A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-29 / 31. szám
MÚLT ÉS JELEN A Duna-parti sétány Következő számunk tartalmából: Neumann János: A VEGYIPAR AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN Gál Sándor: AZ ÉV MINDEN NAPJÁN HERCEGSÉG AZ ALPOKBAN Gulyás Margit: REGÉLŐ VÁRROM A CSALLÓKÖZ NÉPI ÉPÍTÉSZETE Címlapunkon F. Rakovský. a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. A táj még régi szépségében tündököl. De egyre gyakrabban láthatók az emberi beavatkozás nyomai. Hol szerencsés, hol kárt okozó ez a beavatkozás. A Duna menti tanyák, falvak lakóinak élete és munkája szorosan összeforrt a környezettel. A Csallóköz - nevét valószínűleg a CsaIló folyótól, a mai Kis- Dunától kapta — a mitológiai rege szerint egykor Tündérlak volt, a legrégibb időkben pedig Aranykertnek nevezték. Valószínűleg a Duna hordalékában levő arany szemcsék miatt. Az igazi gazdagságot azonban nem az arany, hanem a hal és a fa jelentette. Az itt élő emberek mégis szegények voltak. A halat csaknem ingyen szállították a bécsi udvarnak, a pozsonyi vagy a komáromi várkapitánynak. DUNAPARTI Ennyit a múltról s most nézzük a jelent. De már nem általában a Csallóközt, hanem csak egy kis talvát, Kolozsnémát (Kližská Nemá). Ha a múltról kérdezek, csak úgy emlékezetből felsorolnak néhány családnevet, egypár régi hajós-dinasztiát. Az ősök leszármazottai a komáromi hajógyárban művelik a mesterséget, de akad külországokat járó, valódi hajós is. Az itthonmaradottak sorsa a múltban a művelhető mezőgazdasági földhöz kapcsolódott, amely régebben jórészt a pannonhalmi apátság, később az esztergomi érsekség adománybirtoka volt Sok volt a munkanélküli abban az időben. Az elvándorlásnak csak a szövetkezetek megalakulása vetett véget. A dologszerető, szorgos nép 25 év alatt virágzó gazdaságot teremtett. Az 1976-ban alakult Wilhelm Pieck egyesült szövetkezet Csicsó, Nagykeszi és Füss szövetkezeti tagságát is tömöríti „Emelkedett" hangulatban egy régebbi ünnepélyen Fül AZ IRODÁBAN Fénylő hajú, sima arcú asszony lép a nemzeti bizottság irodájába.- Elnök elvtárs, csak azt szeretném bejelenteni, hogy a cukrászda két hétig zárva lesz. Gyógykezelésre utazok. A sütemény és a nanuk árusítása addig az élelmiszerboltban folyik - s már menne is kifelé.- Ne olyan sietve - állítja meg mozdulatában Németh Mihály, az elnök. — Bemutatom Élesztős Erzsébetet, a Nőszövetség elnökét. Hadd tegyem rögtön hozzá, hogy az általa irányított szervezet egyike a jól működő helyi szervezeteinknek.- Mivel érdemelték ki az elnök dicséretét? - fordulok Erzsébet asszony felé. HEGYEN-VÖLGYÖN - KERÉKPÁRRAL Ez év augusztusában már negyedik alkalommal ..szállnak nyeregbe“ a csehszlovákiai magyar fiatalok, hogy ismerkedjenek szülőföldjük, Dél- Szlovákia természeti szépségeivel, történelmi nevezetességeivel, irodalmi és kulturális emlékeivel, valamint az itt élő emberek életével, dalaival, szokásaival — múltjával és jelenével. A kerékpártúra részleteiről Molnár Lászlót, a József Attila Ifjúsági Klub vezetőségi tagját faggatom. — Az első kerékpártúrát 1975-ben, a Csallóközben rendeztük. 1976-ban a Bodrogközzel ismerkedtünk, 1977- ben pedig Gömör nevezetes helyeit kerestük fel. A tavalyi túránkat tartom eddig a legsikerültebbnek: 86 állandó részvevője volt, de „menet közben“ is jópáran csatlakoztak hozzánk; 307 kilométert kerekeztünk, 52 települést érintettünk. Ahol csak megfordultunk, mindenütt szívesen láttak bennünket. Mi természetesen igyekeztünk meghálálni ezt a vendégszeretetet: a prágai magyar egyetemisták Nyitnikék tánccsoportja és a galántai fiatalok irodalmi színpada több ízben is bemutatta tudását a meglátogatott falvak és városok lakóinak. — Mi lesz az idei túra útvonala? — Ott folytatjuk, ahol tavaly abbahagytuk: Losoncon (Lučenec). Vagyis, hogy egészen pontos legyek: Rappon (Rapovce). Itt lesz a gyülekező augusztus 4-én. Szeretném azonban megjegyezni, hogy már egy nappal korábban, tehát augusztus 3-án lényegében megkezdődik a túra, mégpedig Gombaszögön, jóllehet tavaly már jártunk ott. Hogy az idén is ellátogatunk Gombaszögre annak az a magyarázata, hogy ebben az évben, éppen augusztus 3-án lesz ötven éve, hogy a gombaszögi völgyben tábort vertek azok a haladó szellemű fiatal csehszlovákiai magyar értelmiségiek, akik létrehozták a „Sarló"-!. Augusztus 5-én Losonc nevezetességeivel ismerkedhetnek a túra részvevői, este pedig, a tervek szerint, a Nyitnikék tánccsoport lép fel Rappon. Augusztus 6-án átkerekezünk Bussára (Bušince), ahol tábort verünk. Augusztus 7-én Ipolyvarbón (Vrbovka), augusztus 8-án Ipolyságon (Sahy) táborozunk. Mivel ez a táj gazdag műemlékekben és érdekes a néprajza is, úgy gondolom senki sem fog unatkozni. Augusztus 9-én Ipolyszakálos (Ipeľský Sokolec) a végállomás. Elképzeléseinek szerint a túra részvevői itt találkoznának dr. Turczel Lajos irodalomtörténésszel, Zalabai Zsigmond kritikussal és Varga Imre költővel, akik ennek a tájnak a szülöttei. Augusztus 10-én Kéménden (Kamenín) táborozunk. Itt két napig maradunk, majd augusztus 12-én felkerekedünk, hogy megtegyük a kerékpár-2
