A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-24 / 12. szám

Kővetkező számunk tartalmából: Mács József: A SZUtÖFOLD VONZÁSÁBAN KORTÁRSAINK Varga Erzsébet: FORBÁTH IMRE ÜZENETE Csáky Károly: TAVASZI SZOKÁSOK AZ IPOLY MENTÉN Fecsó Pál: BARLANGKUTATÓK Címlapunkon Kálnoky Gyula riportképe. A 24. oldalon Buday Endre felvételei. A CSEMADOK Központi Bizott­ságának képes hetilapja. Meg­jelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 693 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szer­kesztőség : 890 44 Bratislava, Ob­chodná u; 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p„ Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­­kézbesítő. Kéziratokat nem ór­­zünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. A NEMZETISÉGI KULTÚRA FEJLESZTÉSE JÁRÁSUNKBAN A galántai járás földrajzilag a Mátyusföldje tájegységhez tarto­zik; síkságai a Csallóközbe men­nek át. A közelmúltig tipikusan mezőgazdasági vidék volt. Jellegzetes vonása ősidőktől fogva a termékeny föld volt — a napszámosok, béresek, zsellérek, munkanélküliek nyomora. Tör­ténetéhez fcitörülhetetfen emlékként szo­rosan hozzátartozik a mezőgazdasági munkások 1931. évi békés tüntetése, amelyre a Masoryk-féle „demokrácia" csendőrsortűzzel válaszolt (kosúti véres pünkösd). A fasizmussal szembeni internacio­nalista összefogás szemléletes példája volt a dolgozók vágtornóci (Trnovec nad Vábom) tüntetése, ahol magyarok, szlovákok, csehek, de haladó gondol­kodású németek is követelték a meg­alakulásának tavaly 60. évfordulóját ünneplő Csehszlovák Köztársaság terü­leti integritásának és egységének vé­delmét. Több mint hatéves különválasztás után (Horthy-Magyarország és az ún. szlovák állam idején) 1945-ben — há­la az ország szovjet hadsereg által tör­tént felszabadításának — ismét talál­koztak a közös hazában szlovák és ma­gyar kommunisták, szlovák és magyar munkások és parasztok. 1945-ben, a felszabadulás után, megkezdődhetett az új társadalom építése nálunk. Az 1948-as februári győzelem, a CSKP IX. kongresszusának határozatai és a CSKP elvhü politikája következté­ben, melyet támogatott szorgalmas dol­gozó népünk, megkezdődött a járás ipari-mezőgazdasági körzetté való át­alakítása. A járás dolgozói joggal büszkék az elért eredményekre, amelyek ebben a történelmileq rövid időszakban, a szo­cializmus építésének alig valamivel több, mint harminc év folyamán a vá­rosok és falvak, a vállalatok, üzemek és intézmények, a szociális vívmányok fejlődésében mutatkoznak. Legmeggyőzőbb bizonyítékai ennek a vágsellyei (Šaľa nad Váhom) Nitro­gén Müvek, a szered! Nikkelkohászati Vállalat, a Galántai Gépgyár, a dió­szegi (Sládkovičovo) Len- és Kender­feldolgozó Vállalat, a szeredi Borásza­ti Özem, a szeredi süteménygyór, a Já­rási Vegyesipari Vállalat, a Járási Épí­tőipari Vállalat, a Járási Közületi Szol­gáltató Vállalat s több tucat más ter­melőüzem. A járás mezőgazdasági dolgozói a korszerű gépek és műszaki berendezé­sek alkalmazásával s a tudományos is­meretek felhasználásával az ország legjobb terméseredményeket felmutató A Zlaté Klasy-i Béke Egységes Földművesszövetkezet csaknem kétezer hektáron gazdálkodik, s három falu — Csenke, Nagymagyar és Vajasvata tartozik hozzá. Eredmé­nyeit tekintve a közepestől valamivel jobban gazdálkodó szövetkezetek közé sorolható. De a számok csak a rideg valóságot tükrözik. S a Béke szövet­kezetben már régen nem a pénzben kifejezhető értékek elérését tekintik az elsődleges célnak. Idejekorán rájöttek, hogy az ember a jövő záloga, az em­ber, aki a nagy teljesítményű gép mö­gött áll, aki féltő gonddal vigyáz a gondjaira bízott állatokra, aki óvato­san, megfontoltan metszi a gyümölcs­fákat. S ez az ember kényelmes, tiszta, világos, egészséges lakásban akar lak­ni, gyermekét is ilyen óvodába, isko­lába akarja járatni. Nem szereti a poros, sáros utcát, S a kuftúrháztól elvárja, hogy változatos programot kí­náljon. Tegyük mindjárt hozzá, ha ő maga becsületesen dolgozik, igényei, elvárásai iogosak. AZ IKREK PAPÁJA Alacsony termetű, nyílt tekintetű, mozgékony fiatalember ül velem szem­járósoi közé sorakoztak fel, aminek el­ismeréseképpen a köztársasági elnök a járást 1974-ben a Munka Érdemrend­del tüntette ki. Mindazok, akik itt élünk1 ebben a já­rásban, nyílt szemmel tekintünk előre, magatartásunkkal, elkötelezettségünk­kel és kezdeményezőkészségünkkel tel­jes mértékben tudatosítjuk a CSKP a dolgozók javára kifejtett politikájának elvhűségét, a felszabadítónktól és