A Hét 1979/1 (24. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-03 / 5. szám
YELV TUDÁSA TÖBBLET! I gj senki sem vitatja, hogy magyar gyerek főiskolai továbbtanulásánál alapvető feltétel a szlovák nyelv ismerete. Értelmezhető-e ez úgy, hogy gyermekeink boldogulásának feltétele a szlovák nyelv elsajátítása? S meg lehet-e tanulni egy nyelvet tökéletesen? Leczáné Gacsó Katalin: Még az anyanyelvet sem lehet megtanulni tökéletesen. Szlovákul beszélek, de magyarul gondolkozom. Olvastam, hogy az ember akkor tud tökéletesen egy nyelvet, ha képes álmodni azon a nyelven. Ilyesmi még nem fordult elő velem. Szikura Ferenc: Szerintem egy magyar soha nem lehet tökéletes szlovák nyelvismeretében. De a főiskolának nem is az az érdeke, hogy nyelvet tanítson, hanem hogy jó szakembereket neveljen. Az első hetekben okoz némi gondot a szaknyelv, de ez magyar főiskolán sem lenne másképp. A beszédes példa, hogy a magyar nemzetiségű főiskolai hallgatók tanulmányi átlaga nem rosszabb 1,6 tizednél. Berecz Ilona: Nem lehet így feltenni a kérdést. Ötödéves vagyok, de még mindig nem tudok tökéletesen szlovákul. S ezen nincs is mit csodálkozni. Mezőgazdász szeretnék lenni, nem nyelvtanár. Az első évfolyamban még gyengébb volt az előmenetelem, de a további években már 1,4. Az anyanyelven szerzett ismereteknek nagy hasznát veszem. Pölhös Vendel: Szerintem sem lehet így feltenni a kérdést. Szakmai téren, a szókincset is beleértve, egyenrangúak vagyunk szlovák társainkkal. Ezt bizonyítja az átlagos tanulmányi eredmény is. Vizsgáról azért még senkit nem dobtak ki, mert hibásan fejezte ki magát. De azért igen, ha nem tudta az anyagot. A továbbtanulási gondok közepette talán senkinek sem jut eszébe úgy feltenni a kérdést, hogy az anyanyelvi ismeret, a magyar nyelv ismerete hasznára lehet-e a főiskolásnak? Mi erről a véleményetek? Valóban többlet a magyar nyelv tudása? Berecz Ilona: Mind az öt évfolyamban hasznát vettem magyar nyelvtudásomnak. Főiskolánk olvasótermébe sok magyar folyóirat és szaklap jár. Szinte minden vizsgám előtt merítettem belőlük. Sok mindent megismerhetek a magyar tankönyvekből és folyóiratokból. Szakdolgozatom megírásához is jól jön a magyar nyelv ismerete. Pölhös Vendel: En is felhasználom a magyar szakkönyveket. Számos színvonalas munka értője, ismerője lehet a magyar főiskolás. Számomra a magyar nyelv ismerete úgy is többlet, hogy a magyarországi főiskolások munkáit lefordítom itteni tudományos konferenciákon. Tolmács és kísérő szerepét is többször betöltöttem már. Leczáné Gacsó Katalin: Én is voltam tolmácsa a keszthelyi illetve a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárainak, hallgatóinak különböző beszélgetéseken. Tárgyi ismereteimet is gyarapíthattam ilyen módon. Gyakran lapozgatok magyar szaklapokban. Szikura Ferenc: Főleg a szakirodalom tanulmányozása jelent többletet. Én például tavaly Debrecenben részt vettem egy nemzetközi diákkonferencián. Nagy előnynek számított, hogy dolgozatomat tolmács nélkül, magyarul adhattam elő. Harmincéves a szövetkezeti mozgalom. Három évtized alatt a virágzó szövetkezetek és állami gazdaságok egész sora jött létre. A tervszerű és folyamatos szakember-képzés a további évtizedek jó eredményeinek is feltétele lesz. Ebben az esztendőben már mind a négyen agrármérnökök lesztek. Hogyan néztek saját jövőtök elé? Szikura Ferenc: A büszkeség érzése tölt el, ha arra gondolok, hogy hamarosan szakemberként vehetek részt szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésében. Szülőfalum állami gazdaságában igyekszem majd mindent megtenni azért, hogy az emberek még jobban éljenek. Leczáné Gacsó Katalin: Még nem tudom, hová kerülök, minden valószínűség szerint a Pólyáni Efsz-be, amely szintén agrármérnök férjemnek már munkahelye. A jövőt illetően optimista vagyok. A főiskolán megszereztem azt a tudást, amelyre építeni tudom mindazt, amit apáink három évtizeddel ezelőtt kezdtek el. Pölhös Vendel: Már most érzem a felelősséget, hiszen néhány hónap múlva én is annak a hadseregnek leszek a katonája, amely az élelmezést biztosítja népünk számára. Az Ipoly mentéről származom, oda is szeretnék visszatérni. A szécsénkei szövetkezet szerződtetett. Berecz Ilona: Nyárasdi vagyok. A vásárúti CSSZBSZ egyesített szövetkezetbe megyek dolgozni. Számos elképzeléssel indulok az életbe, de ahhoz, hogy jó szakember lehessek, szükséges lesz majd a tapasztalt vezetők segítsége. Végül mondjatok valamit röviden a még érettségi előtt álló magyar fiataloknak. Tanácsra és biztatásra gondolok elsősorban ... Pölhös Vendel: Azt üzenem az útónom jövőknek, hogy esetleges nyelvi nehézség miatt senki se álljon el a céljától. Ez ugyanis gyorsan leküzdhető. Berecz Ilona: Nem baj, ha kezdetben nem is tudtok jól szlovákul. Főiskolán megtanuljátok a nyelvet, és jó szakemberek lesztek. Vegyétek komolyan a konverzációs órákat. Szikura Ferenc: Ne féljetek a főiskolától. Ha az előttetek járók képesek voltak elvégezni, ti is képesek lesztek rá. És ne felejtsétek el, hogy az a tudás biztos és mély, amit anyanyelvén sajátít el az ember. Leczáné Gacsó Katalin: Szorgalommal, kitartással magyar érettségivel s igazán jó eredmény érhető el... Köszönöm a beszélgetést. MACS JÓZSEF
