A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-03 / 5. szám

LASSULÓ NÉPESSÉGROBBANÁS Bolygónk lélekszáma 1978 közepére elérte a 4,2 milliárdot - újra 230 millióval többen vagyunk a Földön, mint voltunk 1975 végén, de úgy látszik, hogy a népességrobbanás mégis valamivel fékező­dik. Az 1963—1972 közötti időszakban 2 százalék volt az évi növekedés mértéke — egyedülállóan nagy növekedési ráta ez az emberiség történetében. Az ENSZ szakértőinek becslése szerint az 1965-1976 közötti időszakban 1,9 százalékra csökkent az évi növekedési ráta és talán még ennél is kevesebbre 1975-1978 között. A népességrobbanás lassulásának fő oka: a szü­letések számának csökkenése a fejletlen országok­ban. Úgy látszik, hogy a világot most éri el a har­madik nagy családtervezési-születésszabályozási hul­lám: az első ilyen hullámot a XIX. században ta­pasztalták Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, a másodikat pedig Kelet-Európábán és Japánban a második világháborút követően. A világ népessége természetesen továbbra is nagyon gyorsan növekszik. Még ha 30 százalékkal csökkenne is a termékenység a következő két évtizedben, az ENSZ szakértőinek becslése szerint akkor is legalább 5,8 milliárd lakója lesz a Földnek a 2000. évben — rosszabb esetben 6,25 milliárd (közepes becslés) vagy 6,6 milliárd (max. érték) földlakóra számíthatunk. A halálozások számának csökkenése révén a várható életkor jelen­tősen megnő majd a fejletlen országokban, jóllehet a most született gyermek még mindig csak 62 év megérésére számíthat Latin-Amerikában, 56 évre Ázsiában és körülbelül 45 évre Afrikában, a fejlett ipari országok lakóinak 71 éves várható átlagos életkorával szemben. A népesség egyre nagyobb hányadát teszik ki a 15 évnél fiatalabbak - egyes országokban akár az össznépesség 40 százalékát is —, és ezek a fiatalok rövidesen abba az életkorba jutnak, amikor utódokat akarnak hozni a világra. A demográfiai robbanás egyik meghökkentő jelen­sége a városok példátlan növekedése a fejletlen országokban. Az urbanizáció, a városiasodás a jelek szerint tovább folytatódik. Ha megmarad a növeke­dés jelenlegi mértéke, akkor 2000-ben a világ né­pességének kétharmada koncentrálódik már százezer lakosúnál nagyobb városokban. Az 1970-ben 15 mil­liós Jokohama—Tokió konglomerátum lélekszáma elő­reláthatóan 26 millió lesz az ezredfordulón. Az 1970- ben 5,6 millió lakosú Kairó lélekszáma 16,3 millióra növekszik 2000-re, a nigériai Lagosé 1,4 millióról 9,4 millióra, Mexikó-városé 8,5 millióról 31,6 millióra, Sao Paulo pedig, amelynek csupán 2,5 millió lakosa volt 1950-ben, olyan hatalmas város lesz 2000-ben, mint Tokió—Jokohama. Sok gondot jelent majd a kor­mányzati szerveknek iskolával, lakással, utakkal, vízzel, és mindenekelőtt munkalehetőséggel ellátni a városokba özönlőket. Az ENSZ most közreadott népesedési jelentése szerint mind több és több ország ismeri fel, hogy fejlesztési elképzeléseiben nem lehet figyelmen kívül hagyni a népesedés problémáját. Ha a különböző országok kormányainak sikerül valóra váltaniok családtervezési elképzeléseiket, akkor a Föld lélek­száma 280 millióval kevesebb lesz 2000-ben, mint az ENSZ szakértőinek közepes becslése (6,25 mil­liárd). „Hasznosabb tehát a különböző országok kormányainak segítséget nyújtani elképreléseik meg­valósításához, mintsem elképzeléseik megváltoztatá­sára ösztönözni őket" - írja az ENSZ legújabb né­pesedési jelentése. A HASZNOS DOHÁNY Az orvostudomány már régen elítélte a dohány­zást, ennek legfőbb kellékéről, a dohánynövényről azonban nem lehet egyértelműen rosszat mondani. Különleges feldolgozási eljárással ugyanis antiszep­­tikus hatású és a friss dohánylevélre emlékeztető illatú éterolajat lehet a dohányból előállítani. Ez az éterolaj a kozmetikai ipar, a kölnivizek, krémek elő­állításának fontos alapanyaga. Ebben az évben négyezer kilogrammnyi dohányolajat állítottak elő Grúziában — egy üveg kölnivízhez mindössze egyet­len grammnyi éterolajra van szükség. A dohány­olajat nemcsak a szovjet kozmetikai gyárak használ­ják fel, hanem jelentős mennyiséget exportálnak belőle Franciaországba és az Egyesült Államokba is. A GYÓGYÍTÓ LÁZ A láz a szervezet védekező intézkedése — ezt a feltevést amerikai fiziológusok legújabban csúszó­mászókon, reptiliákon végzett vizsgálatokkal igazol­ták. Kimutatták, hogy a nagy gyíkoknak olyan ösztö­nük van, amely baktériumfertőzés esetében szabály­­szerű gyógyító lázhoz segíti őket. Ha például a si­vatagi leguán ilyen baktériumos fertőzésben beteg­szik meg, a tűző napon helyezkedik el, hogy 42 fo­kos hőmérsékletre hevítse fel a vérét, és csak akkor húzódik újra az árnyékba, ha a fertőzés már elmúlt. Ezen a módon marad életben a beteg állatoknak mintegy a kétharmada. Laboratóriumi körülmények között a megfertőzött leguánok testhőmérsékletét mesterséges beavatkozással a normális értéken tar­tották - az állatok háromnegyed része elpusztult. Úgy látszik, hogy a láz a szervezet egyik hatásos védekező reakciója, mert a testhőmérséklet emelke­dése növeli valamennyi életfunkció intenzitását, mindenekelőtt a szervek és a szövetek vérellátását. Ezenkívül meggyorsul az ártalmas anyagok elbom­­lása és a kórokozók ellen a szervezetben létrehozott antitestek szállítása is. TARTÓS ÉLELMISZER ÚJ CSOMAGOLÁSBAN A Franciaországban kidolgozott új csomagolásban a friss főzelékféle s az előfőzött burgonya hűtés nélkül négy-hat hónapig, hűtőházban pedig még ennél hosszabb ideig is tárolható. A meghámozott burgonyát polipropilénből készült zacskóban helyezik el, vákuumcsomagolásban. Ezután tíz percre 90—115 fokra hevítik fel a zacskót, tartalmával együtt. A zacskót műanyag tálcára helyezik, és nitrogénben másodszor is becsomagolják akrilnitril fóliába. Végül az egész csomagot 120-145 fokon újra hő­kezelik. A kísérleti megfigyelések szerint az így kezelt burgonyán még két év tárolási idő elteltével is alig tapasztalható szín- és ízváltozás. „KiSZÍVÓ" SEBGYÓGYÍTÁS Rövidebb kezelési idővel a nyílt sebek gyorsabb és problémamentesebb begyógyulását lehet elérni azzal az újfajta hintőporral, amely molekuláris szer­kezete révén kiszívja a baktériumokat, baktérium­­toxinokat és a gyulladást elősegítő anyagokat a nedvedző sebekből. Az eredetileg Svédországban ki­fejlesztett Debrisorb hintőport immár Angliában és a Német Szövetségi Köztársaságban is gyártják. A Debrisorb-részecskék olyan likacsosak, hogy meg­duzzadva nagy mennyiségi vizet vehetnek fel: 1 grammnyi hintőpor akár négy milliliter vizet is felvehet, ebből 2,5 millilitert közvetlenül az egyes részecskék, másfél millilitert pedig az egyes részecs­kék közötti kapilláris üregek. A port a megfertőzött sebre kell szórni. Mindaddig, amíg a hintőporréteg folyadékkal telítődik, lemossák a hintőport és újabb réteget szórnak a sebre, így a sebtisztítás folyama­tos. Svédországban és Angliában immár rutinszerűen alkalmazzák az újfajta sebhintőport a másod- és harmadfokú égési sérülések kezelésére. ÖKÖLVÍVÓK AGYPÁSZTÁZÁSA Minden alkalommal, amikor egy-egy ökölvívó sú­lyos agysérülést szenved a szorítóban, vagy meghal a fejére mért ütés következtében, kitör a felháboro­dás: tiltsák be az ökölvívást. Az ilyen támadások megelőzésére az NSZK-beli amatőr ökölvívó szövet­ség két évvel ezelőtt értékes program végrehajtásába kezdett. Ez a program nemrégibben gyümölcsöt is hozott: Thomas Kopekét, a 18 éves tehetséges nehéz­súlyú ifjúsági bajnokot egész életére eltiltották az ökölvívástól. Kopeke a jelek szerint fényes pályafutás kezdetén állt, amikor a számítógépes letapogató agyröntgenezés (komputer-tomográfia) születési rend­ellenességet fedezett fel az agyában; ez a vele­született rendellenesség az orvosok megítélése sze­rint megnöveli egy erős ütés következtében létre­jöhető súlyos agysérülés veszélyét. Kopeke az első nyugatnémet ökölvívó, akit a számítógépes agy­vizsgálat következményeként kizártak a további versenyzésből. A kutatási program keretében egyéb­ként a nyilvánvalóan egészséges ökölvívók esetleg agyi elváltozásait is tovább tanulmányozzák. PROGRAMOZOTT ORGONAKONCERT Nürnbergben, a Német Szövetségi Köztársaság egyik legnagyobb templomi orgonáján játék előtt beprogramozza a művész a mikroprocesszorral vezé­relt orgona memóriájába a különböző hangszínek kívánt kombinációját. A játék során azután már nem kell a regiszterek átkapcsolásával bajlódnia: a ha­gyományos négy helyett 40 féle regiszterkombinációt hívhat le. A Siemens „Regisztronik"-jával árnyal­tabbá válik a hanghatás, s a játék sem olyan meg­terhelő a művész számára. TÁJFUNOK VALLATÁSA A Meteorológiai Világszervezet védnökségével a „Tájfun ’78" szovjet expedíció kutatóhajói és repülő­gépei haladnak a Csendes-óceán egyenlítői övezete felé, hogy farkasszemet nézzenek a trópusi ciklonok­kal és tájfunokkal, amelyekben a vízpára rejtett hője a forgómozgás kinetikai energiájává alakult. Itt, a tájfunok fészkében vizsgálják a csapadék mennyisé­gét meghatározó légköri változásokat, s a tájfun anatómiájának, mozgásvonalának feltérképezésével a hajósok számára készítenek életfontosságú előre­jelzéseket. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom