar-KEMPELEN FARKAS (1734-1804) Kempelen Farkas szobra (Kovács Lajos alkotása) TUDOMÁNYTECHNIKA séből tudjuk, hogy az automatát kibernetikai elvek alapján szerkesztette meg. A gép Kempelen halála után ismét kikerült a Duna utcai ház padlásáról, sorra aratta sakkgyőzelmeit a világban, míg aztán állítólag 1854-ben Philadelphiában elégett. Habár Kempelen világhírnevét éppen a sakkozógép alapította meg, ä maga sem ezt tartotta legjelentősebb alkotásának. Jómaga a nagyszombati egyetem Budára való áthelyezését (1774— 79) tartotta legfőbb művének, de ne feledjük, hogy 1779-ben a vak Paradis Mária Teréziát dombornyomású betűk segítségével megtanítja olvasni és írni, megszerkeszti számára a világ első írógépét, a dombornyomású íróprést. Sok-sok évi kísérletezés után 1789- ben fejezte be egy beszélőgép megszerkesztését; ezt beszédoktatási segédeszközül szánta süketnémák oktatásához. A gép gyermekhangon, de tisztán és érthetően ejtette a szavakat; jelenleg az egyik londoni múzeumban őrzik. A géppel egyidejűleg született „Az emberi beszéd gépezete" című, 1791- ben kiadott könyve. Előzőleges sikertelen próbálkozás után 1788-ban két gőzgépet készített pozsonyi házának udvarán. Ezekre szabadalmat is kapott és 1793-ban a Bács megyei Ferenc-csatorna építésénél országos sikert aratott velük. Technikai sokoldalúságát tükrözi még két korábbi alkotása is: a beteg Mária Terézia számára készült székágy, valamint ugyancsak a császárnő kérésére kivitelezett, mindmáig működő szökőkútrendszer a schönbrunni palota kertjében. Az Adrioi tengert a Dunával összekötő csatornának, valamint a Csallóköz csatornázásának, vízrendszeri szabályozásának tervét mindannak efleWére, hogy mindkettő messzemenő gozdasági fejlődést ígért az országnak, már nem valósíthatta meg. Ferenc császárnál ugyanis Kempelen Farkas a Martinovics féle jakobinus mozgalommal való rokonszenvezésért kegyvesztett lett. Negyvenhárom évi sokoldalú szolgálat után kényszerült visszavonulni. Élete hátralévő részét Pozsonyban és Gombán töltötte. De itt sem tétlenkedett. Földművelésre, kertészkedésre tanította Gomba népét. Hetven évet élt. Szorgalmas, tevékeny életút után 175 évvel ezelőtt, 1804. március 26-ón halt meg Bécsben; itt is temették el. LEHEL ZSOLT KELTA PÉNZEK SZLOVÁKIÁBAN A bratislavai Pallas Kiadó a múlt évben egy érdekesnek ígérkező könyvsorozatot indított Szlovákia területének régi művészetéről. A kiadó előrejelzése alapján a szlovákiai őskori műalkotásokkal valószínűleg három kötet foglalkozik majd. Ezek egyike — amely már meg is jelent — Evő Kolníková: Keltské mince na Slovensku (Kelta pénzek Szlovákiában; Bratislava, 1978) című könyve. A szerzőnő a munkát Ján Eisner és Vojtech Ondrouch, a szlovákiai kelta numizmatika két nagy úttörője emlékének, valamint Ľudmila Kraskovská, a mai szlovák pénztörténeti kutatások szervezőegyéniségének ajánlja. A régésznő az előszó rövid eszmefuttotásában nagy vonalakban ecseteli a kereskedelem alakulását a történelem folyamán: a cserekereskedelemtől, a különféle természetes fizetőeszközökön keresztül egész a pénzérmék kialakulásáig. Szlovákia területén először a kelták vertek pénzt az időszámításunk előtti századokban. Ezt követően aztán egész 1328-ig, a körmöcbányai pénzverde megnyitásáig szlovákiai pénzverésről nem tudunk. A következő fejezetben felvázolja a kelták rövid történetét: vándorlásaikat az őshazából (amely körülbelül a mai Kelet-Franciaország, Közép-Németország, Csehország és Ausztria területe) Európa legkülönbözőbb vidékeire. A keltaság vándorlásaival Európa-szerte egy egészen új kultúrát terjesztett el. Az ő nevükhöz fűződik többek között o lábbal hajtható fazekaskorong; a kétköves, forgó malom első alkalmazása. Valószínűleg ők ettek először a Kárpátmedencében kenyeret (természetesen lepénykenyeret!), nevükhöz fűződik a vas nagyméretű elterjesztése. Külön fejezetet olvashatunk a kelták szlovákiai megjelenéséről és telepedéséről, majd ezt követően pénzverésük kialakulásáról és előzményeiről kapunk meglehetősen részletes téjókoztatót. Itt tudjuk meg, hogy főleg a macedóniai királyok (II. Fülöp és Nagy Sándor) veretéinek utánzásával alakult ki a kelták pénzverése i. e. a 3. és 2. évszázad fordulóján elterjedésük egész területén. Hangsúlyozni kell azonban, hogy pénzverésük törzsi jellegű volt, tehát az egyes kelta törzsek belső használatra készítettek ilyen fizetőeszközt. A továbbiakban a Szlovákia területén vert kelta pénzek különböző típusairól olvashatunk részletesen, majd érmék esztétikai szempontú elemzéséről van szó. A valóban szép kiállítású kötet nagyobb részét képezi a képmelléklet, amely 53 fekete-fehér és 25 színes felvételt tartalmaz. A nagyszerű fényképeken (amelyek Jozef Krátky munkáját dicsérik) azokat a miniatűr műremekeket csodálhatjuk meg, amelyek historiográfiai hátteréről Éva Kolníková tollából koptunk szép összefoglalót. LISZKA JÓZSEF SZÉNHIDROGÉNEK KUTYATEJBÖL Új energiaforrások után kutatva az ausztráliai Melbourne .egyetemének növénygenetikusai olyan növényfajra bukkantak, amely egykor talán fedezheti majd jövendő olajszükségletünk egy részét. A kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának egyik tagjáról van szó, amely Közép-Afrika és Dél-Amerika száraz parti övezeteiben honos. Két típusa van. A nedvdús, kaktuszszerű növény a sztyeppvidékeken honos. A melbourne-i kutatók inkább a másik típust tanulmányozzák behatóan: a mérsékelt égövi klímában tenyésző gyomnövényszerű kutyatejféléket. A vizsgálatok teljes mértékben alátámasztják Melvin Calvin amerikai vegyészprofesszor megállapításait, miszerint a kutyatejfélék a kőolajban levőkhöz hasonló szénhidrogéneket tartalmaz nak, és ezeknek mennyisége a teljes növényi anyag 10—20 százaié kát is elérheti. A melbourne-i ku tatócsoport most azt vizsgálja, hogy melyik kutyatejféle lenne a leggazdaságosabban termeszthető Különösen a mérsékelt égövi vidé kékén elterjedt kutyatej (Euphorbia lathirys) érdekli őket. Ennek leveleiből, szárából vonható ki olaj, magszemei pedig olyan nagyok, hogy gépi úton is betakaríthatok lennének. Levágás után olyan gyorsan növekszik, hogy egy évben több termését is be lehetne takarítani. Minthogy a növény olajtartalma kicsiny, megoldhatnák szálasanyagának, a benne levő szénhidrátoknak és gyantáknak a hasznosítását is. Ha a kőolaj világpiaci ára tovább növekszik, a kutyatejfélékből előállított olaj rövidesen versenyképes lesz. 18