szö­vetségesünktől, a Szovjetuniótól kapott segítséget, a szocialista közösség or­szágaival folytatott szoros együttműkö­désünket. A nemzetiségek kultúrájának fejlesz­tésével kapcsolatos kérdések is szerves részét képezik a kommunista párt és a szocialista állam művelődéspolitikájá­nak. A CSKP XV. kongresszusa egyértel­műen megállapította, hogy „Leküzdöt­tük a nemzeteink és az ország egyes területei gazdasági, politikai és kultu­rális életének feltételeiben mutatkozott különbségeket. A sikerek, amelyeket a nemzetiségi politikában érünk el, a cse­hek és a szlovákok, valamint a terüle­tünkön élő nemzetiségek közötti egység és internacionalista testvériség forra­dalmi munkásmozgalmunknak, pártunk és népünk küzdelmeinek legjelentő­sebb történelmi vívmányai közé tartoz­nak." Az ország nemzeteinek és nemzeti­ségeinek testvéri együttélése a nemze­tiségileg igazságos Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban elősegítette a dol­gozók és az ifjúság sokoldalú fejlődé­sét a marxizmus-leninizmus ideológiá­jának szellemében, a nemzetiségi poli­tika lenini megoldása elvének alapján. A nevelés alapvető feladatai közé tartozott, szándékaink és céljaink hom­lokterében volt az internacionalizmus, a szocialista hazafiság, o kollektivizmus közt. Az évzáró taggyűlést követő va­csorán hiába volt előtte a borral teli pohár, hiába szólt a víg muzsika, nem tudott őszintén örülni. Aggódott. Első­sorban jövedelmének megcsappanása miatt. Sertésgondozó. Decemberben, januárban tömegesen hullottak az álla­tok. S ő a leválasztott malacok száma és súlygyarapodása szerint kapja a fizetését.- Nem tehetek róla, hogy annyi el­hullott a gondjaimra bizott malacok közül. Én minden lehetőt megtettem. Orvosságot csak a szopósmalacok kap­tak. A nagyobbak csak árpasót, teát nem. Pedig éppen azok hullottak a leg­jobban.- Kinek jelentette a bajt?- A zootechnikusnak, Jozef Soviknak, de a körzeti állatorvos éppen elutazott, nem tudom, ki volt itt helyette. Nap­közben nézték meg az állományt, ami­s ugyanúgy, mint minden államban, az államiságra s az arra való nevelés, hogy egészségesen büszkék legyünk az országra, melyben élünk és dolgozunk. A galántai járás lakosságának 47,4 százaléka magyar s hozzávetőlegesen 0,5 százaléka más nemzetiségű. Lehe­tőségük van, hogy részt vegyenek a társadalom kulturális életében, hogy aktívan, alkotó módon dolgozzanak a kulturális-népnevelési tevékenység vala­mennyi területén s ezzel sokoldalúan kulturálisan fejlődjenek. A legfelsőbb párt- és állami szervek határozatainak megfelelően egységes művelődéspolitikára, a népművelési törvényben kitűzött feladatoknak a párt irányvonalával összhangban való megvalósítására s arra törekszünk, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően hozzáférhetővé tegyük a művelődés, a tudomány, a kultúra értékeit a dolgo­zók összes rétegei számára, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra. Nemcsak proklamációkkal, de gya­korlatilag is betartásra kerül a két­nyelvűség elve a művelődésben, a hi­vatali érintkezésben, a szervek és szer­vezetek tanácskozásainak szintjén, s a közéletben. Ezt bizonyítják egyértelműen a párt járási konferenciáinak anyagai, ame­lyek átvetülnek a kultúra és a népmű­velés 1976—1980. évekre szóló fejlesz­tési koncepciójába, a könyvtárak fej­lesztésének távlati tervébe, a felnőtt­­oktatás fejlesztésének távlati elképzelé­seibe, az amatőr művészeti tevékenység fejlesztése hosszútávú feladatainak meg­oldásába, o polgári ügyeket intéző testü­letek tevékenysége fejlesztésének, a klubtevékenységnek s egyáltalán a po­litikai nevelési és a kulturális népmű­velési tevékenység fejlesztésének kon­cepciójába. A járási párt- és állami szervek kő­kor én otthon voltam. Reggel és dél­után van a munkaidőm.- Hol lakik? — Itt, Csenkében. A szövetkezettől ki­utalt lakásban. — Ha a pillanatnyi aggodalmát le­számítjuk, elégedett?- Hát, ez a baj most nagy gond nekem is, a szövetkezetnek is. Remélem csak átmeneti. A szövetkezet vezetői már annyi problémát megoldottak. Re­ménykedem most is. Az én keresetem­ből él a család. Két fiam van, négy­évesek, ikrek. Persze, mi is csak egy gyereket vártunk, s ráadásul lányt sze­rettünk volna. A feleségem nem mehet dolgozni, mert csak a szomszéd falu­ban, Nagymagyaron van óvoda, de ebédre haza kell hozni a gyerekeket. S a feleségem Bratislavában dolgozott, akárcsak jómagam. De meguntam az ingázást, s mivel így megszaporodtunk, BEÉRETT d 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom