A Hét 1978/2 (23. évfolyam, 27-53. szám)
1978-07-01 / 27. szám
[HALLOTTUK LVASTIJK ÄTTUK FILM Csak egy asszony A fiatal és tehetséges francia rendező: lean Louis Bertrucelli a nem kevésbé népszerű írónő, Noélle Loirot jól sikerült elbeszéléséből forgatta nagy visszhangot keltő filmjét. Joggal hangsúlyozom N. Loirot nevét, mert a rendezőnek kitűnő irodalmi alapot kínál, de ezzel egyben a mércét is magasra emeli. J. L. Bertrucellit ez nem hozza zavarba, ellenkezőleg, érdekes és sodró erejű, drámai pillanatokban bővelkedő filmet alkotott. Igaz, hálás és egyáltalán nem újszerű gondolat egy vonzó, érett, negyven év körüli asszonyt egy-egy filmtörténet főhősévé avatni. Sőt, úgy is mondhatnám, hogy a járhatónál is ké- * nyelmesebb út. Nem úgy ellenben Bertrucelli filmje, amely mind témájában, mind a művészi megvalósítás eszközeiben sokkal többre törekszik a szokványos, már-már sablonoson unalmas szerelmi háromszögek vagy az asszonyi sorsok egyéb kedélyeskedően elcsépelt látszatkonfliktusainál. Francoise Gailland (Annie Girardot alakítja ragyogó színészi játékkal) egyéni és családi dilemmája, majd egy főorvoshoz illő értelmes és makacs harca a hirtelen fölbukkanó kegyetlen betegség ellen egyszerűen mindvégig izgalomban tartja s magával ragadja a nézőt. Tulajdonképpen magas művészi rangon megjelenített, „dokumentarisztikus" filmrománc ez, hiszen a rendező és a színészek csak a helyzetek létrehozásában működnek közre; az események úgy kerülnek filmszalagra, ahogyan a valóságban viselkednek és az őket érintő problémákra reagálnak az emberek. Ez adja a film hitelét, ez villantja fel emberi igazságait. És a tanulságait is! (miklósi) HANGLEMEZ J. S. Bach: Brandenburgi versenyek Johann Sebastian Bach brandenburgi versenyei, amelyek Christian Ludwig brandenburgi őrgróf megbízása alapján jöttek létre, nem csupán Bach életművének, hanem az egész barokk zenekari muzsikának is kimagasló alkotásai. E hat versenyműben a nagy zeneszerző olasz mintát, a három tételes (gyors - lassú - gyors) concerto grosso formai felépítését alkalmazta. Az egyes koncertek nem csupán zenekari összetételükben, hanem stiláris szempontból is erősen eltérőek, ami arra enged következtetni, hogy Bach nem egyhuzamban, hanem bizonyos időközökben írta hat brandenburgi versenyművét. Az egyes koncertek dallamanyaga is igen különböző és a szólóhangszerek is váltakoznak az egyes versenyművekben. Az V. brandenburgi versenyben a cembalo is szólóhangszerként szólal meg, így vált ez a mű a világ zeneirodalmának első cemba lóversenyévé. A Hungaroton új nagylemezén a hat brandenburgi versenyt a Liszt Ferenc Kamarazenekar adja elő Sándor Frigyes vezényletével. A felvétel szólistái: Tarjáni Ferenc, Füzes Péter (kürt), Pongrácz Péter, Csánki Emília, Gombai József (oboa), Vajda József (fagott), Rolla János (hegedű), Csiba József (trombita), Czidra László, Stadler Vilmos (blockflőte), Kovács Lóránt (fuvola), Pertis Zsuzsa (cembalo). Continuo: Frank Mária (gordonka), Som László (bőgő), Pertis Zsuzsa (cembalo). A felvétel is igen jól érzékelteti, hogy az I., a III. és a VI. versenymű zenekarai még a régi, velencei hagyományokat némileg korszerűsítő együttesek, míg a másik három műben a szólóhangszerek már érzékelhetően különválnak a zenekari tutti instrumentumaitól. Az orgonaművek, a János passió, a Kromatikus fantázia és a d-moll fúga, valamint a zenekari szvitek és zongoraversenyek után az új Bach-lemez további értékes darabja annak a Bach-sorozatnak, melyet az utóbbi évek folyamán a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat adott ki. Sági Tóth Tibor KÖNYV Csontváry — emlékkönyv Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) festészete egyedülálló és különös jelensége nemcsak a magyar, hanem az egyetemes képzőművészetnek is. Festészete életében visszhangtalan maradt, s halála után is mintegy ötven évnek kellett eltelnie, amíg végérvényesen elismerték tehetségét. Hogy miért tartották előtte őrült patikusnak? Erre is választ ad a Corvina Kiadó gondozásában megjelent Csontváry-emlékkönyv (Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból), rövid időn belül második kiadásban. Szerkesztői: Németh Lajos, a kiváló elméleti szakember és Gerlóczy Gedeon, aki a biztos pusztulástól mentette meg az addig alig látott képeket. A festő saját írásaiból következtethetünk gondolkodásmódjára, misztikus szorongással teli egyéniségére, fokozatosan felbomló lelkivilágára, életrajza pedig eligazít azon a változatos és kusza pályán, amelyből csak alig tizenöt év jut a festészetnek. A műbírálatok főleg a halála utáni első kiállítás idejéből és az 1949-es párizsi, valamint az 1958-as brüsszeli kiállítás idejéből származnak, és 1964-el zárulnak, amikor végleg elismerték (azóta Pécsett megnyílt a Csontváry Múzeum). A vaskos kiadvány értékét 29 színes és több fekete-fehér reprodukció, néhány fénykép és dokumentum növeli. Az 1949-es párizsi kiállítás érdekessége volt például, hogy: „... a kiállítás tartama alatt Picasso a követségen érdeklődött, hogy megnézheti-e a kiállítást olyankor, amikor az egyébként zárva van . .. megkérte, hogy ne kísérjék, sőt zárják rá az ajtót, s egy óra múlva jöjjenek érte, egyedül akart maradni a képekkel . . .". Ez a könyv a Corvina kiadásában korábban megjelent Csontváry reprodukciókkal együtt értékes útmutatóul szolgálhat azoknak is, akik már Budapesten vagy Pécsett látták ezeket a remekműveket. A mellékletek közt található egyébként az elveszett vagy magángyűjteménybe került képek mása is, a tanulmányok pedig a 125 éve Kisszebenben született, s tíz évig Gácson működő festő sokoldalú megközelítését segítik. Molnár László RÁDIÓ Kulturális körkép j— -— J Irigylem Simkó Margitot, a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának kritikusát. Irigylem, mert ő mindig olyan helyen fordul meg, ahol szépet, jót, szemet gyönyörködtetőt lehet látni. Ha egy-egy „kritikai beszámolóját" hallom, mindig zsörtölődöm magamban, hogy miért nem tartottam vele, miért nem kísértem el őt egy-egy tárlatra, színházba, kulturális rendezvényre? így bizonyára nekem is részem lenne azokban a „káprázatos" művészi élményekben, amelyekben neki volt. Néhányszor ugyan már megtettem, ott voltam ugyanazokon a kulturális eseményeken, ahol ő is - persze a tudta nélkül, hiszen mégcsak látásból sem ismerem Simkó Margitot -, de minden bizonnyal valahogy mindig hátrébb ültem vagy túlságosan közel, vagy esetleg nem nyitottam ki eléggé a fülemet, nem meresztettem eléggé a szememet, mert bennem valahogy sosem szökellt olyan magasra a lelkendezés magasztos „láza", mint benne. Persze ez még nem lenne baj, hiszen minden szem másként és másképp lát, minden kritikus a maga módján közeledik a látottakhoz, de az már igen, hogy Simkó Margit eddig csak csupa szépet, csupa jót, csupa „elbűvölőt" látott. Sőt, még ez sem, hiszen az magánügy, hogy ki hogyan és mit lát, de az már baj, hogy erről vasárnaponként be is számol, egekig magasztal mindent: ahol ő megfordul azt meleg szeretettel ajánlja a hallgatóságnak. Igaz, de jó is lenne, ha már valóban ott tartana kulturális életünk, hogy a közönség mindenütt és minden esetben csupa „világvárosi színvonalú" előadást, rendezvényt látna. Sajnos, ez még nincs így. És ha elkendőzzük a hibákat, hiányosságokat, akkor egyhamar nem is lesz. Arról nem is beszélve, hogy így a valóban kimagasló szintű kulturális megmozdulás, előadás is elvegyül a gyengébbek között, s a hallgató joggal kérdezheti, hogy ha a „rosszról is jót mondtak, meg a jót is felmagasztalták", akkor mi az objektív mérce, művészi élmény, művészet. Mert nem mindegy, hogy a hallgató mit gondol, elvégre Simkó Margit szavai hozzá szólnak!? - zolczer -A Piaszt-hercegek ksiazi (Lengyelország) várát restaurálják. Az általános tatarozás után a várban üdülő-pihenő komplexumot rendeznek be. A londoni Taté Galleryben az év legjelentősebb kiállítását nyitották meg. William Blake (1747-1827) 340 festményét, rajzát, akvarelljét és maga illusztrálta versesköteteit mutatják be a látogatóknak. Képünkön Blake egyik víziója: A nagy vörös sárkány. 0 Két hónappal ezelőtt August Gary Muhrcke felkeltette egykori munkaadóinak, New York város hatóságainak a gyanakvását. A 37 éves volt tűzoltó, aki egészségügyi okokból nyugdíjaztak, győzelmet aratott: egy versenyben ö mászta meg a leggyorsabban az Empire State Buildings lépcsőit. A hatóságok vizsgálatot indítottak, hogy jogosult-e nyugdíj élvezésére. Am még mielőtt megszületett volna a vizsgálat eredménye, Muhrcke rajthoz állt egy maratoni versenyen, és a 4600 induló között a 133. helyet szerezte meg. Mint az újságiróknak elmondta, a hatóságok kényszeritették arra, hogy nyugdíjba vonuljon; ő szívesen dolgozna. 8
