A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 1. szám

tuszbizoltsógok elé kelljen lépniük! Családtervezés tekintetében azonban még sok felvilágosító munkát kell vé­geznünk. Sajnos, a mai gyakorlat in­kább az, hogy indokolt esetben a bi­zottság hozzájárulását adja a küret­­hez, bár orvosi szempontból ezt soha­sem tesszük szívesen. A terhesség meg­szakítása ugyanis komoly kockázattal jár: az illető esetleg nem eshet többé teherbe, vagy ha mégis, akkor a mag­zat könnyen koraszülött lehet. Családtervezés dolgában tehát sok népszerűsítő munka vár még az egész­ségügyi dolgozókra, ám annál jólesőbb érzéssel vehetjük tudomásul, hogy a kismamák és az újszülöttek iránti gon­doskodás tekintetében a világ legfej­lettebb országai közé tartozunk. Ennek köszönhető, hogy a kismamák halálo­zási aránya szinte a nullával egyenlő és jelentősen csökkent a csecsemőha­landóság is. Ebben jelentős része van a szülészetek korszerű műszaki felszere­lésének is. A Bezruč utcai klinika szü­lőszobáiban is például egy újszerű mű­szer: a kardiotokográf jelzi és jegyzi a magzati szívműködést s a szülés meg­indulásának egyes fázisait. Vagy a ko­rábbi hónapokban, a terhességi jelek vizsgálatában a szülészeti-nőgyógyá­szati osztály orvosainak jelentős segít­séget nyújt az ultrahang diagnosztikus felhasználása. így már a terhesség ko­rai szakaszában ki lehet mutatni a magzat körvonalait, a szívműködés is figyelhető és nyomon követhető a fej­lődése is. Egyszóval: ha itt a gyerek, úgy min­den a magzat, majd az újszülött egész­séges fejlődésének szolgálatában áll. Világszerte, így nálunk is emelkedőben van a koraszülöttek száma. Mi történik hát, ha a magzat idő előtt, azaz a kilenc hónap lejárta előtt „siet” világra jönni? — Mindent megteszünk annak érde­kében, hogy a koraszülöttek életét is megmentsük! Ezt már Dr. Mikulás Rusnák, a kór­ház csecsemőosztályának főorvosa mondja, majd hozzáfűzi, hogy az osz­tálynak 1965 óta külön szakrészlege foglalkozik ezekkel a csecsemőkkel, ahol a legkorszerűbb műszaki felszere­lés alkalmazásával valóban intenzív gondozásban részesülnek. — Általában a huszonnyolcadik hét után a gyermek már életképes, annál inkább, minél előrehaladottabb volt a terhesség — állapítja meg a főorvos. — Az ilyen csecsemők súlya 1300— 2400 gramm. Bár az is előfordult már, hogy egy 850 gramm súllyal született csecsemőt is sikerült életben tartanunk. Jelenleg is van egy ilyen kislány az osztályunkon . . . Vajon miért emelkedik hazánkban is, külföldön is a koraszülöttek száma? A csecsemőosztály főorvosa pontos adatokkal és érvekkel szolgál. — Szlovákiában évente a csecsemők öt-hat százaléka koraszülött. Vidéken alacsonyabb, a nagyvárosokban pedig magasabb ez az arány. Osztályunk ön­álló szakrészlegének fennállása óta már több mint ötezer koraszülöttről gondoskodtunk és hadd tegyem hoz­zá, hogy az esetek többségében ered-MIKLÓSI PÉTER ményesen. Csupán tavaly például 650 koraszülöttet ápoltunk itt hosszabb-rö­­videbb ideig ... Az esetek túlnyomó többségében az anyák betegsége, ve­szélyeztetett terhessége vagy egy ko­rábban végzett terhesség-megszakítás okozza a koraszülést. A nagyvárosok­ban bizonyos lélektani tényezők is sze­repet játszanak ebben. Például a rend­­szertelen életmód, a rohanás, a gyako­ri idegesség, a dohányzás vagy a sze­szes italok fogyasztása. Újabban több szakorvos foglalkozik a környezeti ha­tások s a koraszülések összefüggésével. — A csecsemő későbbi fejlődése szempontjából ez okot jelent az aggo­dalomra? — Zömmel nem! A koraszülöttek nemcsak testhossz és súly dolgában, de értelmi fejlődésükben is behozzák az előírt időben, azaz a kilenc hónap le­jártával világra jött társaikat. Sőt, egyes felmérések azt mutatják, hogy a ko­raszülött gyerekek érzelemvilága vala­mivel gazdagabb, finomabb és gyakor­ta az intelligencia-szintjük is magasabb valamivel. Hogy miért van ez, az egye­lőre még a természet titka ... A magyarázat után indulunk, hogy körbejárjuk a csecsemőosztályt. A fo­lyosókon tisztaság, rend; a koraszülöttek inkubátorokkal teli kórtermeiben pedig még arra is külön felszerelés ügyel, hogy a levegő is teljesen pormentes legyen I Az egészségesen született, rendsze­res szoptatásra járó csecsemőket kis­ágyakban találom. Minden teremben asztalka, rajta rengeteg pelenka. — Háromezer — jegyzi meg a főor­vos. — Ennyi az osztály napi szükség­lete. Megállunk az egyik kiságynál, Rus­nák doktor fülhallgatót kér és megvizs­gálja a csöppséget. — Milyen érzés lehet megszületni? A főorvos elmosolyodik. — Ezt még egyetlen élőlény sem mondta el . . . Akárcsak az első han­gok értelmét sem. De minden újszülött dideregve, fázva érkezik a világra. Az anya testének harmincnyolc-harmincki­­lenc fokos melegét hirtelen a szülőszo­ba tizenöt fokkal hűvösebb hőmérsékle­te váltja föl. Minden csecsemő csaló­dott lehet az ilyen barátságtalan fo­gadtatástól . . . Az újszülöttek most csöndben, béké­sen alusznak. Fél órával a szoptatás időpontja előtt azonban megkezdődik a türelmetlen sí­­rás-rívás, az össze nem hangolt pa­naszkodás, a tiszta gyermeki muzsika . . . Olvastam valahol, hogy a zene ott kez­dődik, ahol már elfogynak a szavak. Vagy ahol még csak az ősi törvény szerinti hangok helyettesítik a szava­kat. A folyosón, a portán, a zajos utcán, sőt, még otthon is cseng a fülemben ez a csodálatos muzsika. És ebben a ritka hangulatban, a szülő és a gyer­mek közötti kötelékről, Tóth Elemérnek találó verssorai jutnak eszembe: „Ket­ten már felelősek vagyunk a harmadik­ért, / és így tovább. Nem lehet meg­állni.” Ketten — a harmadikért. Gyökeres György felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom