A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-10 / 6. szám
Pavol Országh Hviezdoslav költészete külön fejezetet alkot a szlovák irodalom fejlődésében. Életműve korának égető problémáit tükrözi, elkötelezett internacionalizmusa manapság is időszerű. A szlovák irodalom egyik legjelentősebb alakja 130 éve, 1849. február 2-án született az árvái Vyšný Kubínban (Felső-Kubín). Elszegényedett kisnemesi családból származott, akárcsak Arany János, akit mestereként tisztelt. Tizenhárom éves koráig a hazai környezetben élt, majd Miskolcra került, ahol gimnáziumi tanulmányait folytatta. Szeretettel és csodálattal olvasta Petőfi és Arany műveit, s az ő hatásukra magyarul kezdett verselni. Költeményeit egy füzetbe gyűjtötte össze, melynek a Magyar munkálatok Országh Pálé 1865 címet adta. Fogalmazási készségével már ekkor kitűnt társai közül, gyakran szerepelt az iskolai ünnepségeken. Az érettségi vizsgák után az eperjesi (Prešov) jogi akadémiára került. Még csak huszonkét éves volt, amikor barátjával, Koloman Banšellel megindította a Napred (Előre) című folyóiratot. Ekkor már világos és egyértelmű célok lelkesítették: az elnyomott szlovák nép és a világ összes nemzetének szabadságáért készül síkra szállni. Tanítója, Adolf Medzihradský és a költő Janko Matúška hatására — ők küldték el neki Andrej Sládkovič Marináját — kezdett el szlovákul írni. Ök, Medzihradský és Matúška adták ki Hviezdoslav szlovák nyelvű zsengéit is, méghozzá Jozef Zbranský költői álnéven. Tanulmányai befejeztével ügyvédi irodákban dolgozott. 1879-ben került Námestovóba, ahol életének legtermékenyebb húsz évét töltötte. Ebben a szép, felső-árvái környezetben alkotta legszebb lírai és epikai műveit. Harminchat éves lett, mire — a gondos felkészülés évei után — a szlovák költészet legkiemelkedőbb alakjainak sorába állhatott. Hviezdoslav lírai művei közül az 1919-ben kiadott Véres szonettek című kötet emelkedik ki (a magyar olvasó Rácz Olivér fordításában ismeri). A gyűjtemény lényegében nem más, mint az öregedő költő reagálása az első világháború emertelenségére és borzalmaira, Hviezdoslav szociális, filozófiai és erkölcsi nézeteinek az összegezése. Hírnevét és halhatatlanságát azonban nem lírájának, hanem epikájának köszönheti a költő. 1868-ban jelent meg HVIEZDOSLAV népi eposza, A csősz felesége, amelyben egy fiatal csősznek, Michal Čajkónak és szép feleségének, Hankának a tragédiáját ábrázolja. Korának társadalmi ellentmondásait, a nemesség és a nép ellentétét az erkölcsileg teljesen lezüllötí nemes, Artúš Villáni, illetve a szép Hanka alakján keresztül jeleníti meg. A költő a nép oldalán áll, elítéli az urak élősködését, egoizmusát, erkölcsi züllöttségét. S noha ezekkel a tulajdonságokkal a nép becsületességét és egyenességét állítja szembe, a népet sem idealizálja, hiszen a népnek is megvannak a maga hibái: ezek a hibák azonban a szociális valóságban, tehát a korabeli társadalomban gyökereznek. Későbbi elbeszélő költeményeiben már a kritikai realizmus váltja fel a népi romantikát. Az Ežo Vlkolinský (1890) és a Gábor Vlkolinský (1897) című epikus művekben a társadalmi fejlődés törvényszerű jelenségét, a földbirtokos és a nép közeledését ábrázolja, illetve a nemesség bukásának külső és belső okait vizsgálja. A nemesség bomlása és pusztulása mindenekelőtt Gábor Vlkolinský családján figyelhető meg: iszik az anya, züllik az apa, a birtok meg parlagon hever. Hviezdoslav a drámában is jelentősét alkotott. A megrázó erejű Herodes és Herodias (1909) nem egyszerű történelmi dráma, a költő ebben is a saját korához szól. Műfordításai ugyancsak figyelemreméltóak. A világirodalom klasszikusai közül Dante, Shakespeare és Puskin voltak a példaképei, de nagy műgonddal és hozzáértéssel fordította Lermontov és Miczkiewicz, Goethe és Schiller verseit is. Az ember tragédiája szintén az ő tolmácsolásában jelent meg először szlovák nyelven. S ha már Hviezdoslav magyar vonatkozásainál tartunk, okvetlenül meg kell említenünk, hogy egyike volt azoknak a keveseknek, akiket — szlovák költő létükre — beválasztottak a Kisfaludy Társaságba. Ady Endrének a Magyar jakobinus dalára ugyancsak ő válaszolt a leglelkesebben, 1910-ben, az Igen, te heroldja című versével. Hviezdoslav eszméinek tisztaságához ma sem férhet kétség: az egyetemes emberi szabadság harcosa és a Duna-menti kis népek barátságának a szószólója volt ő, s ilyen szempontból ma is aktuális. PÁLFFY EDIT HVIEZDOSLAV Véres szonettek 4. Egymást rohanták le a nemzetek az öldöklés vad, pusztító dühében. Az ég lángolt, és ágyúk rőt tüzében nyögött a föld, bőgtek a tengerek, hová Asztarté lángcsóvát vetett. S érett kalászok aratásaképpen halál kaszált a testek sűrűjében, kard csattogott a vérgázlók felett. A kegyetlenség tébolyult szeszélyét tigris vérszomja nem múlja felül; elpusztítja az emberek vetését, s a lét-öröm vak homályba merül. Szétzúzza hitünk ős bíborpecsétjét, s fénylő kultúránk tornya összedül. 5. Ó, mennyi vér özönlik szerteszét, mely erek s izmok itala lehetne, a haladásba új erőt vihetne, s a holt anyagba bő nyarak hevét, hogy enyhítse a nyomor szégyenét. Az örök fény ellszállt a végtelenbe, bősz harcterek gomolygó füstje lepte az eljövendő hajnal szellemét. Az anyák könnye duzzadó mederben árad a kínok gyötrő ugarán, és minden percben új gyász fátyla lebben az árvák és az özvegyek haján, S a földi lét nemtője? — szárnyszegetten bolyong az árnyak kárhozott honán. (Rácz Olivér fordítása) HARMINC ÉV A NÉPMŰVELÉS SZOLGÁLATÁBAN A CSEMADOK MEGALAKULÁSÁNAK 30. ÉVFORDULÓJÁRA MEGHIRDETETT KÉPES VERSENY A CSEMADOK megalakulásának első esztendejében 63 helyi szervezet kezdte meg működését 3380 taggal. Aztán évről évre gyarapodott a helyi szervezetek száma. Dél-Szlovákia mind több falvában, kisvárosában hallattak magukról a CSEMADOK tagjai. Színjátszó és tónccsoportokat alakítottak, segítettek a falvak szocializálásában, tartalmas műsoros esteket rendeztek az új életet építő dolgozók szórakoztatására. Az indulástól napjainkig harminc év telt el, és jelentősen megnövekedett a szövetség taglétszáma, a helyi szervezetek száma, amelyeknek élén lelkes, ügybuzgó emberek álltak és állnak. Mindenütt ott voltak és ott vannak, ahol a közösségért, a magyar kultúráért tenni kell. Szeretik, becsülik, tisztelik őket, hiszen egyik legértékesebb kincsüket, a szabad idejüket áldozzák fel a köz javá ra. A megfejtéseket kérjük a szám megjelenésétől számított 2 héten belül szerkesztőségünk címére elküldeni! KÉRDÉSEK: 1. Hány helyi szervezete van a CSEMADOK-nak? (300-450-520) A megjelölt szám lehet tízzel több vagy kevesebb. 2. Nevezze meg legalább öt CSEMADOK helyi szervezet elnökét. 6. 3® VERSENYSZELVÉNY CSEMADOK 15
