A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 1. szám
tuszbizoltsógok elé kelljen lépniük! Családtervezés tekintetében azonban még sok felvilágosító munkát kell végeznünk. Sajnos, a mai gyakorlat inkább az, hogy indokolt esetben a bizottság hozzájárulását adja a kürethez, bár orvosi szempontból ezt sohasem tesszük szívesen. A terhesség megszakítása ugyanis komoly kockázattal jár: az illető esetleg nem eshet többé teherbe, vagy ha mégis, akkor a magzat könnyen koraszülött lehet. Családtervezés dolgában tehát sok népszerűsítő munka vár még az egészségügyi dolgozókra, ám annál jólesőbb érzéssel vehetjük tudomásul, hogy a kismamák és az újszülöttek iránti gondoskodás tekintetében a világ legfejlettebb országai közé tartozunk. Ennek köszönhető, hogy a kismamák halálozási aránya szinte a nullával egyenlő és jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság is. Ebben jelentős része van a szülészetek korszerű műszaki felszerelésének is. A Bezruč utcai klinika szülőszobáiban is például egy újszerű műszer: a kardiotokográf jelzi és jegyzi a magzati szívműködést s a szülés megindulásának egyes fázisait. Vagy a korábbi hónapokban, a terhességi jelek vizsgálatában a szülészeti-nőgyógyászati osztály orvosainak jelentős segítséget nyújt az ultrahang diagnosztikus felhasználása. így már a terhesség korai szakaszában ki lehet mutatni a magzat körvonalait, a szívműködés is figyelhető és nyomon követhető a fejlődése is. Egyszóval: ha itt a gyerek, úgy minden a magzat, majd az újszülött egészséges fejlődésének szolgálatában áll. Világszerte, így nálunk is emelkedőben van a koraszülöttek száma. Mi történik hát, ha a magzat idő előtt, azaz a kilenc hónap lejárta előtt „siet” világra jönni? — Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a koraszülöttek életét is megmentsük! Ezt már Dr. Mikulás Rusnák, a kórház csecsemőosztályának főorvosa mondja, majd hozzáfűzi, hogy az osztálynak 1965 óta külön szakrészlege foglalkozik ezekkel a csecsemőkkel, ahol a legkorszerűbb műszaki felszerelés alkalmazásával valóban intenzív gondozásban részesülnek. — Általában a huszonnyolcadik hét után a gyermek már életképes, annál inkább, minél előrehaladottabb volt a terhesség — állapítja meg a főorvos. — Az ilyen csecsemők súlya 1300— 2400 gramm. Bár az is előfordult már, hogy egy 850 gramm súllyal született csecsemőt is sikerült életben tartanunk. Jelenleg is van egy ilyen kislány az osztályunkon . . . Vajon miért emelkedik hazánkban is, külföldön is a koraszülöttek száma? A csecsemőosztály főorvosa pontos adatokkal és érvekkel szolgál. — Szlovákiában évente a csecsemők öt-hat százaléka koraszülött. Vidéken alacsonyabb, a nagyvárosokban pedig magasabb ez az arány. Osztályunk önálló szakrészlegének fennállása óta már több mint ötezer koraszülöttről gondoskodtunk és hadd tegyem hozzá, hogy az esetek többségében ered-MIKLÓSI PÉTER ményesen. Csupán tavaly például 650 koraszülöttet ápoltunk itt hosszabb-rövidebb ideig ... Az esetek túlnyomó többségében az anyák betegsége, veszélyeztetett terhessége vagy egy korábban végzett terhesség-megszakítás okozza a koraszülést. A nagyvárosokban bizonyos lélektani tényezők is szerepet játszanak ebben. Például a rendszertelen életmód, a rohanás, a gyakori idegesség, a dohányzás vagy a szeszes italok fogyasztása. Újabban több szakorvos foglalkozik a környezeti hatások s a koraszülések összefüggésével. — A csecsemő későbbi fejlődése szempontjából ez okot jelent az aggodalomra? — Zömmel nem! A koraszülöttek nemcsak testhossz és súly dolgában, de értelmi fejlődésükben is behozzák az előírt időben, azaz a kilenc hónap lejártával világra jött társaikat. Sőt, egyes felmérések azt mutatják, hogy a koraszülött gyerekek érzelemvilága valamivel gazdagabb, finomabb és gyakorta az intelligencia-szintjük is magasabb valamivel. Hogy miért van ez, az egyelőre még a természet titka ... A magyarázat után indulunk, hogy körbejárjuk a csecsemőosztályt. A folyosókon tisztaság, rend; a koraszülöttek inkubátorokkal teli kórtermeiben pedig még arra is külön felszerelés ügyel, hogy a levegő is teljesen pormentes legyen I Az egészségesen született, rendszeres szoptatásra járó csecsemőket kiságyakban találom. Minden teremben asztalka, rajta rengeteg pelenka. — Háromezer — jegyzi meg a főorvos. — Ennyi az osztály napi szükséglete. Megállunk az egyik kiságynál, Rusnák doktor fülhallgatót kér és megvizsgálja a csöppséget. — Milyen érzés lehet megszületni? A főorvos elmosolyodik. — Ezt még egyetlen élőlény sem mondta el . . . Akárcsak az első hangok értelmét sem. De minden újszülött dideregve, fázva érkezik a világra. Az anya testének harmincnyolc-harminckilenc fokos melegét hirtelen a szülőszoba tizenöt fokkal hűvösebb hőmérséklete váltja föl. Minden csecsemő csalódott lehet az ilyen barátságtalan fogadtatástól . . . Az újszülöttek most csöndben, békésen alusznak. Fél órával a szoptatás időpontja előtt azonban megkezdődik a türelmetlen sírás-rívás, az össze nem hangolt panaszkodás, a tiszta gyermeki muzsika . . . Olvastam valahol, hogy a zene ott kezdődik, ahol már elfogynak a szavak. Vagy ahol még csak az ősi törvény szerinti hangok helyettesítik a szavakat. A folyosón, a portán, a zajos utcán, sőt, még otthon is cseng a fülemben ez a csodálatos muzsika. És ebben a ritka hangulatban, a szülő és a gyermek közötti kötelékről, Tóth Elemérnek találó verssorai jutnak eszembe: „Ketten már felelősek vagyunk a harmadikért, / és így tovább. Nem lehet megállni.” Ketten — a harmadikért. Gyökeres György felvételei
